A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
v/ir * :*T --V - l ^ a mezőgazdasági területtel, illetve a szántóföld, k» ;i- < szőlő- területtel vetjük össze — habár más eljárást nem követhetünk, minthogy a népsűrűség megállapításánál a többi területnek is számbavétele egyáltalában nem volna helyeselhető nem állunk egészen igazságos alapon. A másik körülmény, a melyet figyelembe kell vennünk, az, hogy azok az alapszámok, a melyek a mezőgazdasági népességnek a mezőgazdasági területhez viszonyított sűrűségének kiszámítására szolgáltak, a vármegyéknek sem egyik, sem másik csoportjában nem foglalják tulajdonképen magukban az összes mezőgazdasági népességet, mert ezekben nincsenek beleszámítva a közelebbi meghatározás nélküli napszámosok, a kiket a népszámlálás, mint azt már több Ízben sajnosán jeleztük, igen nagy számban mutat ki s a kiknek jelentékeny része szintén a mezőgazdasági népességhez tartozik. Megjegyezzük azonban, hogy a mezőgazdasági népesség sűrűségében mutatkozó különbség a szélsőségeket képviselő 10—10 vármegye között az összes napszámosoknak a mezőgazdasággal való összefoglalása mellett is igen jelentékeny marad; pl. azon tiz vármegye közül, a melyekben kimutatásunk szerint a birtokok átlagos terjedelme a legnagyobb, a mezőgazdasági népesség pedig legritkább, a napszámosok beszámításával sem emelkedik egy vármegyének sem a sűrűsége 35-re, sőt a nagyobb része 25—28 között van, holott a kis parczellás vármegyékben a mezőgazdasági népesség sűrűsége a napszámosok befoglalása nélkül is mindegyiknél meghaladja a negyvenet. A kérdésnek úgy tudományos, mint gyakorlati fontossága arra ösztönöz benőnket, hogy az említett zavaró körűi nyékét, a melyek a helyes következtetést gátolják, l] tőleg kiküszöböljük. Ez okból az egyes vármegyéket jl saikra bontjuk fel, szembeállítva azokat a járásokat, a mel\ ben a népszámlálási adatok szerint nagy birtokok vannal megye többi részeivel, illetve magával az egész vármegye mi által meg fog szűnni a fentebb első helyen említett zav körülmény, minthogy egy-egy vármegyén belül annak kül böző járásai között a legtöbbször vagy egyáltalában nem v csak kisebb mérvben fordulnak elő oly különbségek a gaz sági viszonyokban, a mívelési ágak arányaiban, hogy azok összehasonlítást megakadályoznák. A napszámosok figyeli kívül hagyásából származó téves következtetés elkerülése c jából pedig mindenütt kiszámítottuk a napszámosok ará számait is a mezőgazdasági területhez viszonyítva s azoka bevallottan mezőgazdasággal foglalkozó népesség arányszá: mellett szintén kimutatjuk. Ezen czélra 24 vármegyét választottunk ki, olyanokat melyekben nagybirtokok találhatók s a melyekben a birto terjedelmére nézve egy-egy vagy néhány járás az egész ^ megye átlagával szemben jelentékeny különbséget tüntet fel A vármegyéket, hogy a szabályszerűség, ha ilyen tap; talható, annál általánosabbnak legyen tekinthető, mind ; országrészből vettük s a rájuk vonatkozó, valóban nag" érdekes adatokat, a melyekre a mezőgazdasági birtokviszon iránt érdeklődők figyelmét különösen felhívjuk, itt közöljük; Egy földbirtokosra, fóldmívesre vagy bérlőre esik szántóföld, kertes szőlőterület kát. hold Tiszt és mérnök í Szolga Egy □ kméter szántóföld, szőlőterületre esik kert- és Ország rés z, v á rmegye és j á rás a földbirtokosok, földmívesek és bérlők %-ában bevallás szerint mezőgazdasággal foglalkozó népesség közelebbi meghatározás nélküli napszámos együtt Duna bal partja. 1. Bars vármegye : általában.......................................................................................... 13-i 0-83 47*oo 31*9 7-4 39-3 ebből: verebélyi járás...................................................................................... 19'8 Too 03‘79 23'2 3-i £7*t ! 2. Nógrád vármegye: általában.................................................................................. 