A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)

9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására

5. Bányászat, ipar és forgalom.

Mióta az önrendelkezését visszanyert Magyarországnak külön hivatalos statisztikája van, nem egy kisérlet történt hazánk iparának statisztikai feltüntetésére. Nem számitva az 1869-iki és 1880-iki népszámlálásokat, midőn a népesség foglalkozási viszonyainak kiderítése némi iparstatisztikai adatokat is hozott napfényre, külön iparstatisztikai adatgyűjtések is foganatosíttattak, először 1873-ban, majd később 1884-ben. Az előbbi egészen balul ütött ki, a begyült adatok annyira hiányosak, tökéletlenek voltak, hogy maga az országos statisztikai hivatal nyíltan elismerte teljes hasznavehetetlenségüket. Jóval sikeresebb volt az 1884. évi fölvétel, de bár az egyes monográfiáiké kidolgozott részeiben, mint például a malomiparban fokozottabb v nyékét is teljesen kielégített, általában véve még sem fele. • • a várakozásnak s szinte általánossá kezdett válni a meggyőződ Is, hogy egy jó iparstatisztika elkészítése nálunk, a közigazgatás lényegesebb megjavítása előtt legyőzhetetlen akadályokba ütközik.

Ily előzmények után már az 1890. népszámlálás előkészítése alkalmával a népszámlálásnak egyik főczéljául tűzetett ki hazánk iparviszonyainak mennél részletesebb feltüntetése. Ez a czél lebegett sze*a előtt a számláló-lap kérdőpontja:nak megállapításánál s a feldolgozás alkalmával is — mint erről általános jelentésűnknek az adatgyűjtés módszeréről és a feldolgozásnál követett elvekről szóló fejezetében bárki meggyőződhetik — az iparos népességre fordittatott a legnagyobb gond és a feldolgozás részletességét mutatja, hogy ezen vaskos kötetlek jóval több, mint kilencz tized része ezen egy foglalkozási >• viszonyainak feltüntetésére van szánva.

Az idő előrehaladottsága, mely a már két és félévvel ez- őtt begy ült népszámlálási adatokból összeállított eredményekig mielőbbi közzétételére sürgősen figyelmeztet, nem engedi m eg, hogy az űj iparstatisztikának összes tanulságait az anyag inden részében oly bőven aknázzuk ki s az eredményeket oly sokoldalúan világosítsuk meg, mint a hogy annak gazdagsága lehetővé és kbánatossá tenné. E helyütt tehát inkább csak arra fogunk szorítkozni, hogy a fontosabb szempontokat kiemeljük, a figyelmet felhívjuk arra, hogy az adatok mily kapcsolatban, mily összehasonlítással tanulmányozhatók sikerrel, hogy ez alapon a táblás kimutatásokban a nem szakértő is könnyen eligazodjék, miután a szakértő különben is bő kárpótlást nyer az (latok tudományos kifejtésének hiányaiért és fogyatkozásaiért laguknak a táblázatoknak részletességében.

Mindenekelőtt az ipar-forgalmi népességnek földrajzi el- szlását,Taz iparos népesség sűrűségét és a főcsoportoknak úgy oszolut számát, mint egymásközti és s népességhez való arányát mutatjuk ki. Majd áttérünk azon viszonyok feltüntetésére, a melyek mint általánosak az ipar és forgalom valamennyi csoportjánál és valamennyi ágánál figyelmet érdemelnek. Az általános viszonyok jellemzése után pedig az ipar és forgalom egyes csoportjaira s azokon belül némely fontosabb ágakra külön is ki fogunk terjeszkedni s végül ismertetni fogjuk a bányászat, ipar és forgalom körébe tartozó mellékfoglalkozásokat. A kérdések tehát, a melyekkel ezen fejezetben foglalkozni fogunk, a következők:

a) az ipar-forgalmi népesség földrajzi eloszlása ;

b) az ipar-forgalmi népesség főcsoportjai;

c) a nők szerepe az ipar és forgalom különbőz csoportjaiban ;

d) az önálló vállalkozók és a segédszemélyzet aránya;

e) a segédszemélyzet foglalkozási viszonya szerint;

f) a vállalatok viszonya az összeirt ipari népességhez ;

(j) a vállalatok részletezése segédszemélyzetük nagysága szerint ;

h) a nagyipari vállalatok;

i) a különböző vállalatokban alkalmazott munkások mestersége és a hely nélküli segédek száma;

j) az ipar-forgalmi népesség az ipari közigazgatás szempontjából: a fontosabb adatok feítiintetése a nagyobb iparossággal biró községekben;

7c) az ipar és forgalom főcsoportjai és fontosabb á ü ■ ülü- nösen ;

l) a bányászat, ipar és forgalom körébe tartozó mellék- foglalkozások.

a) Az ipar-forgalmi népesség földrajzi eloszlás?

A bányászat, ipar és a forgalom három ága, a ke lelem, a hitel és a közlekedés együttvéve 1,210.473 egyénim: nyújtanak keresetforrást a magyar korona országaiban. Az ipar- és forgalomnál tényleg működő egyének ezen számához hozzáadva az eltartottakat, a tágabb értelemben vett iparososztály létszáma 2,960.189-re rúg és a Magyarbirodalom összes polgári népességének 17*o6°/o-át képviseli.

Az iparos népességnek abszolút számát, törvényhatóságok szerint való eloszlását és arányát az össznépességhez, a foglalkozások főcsoportjairól szóló fejezetünkben ismertettük. Tagadhatatlan azonban, hogy némely, különösen nagy terjedelmű vármegyénél a vármegye egyes részei között iparosság tekintetében oly különbségek mutatkoznak, hogy a csupán törvényhatósá- gonkint kiszámított átlagok alapján az iparos népesség földrajzi

/