A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
y eloszlásának hű képét nem nyerhetjük. Szükséges tehát az iparos népesség létszámát, illetve az összes népességhez való arányát, a mit más szóval az iparos népesség sűrűségének nevezhetnénk, egészen az egyes közigazgatási járások és a rendezett tanácsú városokig lemenőleg vizsgálni. Ezen czélra szolgál a mellékelt térkép, a mely az őstermelést feltüntető térképhez hasonló elvek szerint, vagyis az ipar és forgalommal tényleg foglalkozó, azaz kereső népességnek az összes népességhez való viszonyítása alapján készült. Térképünkön 9 skála fejezi ki az iparos népesség sűrűségének változatait. Az első fok azon területeknek ábrázolására szolgál, a melyeken a bányászattal, iparral és forgalommal foglalkozók — csupán a keresők — az összes népességnek 2°/o-át sem teszik, a 9. fokozat ellenben a 20%>-on felüli sűrűségnek felel meg; ebben kizárólag városok szerepelnek, a 8 skálában (15— 20°/o) azonban már járások is fordulnak elő, de csakhárom, úgymint Pest vármegyében a váczi felső járás, a mely a területén levő Újpest iparossága következtében az összes járások között az első helyet foglalja el; Nógrád vármegyeben a fiileki és Szepes vármegyében a bányai járások, utóbbi járásokban a kiterjedten űzött bányászat szökteti fel főképen az iparforgalmi népesség sűrűségét. Az a körülmény, hogy a térkép magasabb skálafokai vagy kizárólag, vagy túlnyomóan városok számára vannak lefoglalva, a járások túlnyomó része pedig az 1—5. skálákban fordul elő, a térkép használatánál annyiban hátrányos, a mennyiben a vidéki népesség iparosságában szereplő nagy ellentétek, a városok sötét foltjai által tarkítva, nem ötlenek annyira szembe. A figyelmes szemlélő azonban ennek daczára észreveheti, hogy az ország nyugati felében a 4. skála (6—8°/o) bőven tarkítva az 5. és magasabb fokozatokkal, az ország keleti és délnyugati felében pedig ,-fz i. és a 2. skálafokok az uralkodók. Az iparosság egyenletes elterjedését mutatja az ország nyugati felét képező országrészekben. hogy a Duna bal és jobb partján és a Duna-Tisza közén első skálába tartozó járás egyetlen egy sincs, a Tisza jobb partján is csak egy van, a szinnai, Zemplén vármegye északkeleti csúcsán. Viszont a 6. és magasabb fokozathoz tartozó járásoknak, melyekben a népességnek több, mint 10°/o-a iparos, nagyobb része ugyanezen területre esik. Ilyen van összesen 18 járás, ezek közül 2 van Horvátországban, a susaki és a növi járások, 2 Krassó-Szörényben, tehát a Tisza-Maros szögén (az oraviczai és a resiczai járások), 2 Erdélyben (a verespataki és a petrozsényi járások), a többi 12 járás mind a nagyobb iparosságot feltüntető nyugati országfélre esik. Itt ismét mint leg- inkább/iparos terület, mely nagyobb vidéken összefügg, említhető Észak-Magyarországon az a nagyjából háromszög alakú terület, a melyet Szepes, Abauj-Torna, Gömör, Nógrád, Zólyom, Turócz és Liptó vármegyéknek némely járásai, a területükön fekvő r. tanácsú városokkal együtt képeznek, úgy mint: Szepes vármegyében a bányai, tátrai és hernádvölgyi járások, Késmárk, Poprád, Lőcse, Igló, Olaszi és Gölniczbánya városokkal, Abauj- Torna vármegyében a cserháti járás, Gömör vármegyében a nagyrőczei, rozsnyói és rimaszombati járások, Dobsina, Rozsnyó, Nagy-Rőcze, Jólsva és Rimaszombat városokkal, Nógrád vármegyében a losonczi és fiileki járások, Losoncz várossal, Zólyom vármegyében a