A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 4. Viszonylagos népesség és néptÖmörülés

s •cd N t/2 Törvényhatóság Terület Viszonylagos népesség •o o Törvényhatóság •-kim. 1869-ben 1880-ban 1890-ben V. Tisza bal partja. 1 Békés . . 3.558 59-86 64*57 72*62 2 Bihar 10.914 43-27 38-16 43*81 Nagyvárad 48 597*88 652*51 803*27 együtt . 10.962 45*69 40-85 47*14 Hajdú 2.396 49-89 5Poo 55*94 Debreczen 957 48-18 53-42 59*50 együtt . 3.353 49*41 51*69 56*96 4 Máramaros 10.355 21*29 21-96 25-91 5 Szabolcs 4.917 44*50 43-52 49*82 6 Szatmár 6.308 46*06 43-34 48-04 Szatinár-Németi 183 100-29 107-69 113*31 együtt . 6.491 47*59 45*15 49*88 7 Szilágy 3.629 54-04 46-85 52*68 8 Ugocsa 1-191 56-67 54-89 63*36 Összesen . 44.456 42-64 40-96 46-56 VI. Tisza-Maros szöge. 1 Arad 6.331 45-TI 42-75 47-63 Arad 112 292-19 317*46 375-46 együtt 6.443 49'99 47*53 53-33 2 Csanád 1.618 58'50 67-37 80-70 3 Krassó-Szörény 9.750 38-78 39-23 41-81 4 Temes 6.878 52*20 49*54 54*20 Temesvár 36 895*08 935-94 1.107-89 Versecz 197 107*08 113*35 110-96 együtt . 7.111 57*98 55*79 61*11 5 Torontál 9.409 56*28 54-17 60-93 Pancsova 113 149-45 151-57 158-83 együtt . 9.522 57*39 55*33 62-0» Összesen 34.444 50*91 49*97 55*38 VII. Erdély. 1 Alsó-Fehér 3.576 5:2*77 49*78 53-99 2 Besztercze-Naszód 4.014 24*oo 23*67 26-09 3 Brassó 1.804 46-29 46*52 48-10 Az eddigi kimutatások Rendesen mellőzni szokták a városok viszonylagos népességének feltüntetését, hogy a szokott eljárástól ezúttal eltérünk, annak kettős indoka van, részint az, hogy egy-egy nagyobh város, még a különben ritkán lakott megyék viszonylagos népességét is magasra emeli s igy tulajdonképen zavarja a helyes Ítéletet, részint pedig az, hogy vannak egyes, roppant nagy határral biró városaink, melyek relativ népessége sokszor csekélyebb mint a járásoké. Igy például Kecskeméten egy négyszög kilométer területre átlagosan csak 55-55 lélek, Debreczenben csak 59*so lélek esik, s e két város viszonylagos népessége 21 évvel korábban még az 50-et sem érte el. Hogy a városok népességének befoglalása mennyire megváltoztatja a viszonylagos népességet, legszembeszökőbb példa Pest megye, melynek viszonylagos népessége, a területén fekvő törvényhatósági városok beszámításával 97*iü-ra rúg, mig ellenben azok nélkül csak 59';s4, és tulajdonképen ez utóbbi szám mutatja Pest megye valódi népsűrűségét s ez felel meg a duna-tiszaközi átlagnak s csaknem egészen összevág Heves, Jász-N.-Kun-Szolnok és Bács megyék népsűrűségével. Ha az egyes országrészeket tekintjük, legsűrűbben lakott terület a Duna-Tisza köze. Ezt azonban szintén csak Budapest okozza, ha a fő- és székvárost figyelmen kivül hagyjuk, a Duna-Tisza közén átlagosan 62*60 lélek esik egy négyszögkilométer területre, mig a Duna jobbpartján 63*37 lélek. Az elsőség tehát az utóbbi országrészt illeti. Itt nagyon sűrűn lakott megyéket találunk, minő Zala, Sopron, Vas és Győr, ez a 45 SJ tn Törvényhatóság Terület Viszonylagos népesség •o >> o Törvényhatóság •-km. 1869-ben 1880-ban 1890-ben 4 Csik 4.493 23*88 24-69 25*40 5 1.875 46*37 45-10 47-05 6 Háromszék 3.556 35mo 35'23 36-56 7 6.932 37*14 35-84 38-65 8 Kis-Küküllő 1.646 60*85 56-02 61*39 9 5.019 35*44 33*15 38*34 Kolozsvár 130 202*94 230-18 251-97 együtt . 