A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 5. A jelenlevő népesség megoszlása születési és illetőségi hely szerint. Beszivárgás, kivándorlás. Jogi népesség

71* f átirataival, melyekben az illető hatóságoktól a. népszámlálási eredmények körül észlelt feltűnőbb jelenségek iránt kért felvilágosításokat, külön kérdésben kutatta a kivándorlások, nevezetesen az Amerikába való kivándorlás szerepét a tényleges népszám alakulásában. Az északi megyékhez pedig, melyekből huzamosabb idő óta folyik ily kivándorlás, külön kérdőíveket intézett, melyekben a mozgalmat előidéző okok, a mozgalom kezdete, csökkenő vagy növekedő irányzata, terjedelme (a kivándoroltak és visszatértek, űjból kivándorlók száma), jellege (a népesség minő rétegeiből folyik, időleges vagy végleges-e és ezzel kapcsolatban családostól vagy a nélkül, fekvő birtok hátrahagyásával vagy eladásával történik-e, pénzsegélyezések küldetnek-e, stb.) s végül gazdasági és erkölcsi hatásai iránt tétetett kérdés. A beérkezett jelentésekből a kérdés megvilágítására szolgáló sok becses adat meríthető. A számszerű adatok azonban, minők a- kivándoroltak számára, a pénzküldemények s különösen a hazahozott pénzszerzeményekre, stb. vonatkozók, rendszerint hézagosak. A mozgalom okai, a beérkezett jelentések szerint, csaknem kizárólag gazdaságiak. Általában a súlyos anyagi helyzet, a nehéz megélhetési viszonyok és keresethiány, (különböző gazdasági okok által előidézve, mint rossz termések, elemi csapások, ezek között a szőlőmíveléssel foglalkozó megyékben főleg a phylloxera pusztításai, a gazdasági gépek terjedése, a közterhek nagymérvű emelkedése, az ipar pangása, gyáripar hiánya, a telkek túlságos eldarabolása, drága élelmi viszonyok, eladósodás, magas kamatlábak, uzsorások zsarolása, stb.) ritkábban a puszta pénzszeizési, hirtelen meggazdagodási vágy hozatnak fel. Egyedül Sárosban találkozunk ezek mellett egy különös ösztönző okkal: a katonai szolgálattól való idegenkedéssel. A vármegye alispánja erre nézve érdekes táblázatot közöl, mely szerint az állitáskötelesek több mint 60°/o-a távol van, ezek 9/io része Amerikába vándorolt. Ezeknél pedig mindinkább terjed a gyakorlat, hogy a védkötelezettség kijátszása végett megszerzik az amerikai állampolgárságot s sok esetben igy térnek vissza. Hogy végül a kivándorlási ügynökök rábeszélései, csábításai is közrejátszanak, azt külön kiemelni alig szükséges. Az Amerikába való kivándorlás kezdete általában a 80-as évek elejére s részben (igy Sáros megyére vonatkozólag) a 70-es évek végére esik, az előző időkben csak szórványos esetek fordultak elő. A legtöbb helyütt tetőpontját a 80-as évek vége felé, nevezetesen 89-ben és 90-ben érte el, kisebb részben a 80-as évek derekán, Sáros vármegyében pedig a 80-as évek első felében. Irányzatát illetőleg a legutóbbi időig, általában emelkedés volt észlelhető, 1891-ben azonban hirtelen fordulat állott be. a mely minden valószínűség szerint főleg az Egyesült-Államok prohibitiv intézkedései következtében a mozgalom gyökeres megcsökkenésére fog vezetni. A kivándoroltak számára vonatkozó számszerű adatok, a mennyiben összeállíthatók voltak, megyénkint a következők: Az 1H80-BS övek folyamán 1891. végéig Abauj-Torna vármegye Kivándoroltak Visszatértek Távolmaradtak Csereháti járás . 3.885 531 3.354 Füzéri járás . 1.919 445 1.474 Gönczi járás ... ... ? ? 1.096 Kassai járás . ... a népesség 0 9%-a 9 Szikszói járás . 1.506 269 1.237 . 1.153 400 753 összesen . . 10—15.000 2—3000 10-12.000 Zemplén vármegye 1879. augusztustól 1891. végéig Varannói járás 5.887 2.018 3.869 Homonnai járás . 4.527 1.892 2.635 Gálszécsi járás 1.163 3.172 Nagymihályi járás 628 3.309 Sztropkói járás 1.940 395 1.545 Szinnai járás . 1.255 306 949 Sátoraljaújhelyi járás 1.173 212 961 Bodrogközi járás 379 53 326 Tokaji járás 355 43 312 Szerencsi járás . 152 8 144 Összesen . . 23.940 6.718 17.222 Sáros vármegye 1880-tól 1888. julius közepéig 948 4.809 Tapolyi járás . 2.976 557 2.419 Alsótárczai járás 2.256 419 1.837 Makoviczai járás . 2.255 711 1.544 Szekcsői járás . 1.995 746 1.249 Sirokai járás 1.902 421 1.481 450 32 418 124 35 89 Kis-Szeben r. t. v 53 8 45 Összesen . . 17.768 3.877 13.891 Szepes vármegye 1880—1890' -ig Poprádvölgyi járás . 10.000 0 ? Hernádvölgyi járás . 3.240 1.288 1.952 Magurai járás . 1.725 319 1.406 Bányai járás 1.497 167 1.402 Lőcsei járás . 1.159 379 780 Tátrai járás 793 142 685 Gölniczbánya 370 41 329 Lőcse 243 •i ? Szepes-Olaszi 222 o Szepes-Váralja . 211 45 166 112 28 84 29 5 24 Igló 9 ? ? Összesen Liptó vármegye 15—20.000 261 4-5.000 14—15.000 14 247 Ez adatok, bár sok esetben nagyon is hozzávetőlegesek, legtöbbször pedig rendkívül hézagosak, mindazáltal elég jellemző képet nyújtanak a mozgalom nagyságáról, valamint arról a veszteségről, melyet hazánk népszaporodása e mozgalom következtében szenvedett. Már igy is — természetesen a távolmaradtak számát véve tekintetbe — 60.000 lélekre tehető e veszteség, de bizonynyal nem becsüljük túl akkor sem, ha a népmozgalmi statisztika adataival összevetve 80.000-re veszszük fel annak minimális nagyságát. Ugyanis: Abauj-Torna vármegyében Zemplén vármegyében . . Sáros > . . Szepes » . . A népmozgalmi adatok szerint 1890. végén kellett volna lenni 197.631 léleknek 315.655 » 189.977 » 185.415 » Az 1890. népszámlálás által tényleg találtatott 179.884 lélek 299.197 v 168.021 > 163.291 » Összesen 888.678 léleknek 810.393 lélek Különbség 17.747 lélek 16.458 » 21.956 » 22.124 > 78.285 lélek A különbözet tehát a tényleg talált népesség hátrányára pusztán e négy vármegyére vonatkozólag (a katonaság leszámításával) körülbelül 75.000 lelket tesz ki, mely szám pedig csekély kivétellel az amerikai kivándorlás terhére tehető; hozzávéve már most, hogy Ung, Gömör és Liptó vármegyékben, valamint az ország több nyugati megyéjében mily jelentékeny arányokban szam szerepelt az amerikai kivándorlás, a jelzett 80.000-nyi bizony nyal nem fog túlságos magasnak látszani. Korántsem szabad azonban e számot mint végleges veszteséget tekinteni munkáskezekben szegény hazánkra nézve. Fordulnak elő ugyan esetek, midőn a kivándorlás végleges kitelepedés jellegével bir; különösen a visszatértek között talál-