beszterczebányai és breznóbányai járások a hasonnevű városokkal és a Bars vármegyéhez tartozó, de közmegyében a szentmártoni és Liptó vármegyében a szentmikh járások. Ezek együttesen képezik a Magyarbirodalomnak le nagyobb összefüggő iparos vidékét Hazánknak kevésbé iparos területét egyrészt az orszá nak keleti fele képezi, magában foglalva a Tisza bal partját, Tisza-Maros szöge egy részét, továbbá Erdélyt, másrészt a bir dalomnak délnyugati része, Horvát-Szlavonország, a szlavón ve megyéknek, a melyek az iparos és velők határos Dunán-túli része hez csatlakoznak és Modrus-Fiume vármegye némely, Fim körül fekvő járásainak kivételével. Az iparszegény keleti terüli hez átmenetet képeznek már a Duna-Tisza közének egyes rész különösen Heves vármegye és Pest vármegyének némely járás (a két kecskeméti és a két kis-kun járás, azon kívül a se alsó és a pesti közép-járások), továbbá a Tisza jobb partján keleti része, Borsod vármegyének Hevessel határos fele, Zempl vármegyének szinnai járása sUng és Bereg vármegyék jóform egészen. Viszont azonban a Tisza bal partjának és a Tisza-Mar szögének némely nyugati részei, pl. Békés vármegye, Csaná Torontál, Temes és Krassó-Szörény vármegyék egy része m> a nyugati, iparban gazdagabb területhez tartozónak tekinthe Az igy körülirt iparszegény terület különböző részei azo: ban meglehetős változatokat tüntetnek fel, a városok mindem kivételt képeznek, de vannak egész vidékek is, a melyek nem leg kedvezőbb képet mutatnak, igy az egész székelység, a h az iparosság jóval alacsonyabb ugyan a magyarországi átlag- aránynál ; de mégis nagyobb, mint a közvetlen szomszédságba Az egész Magyarbirodalomban 56 oly járás van, a melyekb az iparosság a 2'Yo-ot nem éri el, a melyek tehát térképünk' az 1-ső skála szerint vannak ábrázolva. Ezen 56 járás kÖ2 32 a szoros érietemben vett Magyarországon, (ebből ismét csupán az erdélyi részekben), 24 pedig Horvátországban ve MEigyarországon azonban oly járás, a hol az iparosság az összt népességnek l°/o-át sem tenné, nem fordul elő, az iparban le szegényebb járásokban is, úgymint a kis-enyedi járásban Als Fehér vármegyében és a kőrösbányai járásban Hunyad vá megyében az iparos elem az összes népességnek 1*12, illet' l*i9°/o-át képviseli, Horvátországban ellenben 11 olyan jára VEin, a melyekben az iparosság a népességnek l°/o-át se haladja meg; ezek a járások a következők : Lika-Krbava vármeg valamennyi járása a gospici kivételével, Modrus-Fiume vá megyében a slunji és vojnici járások, Varasd vármegyében ivanici járás és Zágráb vármegyében a pisarovinai és vrgi mosti járások. Legkevesebb iparos van az egész Magyarbir dalomban a Lika-Krbava vármegyei perusici és udbinai járásokba amabban a népességnek O21, utóbbiban pedig 0’27n/o-a. A városok, mint az ipar- és forgalomnak tulajdonképe gyúpontjai, az iparosság eloszlásának vizsgálatánál különös figyi met érdemelnek. A Magyarbirodalomban jelenleg 152 válván, mely számból 132 esik a szoros értelemben vett Magya országra Fiúméval együtt, 20 pedig Horvát-Szlavonországr A 152 város között 61 van olyan, a melyekben az ipar-forgali népesség — csak a keresőkről szólva — az összes népességű . több mint 20°/o-át teszi, 29 város van olyan, a melyekben iparos elem a népességnek 10°/o-át sem éri el s igy nem tü tét fel magasabb arányt, mint a milyet közepes vármegyék! is tapasztalhatunk. Az iparosságnak legmagasabb arányszámái
