A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 6. A jelenlevő népesség nemek szerint

Jellemző, hogy a női nem legerősebb túlsúlya épen az északi határt szegélvző megyékben tapasztalható. Trencséntől egészen Zemplénig vonul el azon sáv, melyen 1.000 férfira 1.100-nál több nő jut. A maximum Trencsén és Sáros megyében mutatkozik, ott 1.181, itt 1.166 nővel 1.000 férfira. Ez összefüggő területen kivül a nők jelentékenyebb túlsúlya az országnak csak két pontján észlelhető : Erdély déli szélén Brassó és Szeben megyében s azután a tengerpart mellett, ModrusFiuméban. Az országos átlagon felül áll a nők aránya a fentebb már kiemelt két országrészben, a Duna bal- s a Tisza jobbpartján, ugy, hogy Pozsonytól Beregig, sőt a Tiszán átcsapva^ Szabolcs és Szatmárig húzott vonaltól északra eső óriási összefüggő vidék képezi a nők túlsúlyának területét. Az állam többi részén a különbség a két nem aránya közt jelentéktelen. A férfiak túlsúlyban több, egymástól távol eső területen vannak : nevezetesen nyugaton Mosonban , keleten Máramarostól délkeletre a székely megyékig s ezektől Erdély közepén, a két Tordán át délnyugati irányban egész KrassóSzörényig — ez a legnagyobb összefüggő terület, melytől nyugatra kis sziget gyanánt Csanád megye áll férfitöbbletével; végül a sziavon megyék s Lika-Krbava megye mutatnak még fel több férfit, mint nőt. A férfiak túlsúlya azonban kisebb arányú; csupán Gsik és Udvarhely mutatnak nagyobb eltérést a két nem egyensúlyától: ott 936, itt 957 nő esvén 1.000 férfira. E jelenségek magyarázatánál mindazon tényezők számbajönnek, melyek a népmozgalom körébe tartoznak. Tehát a két nem aránya ugy a születéseknél, mint a halálozásoknál s aztán a vándorlások egyik megye területéről a másikra s a külföldre egyaránt tekintetbe veendők, mint a nemek arányát befolyásoló mozzanatok. A nemek arányának területi áttekintése már magában utal arra a rendkivül nagy befolyásra, melyet a vándorlások gyakorolnak ez arány alakulására. A felvidék azon megyéiből, hol a női nem túlsúlya oly erős. tudvalevőleg nagymérvű kivándorlás van folyamatban. A magas Tátrától keletre eső megyékből, nevezetesen Szepes, Sáros, Abauj-Torna, Zempén és Ung megyékből erős kivándorlás foly Amerikába, a jelzett ponttól nyugatra eső Árva, Liptó, Turócz. Trencsén, stb. megyék tótjai pedig A megyében jut 1.000 Brassó r. t. városban ... * » Az alvidéki járásban ...» » A felvidéki járásban . . . » A hétfalusi » . . . » » A megyében jut 1.000 Nagy-Szebenr. t. városban » » Szász-Sebes r. t. városban . . » Az ujegyházi járásban ...» ,> A nagyszebeni járásban . . » » A szászsebesi » . . » » A szerdahelyi » . . » » A szelistyei » . . •» » Mindkét megyében egyedül csak az oláh kivándorlásnak róható fel a két nem arányának sajátszerűsége, mely különben csakis egyes községcsoportokban jelentkezik, mig a megye többi részei egészen rendes arányokat mutatnak. Brassóban, a várostól eltekintve, hol a különleges városi typust találjuk a két nem arányában, a hétfalusi járás Romániába távozó oláhjai, Szeben kenyérkereset végett a hazának gazdagabb vidékein, vagy a szomszéd osztrák tartományokban vannak távol. Természetes, de statisztikai adatokkal is igazolható, hogy ezen ideiglenesen vagy állandóan távollevők közt jóval több a férfi, mint a nő. Az amerikai hivatalos statisztika szerint

1) az 1881 — 90. évi decennium alatt kimutatott 136.562 magyarországi bevándorló közül 100.510 volt a férfi, tehát 73-6°/o: a férfiak ezen nagy túlsúlya a kivándorlásnál természetszerűleg maga után vonja a nők magas arányát az itthon maradt népességben. E mozzanatot egyébiránt hazai statisztikánk is megközelíthetővé teszi, kimutatván az egyes megyékből távollevők számát. Volt ugyanis a háztartáshoz tartozó távollevők közt a következő megyékben a két nemből: egyáltalán a külföldön távollevőkből férfi nő férfi nő Szepes . . . . 13.004 5.138 8.059 2.417 Sáros 13.604 3.965 10.850 2.505 Abauj -Torna . 7.359 2.657 4.828 1.122 Zemplén . . . 14.148 3.628 10.515 1.989 Ung 4.397 993 3.083 506 Ha e távollevőket hozzáadjuk az illető megyék tényleges lakosságához,ugy a nők aránya nagyon jelentékenyen leszáll és pedig 1.000 férfira kiszámítva lesz:Szepes megyében 1.149 nő helyett csak 1.039, Sárosban 1.166 helyett 1.036, Abauj-Tornában 1.148 helyett 1.084, Zemplénben 1.116 helyett 1.038 s végre Ungban 1.087 helyett 1.032. A kivándorlás nélkül tehát e megyék népességének összetétele nagyon közel állana az országos átlaghoz, sőt mivel a távollevők bemondása soha nem teljes, nincs kizárva az sem, hogy e vidék egészen rendes arányt mutatna, ha a vándorlások azt meg nem zavarnák. Ugyanez áll bizonyos fokig a nyugati felső megyékről is: pl. a két, legnagyobb női többlettel biró megyéről, Trencsénről és Liptóról, amaz 1.181, ez 1.121 nővel 1.000 férfira, ha a távollevőket számbaveszszük : 1.090, illetve 1.073 nő marad 1.000 férfira; Turóczban pedig 1.106 helyett épen csak 1.016 — tehát kevesebb, mint az ország átlagában. A kivándorlásra vezetendő vissza a női nem azon nagy többlete, melyet Erdélynek déli szélén találtunk. Hogy itt csakis egyes járások, illetve néhány község idézi elő e feltűnő jelenséget, azt a következő kis táblázat igazolja: A hétfalusi járás következő községeiben : Türkös 1.246 Bácsfalu / 1.276 Csernátfalu 1.295 Hosszúfalu 1.347 A szelistyei járás kővetkező községeiben: Szecsel 1.350 Szibiel 1.420 Tiliska 1.440 Szelistye ' 1.440 Vále 1.780 Gális 1.890 A szerdahelyi járásban: Polyána 1.780 Hód 1.930 megyében, a két várostól szintén eltekintve, csak a szelistyei járás s a szerdahelyiből néhány község kivándorló oláhjai idézik elő a honn maradtak közt a női nem nagy túlsúlyát, mely Szeben megye egyes községeiben majdnem odáig megy, hogy kétszer annyi a nő, mint a férfi. I. Brassó vármegye. férfira 1.114 nő 1.111 » 1.031 » 1.061 » 1.242 » II. Szeben vármegye. férfira 1.099 nő » 1.171 > » 1.047 » 992 » » 1.043 » 1.049 » » 1.160 » » 1.399 » Quarterly Beport of the chief of the bureau of statistics. Treasury department, relative to the imports, exports, immigration and navigation Washington 1880/81—1890 91. •