5.149 39*67 38-13 43-74 10 Maros-Torda 4.291 35*61 34-05 38-14 Maros-Vásárhely 33 384-18 390-39 430-67 együtt . 4.324 38-30 36-77 41-13 11 Nagy-Küküllő 3.110 44-11 42-59 43-51 12 3.314 43-91 42-74 44-88 13 Szolnok-Doboka 5.150 40-89 37-61 42-24 14 Torda-Aranyos 3.370 40-91 40-66 44-68 15 Udvarhely 3.418 30-86 30-87 32-22 Összesen . 55.731 38-63 37-39 40-39 Magyarország . . 279.750 48-48 49-07 54-10 Fiume város és területe. 19-6 912-45 1.070-46 1.504-80 Horvát-Szlavonország. 1 Belovár-Kőrös 5.048 40-88 43-49 52-74 2 Lika-Krbava 6.211 29-83 28-05 30-75 3 Modrus-Fiume 4.879 42-19 41-64 15-22 4 4.942 33-24 33*69 41-04 5 6.870 40-94 43*21 50-51 6 2.521 84*60 90-86 102-37 7 4.794 35-21 34-4-2 41*02 57 302-58 319-32 346-98 együtt . 4.851 38-35 37-77 44*61 8 7.178 52*39 54-54 62*24 Zágráb . . 33 601*73 860-24 1.137-24 együtt . 7.211 54*90 58*23 67-15 Összesen . 42.533 43*22 44-50 51-41 A Szt.-István korona országai összesen 322.802 47-84 48-53 53-83 1 utóbbiban a viszonylagos népesség a 80-at is meghaladja kilométerenkint, de csak úgy, ha Győr várost is tekintetbe vesszük, a nélkül Győr megye nem sűrűbb népességű, mint Tolna megye. Vannak azonban a Duna jobb partján is gyér népességű megyék, a milyen első sorban Moson, de a hová lehet számítani Fejér, Somogy, Komárom megyéket, sőt még Veszprémet is. A Duna bal partján is nagy eltéréseket látunk népsűrűség tekintetében az egyes megyék közt. A két nyugoti határmegye Nyitra és Pozsony sűrű népességgel birnak, valamint Esztergom megye is, éjszakra és keletre azonban megritkul a népesség s Árvától kezdve körös-körül, egész Temes vármegyéig nincs egyetlen határmegye, melynek népessége megütné az 50-et. Ez a ritka népességű öv néhol nagyon széles, például mindjárt kezdetén Árva, Liptó, Turócz, Zólyom és Hont megyékből áll, kelet felé haladva kissé megkeskenyedik, mert már az ország éjszaki határától körülbelül csak 84 kilométernyire fekvő Borsod viszonylagos népessége a 60-at is meghaladja. Kassát beszámítva Abauj-Torna megyében is meghaladja a népsűrűség az 50-et, de anélkül ma már nem éri el, noha 1869-ben erősen megütötte. Zempléntől kezdve egy vonalat húzva dél felé, kisst keleti hajlással, az ettől keletre fekvő megyék, Ugocsa, AlsóFehér és Kis-Küküllő kivételével mind az ötven lelkes átlagon alul maradnak. Arad város nélkül Arad megye népsűrűsége sem éri el azt az átlagot, s igy ezt is bízvást számithatjuk eme gyérebb népességű megyék sorába, mig dél felé a sort KrassóSzörény megye zárja be. A keleti félkörben van három megye,