A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása. Az 1890. évi decz. 31-iki állapot szerint 1891. jan. 1 — 10-ike közt végrehajtott népszámlálás immár a harmadik az új alkotmányos korszakban. Az 1867-ben megalakult felelős kormány egyik legsürgősebb feladatának tekintette, hogy az ország erejéről, mely első sorban népének számától s physikai, műveltségi, stb. állapotától függ, megbízható adatokat szerezzen. Az akkori földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, a kinek ressortjához tartoztak a statisztikai ügyek, már 1867. végére tervezte a népszámlálást, mely azonban tényleg csak 1870. évi január hó elején hajtatott végre, a népességnek 1869. évi deczember 31-iki állapotát véve alapul. A népszámlálást elrendelő 1869. évi III. t.-czikk csak épen a szóban forgó népszámlálásról intézkedett, nem mondta ki, mint az 1869. márczius 29-én kelt- osztrák törvény a népszámlálások tiz évenkénti ismétlését. Ép úgy nem terjedt tovább az épen elrendelt népszámlálásnál az 1880 : LII. t.-czikk intézkedése sem, a törvényhozás bölcs belátására bízatván dönteni minden újabb népszámlálás szükségessége fölött. Azonban a modern állam, ama sokszoros feladatok betöltése közben, melyek reá hárulnak, nem nékülözheti a népszámlálás nyújtotta adatok útbaigazítását s már maga a gyakorlati szükség elodázhatlanná teszi a népszámlálásoknak legalább 10 évi időközökben való megtartását. De vannak tételes törvényeink is (az 1889. évi VI. és az 1886. évi XXI. t.-czikk), melyek "világosan utalnak a népszámlálásnak tiz évenkénti ismétlésére. Ez alapon az országos magyar kir. statisztikai hivatal igazgatója, Keleti Károly már 1889. julius hó 15-én előterjesztést tett a kereskedelemügyi miniszter úrhoz az 1890. év végén foganatosítandó népszámlálás tárgyában. »Az 1869-iki népszámlálás alkalmával szerzett tapasztalatok — úgymond a fölterjesztés — az 1880-iki számlálásnál érvényesíttettek ; az ekkor alkalmazott módszer bevált s az eredmény teljes volt. Nem látszik tehát lényegesebb oknak fenforogni arra nézve, hogy a tervezett 1890-iki számlálás más irányelvek szerint hajtassék végre. Erre pedig annál kevesebb indok merült fel, mert a mi utolsó számlálásunk óta Németországban 1885-ben és Francziaországban 1886-ban végrehajtott népszámlálások nemcsak lényegesb haladást nem mutatnak e téren s ilyet még az 1888-ra tervezett, de eredményeiben még nem ismert svájczi népszámlálás előmunkálatai sem tüntetnek fel. Sőt határozottan állitható, hogy a magyar 1880-iki népszámlálás, mind az alkalmazott rendszerre, mint az elért adatok gazdagságára nézve mindkettőt meghaladta, valamint meghaladta a velünk egyidőben foganatosított osztrák számlálást is. Minden népszámlálásnál, mely a tudomány mai haladott állása mellett inkább népleirásnalc mondható, legelébb is az jön figyelembe, mely népesség veendő számba ? A statisztika által megkülönböztetett többféle népesség közül népleirás szempontjából csak kettő érdemel tekintetbevételt: a tényleges népesség, mely a számlálás idején és helyén jelen volt összes népességet foglalja magában, tekintet nélkül arra, honpolgár-e az illető, vagy idegen; és az ngynevezett jogi népesség, mely az összes honpolgárokat veszi számba, a mint a számlálás idején helyben, vagy onnan ideiglen távol voltak, leszámítva a jelen volt idegeneket. Közgazdasági és kulturális szempontból a tényleges népesség a fontosabb, mert csak ez adja meg valamely pillanatban az ország összes népességi viszonyainak hű képét. A népleirás tehát, mint már 1869-ben és 1880-ban is történt, e tényleges népességre volna kiterjesztendő, a mikor is az összes jelenlevők részletes viszonyai tényleg meg is tudhatók. Miután azonban ép ujonczállitási és egyéb közigazgatási meg jogi szempontból szükséges ismernünk a hazai illetőségű népességet is, a fölvétel az ideiglen távollevő, vagyis másutt meg nem telepedett helybeliekre is kiterjesztendő, mi az alkalmazandó rendszer mellett teljesíthető is. Második főkérdés, hogy a népesség mely viszonyai vétessenek számba? Valamint már 1880-ban megállapittatott, hogy kevesebbet, mint az előző 1869-iki számlálásnál, nem kérdezhetünk, ugy jelenleg is meg lehetne abban állapodni, hogy az 1880-iki kérdéseket lényegileg ismételjük. Az akkor használt számláló lapokon mind az, sőt több is foglaltatik, mint az 1872-ben Szt.-Pétervárott ülésezett nemzetközi statisztikai kongressus megállapított s a mi kimerítő népleirásnak meg is felelhet. Esetleges eltérések vagy egyes minisztériumok részéről fölhozható külön kívánalmak a behívandó szaktanácskozmányban volnának tekintetbe veendők. Természetes, hogy az egész művelet, miután eddigi törvényeink a népszámlálás ismétlése iránt nem rendelkeznek, újólag is törvény által volna elrendelendő. A törvény szövegére nézve se látszik szükségesnek az 1880 : LII. t.-cz. szövegétől lényegesen eltérni. A törvényjavaslat bemutatását megelőzőleg azonban szükséges még egy kérdésre nézve tisztába jönni, vájjon ugyanis a nép számlálásával együtt valamely más, például a hasznos háziállatok számlálása is összeköttessék-e, vagy sem ? Az eddigi tapasztalatok s az Európában uralkodó nézetek szerint minden ily a népszámlálással összekötött művelet csak a főmű sikerének koczkáztatásával jár s annak rovására történhetik. Legjobbnak látszik tehát ez alkalommal a lakházakon és esetleg a lakviszonyokon, mint a népesség egyik elemi szükségletének számbavételén kívül, egyébre ki nem terjeszkedni. Az állatszámlálás annál inkább elmaradhat, mert az 1889. évi XVIII. t.-cz. külön földmívelési minisztériumot szervezvén, az esetleg eszközlendő. mindenesetre magasabb szempontokat is tekintetbe veendő s igy egyszerű népszámlálási ügynökök által végre sem hajtható állatszámlálás ama minisztérium ressortjába tartozik és szükség esetén annak közegei által s bizonyára a népszámlálás idejétől eltérő időpontban lenne foganatosítandó. Még egy fontos szempont merül fel a választandó időponton kivül, mely jelenleg is az 1890. deczember 31. és 1891. januar 1-je közötti éjjelre volna teendő s ez a megejtendő számlálás eredményeinek összehasonlíthatósága, — ha nem is általában nemzetközileg, mire a statisztikai kongressusok törekedtek, bár teljesen