A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. II. rész. A népesség foglalkozása (1893)
9. Járási tábla a különböző vállalatokban alkalmazott munkásoknak mesterségük szerint való kimutatására - 10. Járási tábla az »egyéb foglalkozások« részletes kimutatására
Ország v é s z, v ármegye és j ár á s Egy földbirtokosra, foldmívesre vág’ bérlőre esik szántóföld, kert és szőlőterület kát. hold ,p. Jiszt es mérnök Szolga Egy □ kméter szántóföld, kert- és szőlőterületre esik a földbirtokosok, földmívesek és bérlők %-ában bevallás szerint mezőgazdasággá 1 foglalkozó népesség közelebbi meghatározás nélküli napszámos együtt 14. P.-P.-Solt-K.-Kun vármegye : általában ebből: kecskeméti alsó járás . . pesti közép járás Tisza jobb partja. 15. Abauj-Torua vármegye : általában . -J0L ■ ebből: csereháti járás .............................. s zikszói járás .... 16. Bereg vármegye: általában.............................. e bből: mezőkászonyi járás ....*.. tiszaháti járás .... 17. Borsód vármegye: általában.......................... ebből: mezőcsáthi járás ....... 18. Ung vármegye: általában.................................. e bből : kaposi járás.................................. 1 9. Zemplén vármegye : általában.......................... e bből : gálszécsi járás.............................. s zerencsi járás .... Tisza bal partja. 20. Szabolcs vármegye: általában.......................... , ebből: nagy-kállói járás.......................... 21. Szilágy vármegye : általában.......................... ebből: tasnádi járás.................................. T isza-Maros szöge. 22. Gsanád vármegye : általában.......................... ebből: battonyai járás .... ... Erdély. 23. Kolozs vármegye: általában.............................. ebből: mocsi járás ....... , 24lTorda-Aranyos vármegye : áltfdískzSh . . . , ,v>bői •. ’Xiarosludasi járás................. . / / X \ 1 6-7 49*7 26’ í 21*0 24’ 5 23*4 9- i 12’ 8 14’ 3 16*6 22' 3 10*9 15*2 15-2 23’ 7 20 M 30-9 48’ 3 10*4 19’ 8 22-2 38’ o 10- 4 16’i 10-5 17’ o 0'72 1’ 39 _Z*47 1‘41 1’ 59 1* 55 0-41 0*95 0*65 1*10 1' 64 0*44 0*75 1*21 4*91 2’ 51 2*59 3’ 52 0*41 4*24 1*03 3’ 44 0*49 4*20 0*41 4*34 41*46 60’ 88 SO’ 96 63*60 74*71 75*35 23*35 -14*24 38*88 47*93 Sí* 66 29*04 49*17 44*06 74*65 67*59 108*67 459*88 26*98 54*49 60*19 Í28'7.4 24*92 56*35 27*70 53' 13 28*5 54*i 4S*7 22*2 48*9 49*7 37*8 28*8 £5*7 25*1 49*6 35*2 28*o 27*9 23-1 22'7 17*7 48*4 31*9 48*9 20*9 45*7 32*3 24’^ 31*9 22’ 2 9*7 S*o 5*1 12*2 8*3 11’ í 12*2 45*3 45*2 17*i 45*o 10*7 42*9 10*o 7*8 11'2 10*i 7*2 8*4 8*8 7*6 5*4 10*5 40-2 14*2 42*5 33*2 29*4 23'8 34*4 27*2 50*8 50*0 14*1 37*9 42*2 31*6 45*9 10*9 37*9 34*0 35*9 27** - 20*6 40*3 27*7 28*5 24*1 42*8 31*7 46*i 31*7 A különbségek, a melyeket ezen táblázatban az egyes vármegyék és azoknak a birtokok terjedelmére nézve a megyei átlagtól elütő járásai között tapasztalunk, nem oly nagyok, mint a mily ellentéteket a végleteket képviselő s fentebb felsorolt vármegyéknél láttunk, a következetesség azonban, a melylyel ezen különbségek minden egyes itt felsorolt vármegyénél s minden egyes járásnál előfordulnak, annál meglepőbb, úgyannyira, hogy ezen adatok alapján azt a nemzetgazdaságtanilag vitatott tantétéit, hogy a nagybirtokkal a mezőgazdasági népesség ritkasága vagy kevésbbé sűrű volta, a kisbirtokokkal pedig a mezőgazdasági népesség sűrűsége vagy kevésbbé ritka volta együtt jár, Magyar- országra vonatkozólag feltétlenül bebizonyitottnak tekinthetjük. Erre a meggyőződésre kell jutnia mindenkinek, a ki ezen Átlag az egész vármegyében........................................................... t áblázatot gondosan áttanulmányozza s minderTegfe§s4£’ííegy(;- nél annak viszonyait az elütő járás vagy járások adataival figyelmesen összehasonlítja. A következetesség, illetve szabályszerűség egész odáig terjed, hogy a járásban, a melyben nagybirtokok vannak, nemcsak hogy általában véve mindenütt kisebb a mező- gazdasági népesség sűrűsége a megye átlagánál, hanem a menynyiben valamely vármegyében több oly járás van, a melyet a megye többi részeivel, mint a birtokok átlagos terjedelmére nézve lényegesen különbözőt szembe lehet állítani, akkor a népsűrűségben mutatkozó különbségek rendszerint azon sorrendben következnek, a mint az egyes járásoknál a nagybirtok arányára vonatkozó különbségek kisebbek vagy nagyobbak. Például Vas vármegyénél: A mezőgazdasági birtokok átlagos nagysága 11*6 46*7 Egy D-kilométer területre eső mezőgazdasági népesség a napszámosok beszámításával Vasvári járásban........................................................................................................... Sárvári járásban........................................................................................................... Szombathelyi járásban........................................................................................... Ugyanily szabályosságot tapasztalhatunk Pozsony vármegyében az alsó- és felső-csallóközi, Fejér vármegyében az adonyi és sárbogárdi, Nyitra vármegyében a nagytapolcsányi és nyitrai és Pe&t vármegyében a kecskeméti alsó és a pesti közép járásoknál. Az egyetlen kivételt az egész táblázaton Nyitra vármegyében az éísekujvári járás mutatja, a hol daczára annak, hogy a birtokok átlagos terjedelme a megyei átlagnál nagyobb, a mezőgazdasági népesség sűrűsége még sem kisebb, itt azonban különösen nagy szánban vannak a mezőgazdasági népességgel közelebbi meghatározás nélküli napszámosok összefoglalva, a kiknek ha csak egy kis része nem tartozik is a mezőgazdasághoz, a kivétel már ezen járásra nézve sem áll fenn. 17*6 20*o 22*o 34*6 32*2 31*4 Ezzel befejezzük a mezőgazdaságra vonatkozó fejtegetéseinket s áttérünk az erdészetre és a véle kapcsolatos szénégetésre, mely gazdasági ágakkal, tekintettel arra, hogy azokkal rendszerint csak mellékesen vagy az évnek csak egy részében foglalkoznak s igy a népszámlálás által kiderített számadatok az ezen gazdasági ágakkal foglalkozó népesség számát ügy is csak hiányosai mutatják, röviden végezhetünk. Min 1 a mellett bemutatjuk törvényhatóságonkint az erdészettel és szénégetéssel foglalkozóknak abszolút számát, összehasonlítva az erdőterülettel s feltüntetve az erdőterülethez viszonyított arányszámokat is : 12**