15-3 1’08 54ui 28-5 6-7 35-2 j ebből: sziráki járás.......................................................................................... 28'i 1'98 <35*69 38-6 ő-o £3*6 3. Nyitra vármegye: általában . . , ................................................................14‘6 1*05 43*27 29-8 6-7 36*5 ebből 5 érsek újvári járás.................................................................................. 21-9, 3"61 83'06 25’ 3 33-1 3f* "4 nagytapolcsányi járás ....................................................... 2 8' 3 3'63 333-57 £0-9 0*9 £7-8 nyitrai járás......................................................................... 21' i 1'8G <93-32 24'7 9-1 33-8 • 4. Pozsony vármegye: általában.......................................................................... . 18-6 1*05 49-83 25*o 11*7 36-7 ebből: alsó-csallóközi járás.............................................................................. 31’ 3 0*87 83-18 35*8 7*2 23-0 felső-csallóközi járás........................................................ 22'8 T 25 303-37 21’ 8 9" 5 33-3 Duna jobb partja. 5 Baranya vármegye : általában.................................................................................. 13*5 0uo 29-73 28-6 6-2 34-8 ebből: baranyavári járás.................................................................................. 16-8 0' 80 32'83 ££* 3 7-o £9*3 6. Fejér vármegye : általában........................................................ .... 2 9-0 1-84 88*03 17-o 8-6 25-6 i. ebből: adonyi járás.......................................................................................... 56'o 3' 78 383-74 3£-7 30-3 £3’0 sárbogárdi járás ................................................................ 4 4' c 3*01 330-40 33-6 0-5 £0-1 7. Komárom vármegye: általában............................................................................. 21-o . 1*25 59-65 21*5 9-5 31*o ebből: gesztesi járás................................... ........................................... • 30 "8 3*78 70-95 30-1 S-8 £3-v 8. Sopron vármegye : általában................................................................................. 14-8 0-78 . 37-11 29-6 16*1 45*7 ebből: csepregi járás.................................................................... 5 0-8 3*20 ö£-45 ££*5 9-3 33-S 9. Tolna vármegye : általában................................................ .............................. 1 6-2 0'C9 40-95 25*4 11*0 36 ‘j: ebből: dombóvári járás................................................................ 5 0-5 0*98 49'50 £0*4 30-4 30’ 8 10. Vas vármegye-, általában ........................................................................................... 1 1*6 0"44 37-36 36-8 9-9 46*7 ; ebből: sárvári járás.......................................................................................... 2 0’ 0 T 05 72' 08 £3-9 8-3 33*2 j( szombathelyi járás . ........................................................ 2 2’ o 1' 30 75-02 £3-6 7*8 31' 4 vasvári járás ......................................................................... 17’t> 0*86 70-36 £7*i 7-5 34’ 6 \ 11. Veszprém vármegye; általában............................................................................. 1 9-2 0’98 55‘io 22*4 12-4 34-8 's ebből: enyingi járás...................... ; . . ................................................ 3 0'5 3*53 90'30 30-5 0*3 ££•8 1 Duna-Tisza köze. 12. Gsongrád vármegye : általában ................................................................................. 2 0-3 0*90 54*41 21*5 13*3 34-8 ebből: tiszántúli járás..................................................................................... Co cc £ •05 83-69 £0-o 7* 7 £7-7 13. J.-N.-K.-Szolnok vármegye ; általában..................................................................... 17*3 0'7Ö 45-35 22-2 8-0 30-2 ebből: tiszai közép járás................................................................................. 33'7 3‘15 90-63 30-6 8-6 £5-2 i* ■
