A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 4. Viszonylagos népesség és néptÖmörülés

melyben a népsűrűség négyszögkilométerenkint a harminczat sem éri el, ezek: Máramaros, Besztercze-Naszód és Csik, ezek közül is az utóbbi a legritkább népességű. A Tisza-Maros szöge, melyet a török uralom megtörése után jóformán egészen újonnan kellett betelepíteni ma már ép oly sűrű népességgel dicsekszik, mint a Duna balparti ország­rész, mely még egy századdal ezelőtt is az országnak legnépe­sebb része volt. A Tisza-Maros szögén sűrű népessége által kitűnik Csanád megye, hol a legutóbbi népszámlálás egy négy­szög kilométer területen átlagosan több mint 80 lelket talált. Itt a népesség fejlődése valóban bámulatra méltó, hiszen 21 esz­tendővel ezelőtt még csak 58'ö volt a viszonylagos népesség. Csanád ma már, ha a megyék viszonylagos népességét a tör­vényhatósági városok nélkül számítjuk, legsűrűbben lakott megyéje a magyar anyaországnak. A társországokban azonban van még sűrűbben lakott megye, ez Varasd, hol több mint 100 lélek él minden négyszögkilométer területen, nagyon gyér ellenben Lika-Krbava megye népessége, hol a népsűrűség alig rúg 30-ra. Modrus-Fiuméban is jóval az 50-en alul marad, de még inkább két sziavon megyében, Verőczében és Pozsegában ; mig ellenben Szerémben és Belovár-Kőrösben, hol még egy évtizeddel ezelőtt alig haladta meg a 40-et, jelenleg már több mint 50 lélek esik minden négyszögkilométer területre. De azért mégis Varasd gyarapodása volt a legintensivebb, mert ott 18 lélekkel élt több minden négyszögkilométer területen 1890-ben mint 1869-ben, mig ellenben Belovár-Kőrösben csak alig 12, Szerémben alig 10 lélekkel. Az ide mellékelt grafikai térkép a Magyarbirodalom nép­sűrűségét járások és városok szerint részletezve állítja szem elé. A térkép a népesség különböző sűrűségét kilencz eltérő skála­fokkal tünteti fel, oly módon, hogy a legvilágosabb színárnyalat a legritkább, a legsötétebb pedig a legsűrűbb népességet jelzi. Az első skálafok szerint azok a járások területe van beárnyalva, melyekben a népesség négyszögkilométerenként a húszat sem éri el, a második szerint, a hol a népsűrűség 20—30, a har­madik szerint, a hol 30—40, a negyedik szerint, a hol 40—50, az ötödik szerint, a hol 50—60. a hatodik szerint, a hol 60—70, a hetedik szerint, a hol 70 - 80, a nyolczadik szerint, a hol 80 -100 lélek között ingadozott, a kilenczedik skálafok szerint pedig, a hol a 100 lelket is meghaladta, Bővebb magyarázatot e térkép nem igényel, annyira világosan szem elé állítja a különbségeket. Eddig a népsűrűség grafikailag csakis vármegyék szerint mutattatott ki, oly módon, hogy még a törvényhatóságú városok népessége is beszámíttatott a vármegyébe, kétségtelen, hogy ez is sok tekintetben tanulságos, mert a népsűrűség főbb jellem­vonásait világosabban kidomborítja, de szükséges a járások sze­rinti ábrázolás is, mert egy-egy megye határain belől az ellen­tétek nagyon elmosódnak. Vegyük például Pest megye viszony­lagos népességét, Budapestet és Kecskemétet beszámitva 97, be nem számítva 59 lélekre rúg, de még az utóbbi szám is mily eltérő részletekből alakul; mig a váczi felső járásban 105, a pilisi alsóban 103 lélek esik átlagosan egy négyszögkilo­méter területre, addig a kiskun felső járásban csak 30, a pesti közép járásban csak 30, vagy ha a rendezett tanácsú városokat tekintjük, Váczon 233 lélek, Halason csupán csak 26. A pesti közép s részben a kiskún felső járás túlságosan gyér népessége annál feltűnőbb, mert a főváros közelében feküsznek. A gyér népesség egyik oka a sok belvizes terület, a másik s még fontosabb pedig a homok puszták roppant tömege ; valószínű, hogy a phylloxera-vész, mely a hegyi szőlőket elpusztította, e néptelen területek gyors benépesedését fogja maga után vonni, mert ha csak egyéb bajok, mint például a peronoszpora gátat nem vetnek a homoki szőlő-kulturának. e nagy kiterjedésű homok területeken nagy gyorsasággal fog el­terjedni a szőlőmívelés. Midőn a népességet az összes területhez arányitjuk, tulaj­donképen csak egészen durva számítást teszünk; mert a ter­méketlen területet tulajdonképen egészen számon kivül kellene hagyni s azonkívül tekintettel kellene lenni arra a különbségre, hogy a különböző mívelési ágakból egyforma nagyságú terület nem egyenlő számú munkáskéznek ád foglalkozást. A szántó­föld sokkal több lelket képes eltartani, mint a legelő vagy erdő, de viszont jóval kevesebbet, mint a kert vagy szőlő. E munka terve azonban nem engedi meg, hogy ez irányban is tárgyaljuk a népszámlálás eredményét, csak mintegy illusztrá­czióul mutatunk be Pest megyéből egy igen sűrű és egy igen ritka népességű járást, mely kis kimutatás azt is hivatva van feltüntetni, hogy a népsűrűség még ugyanazon járás határain belíil is mennyire változatos szokott lenni. E két járás a pesti közép és a. pilisi alsó járás, ez utóbbit azért választottuk a váczi felső járás helyett, mely még sűrűbb népességű, mert ott a nagy népsűrűséget, főleg egyetlen község, Uj-Pest okozza. Népesség Összes terület kat. holdak­ban Összes terület Esik egy •-kimre né­pesség Szántóföld, kert, szőlő Esik egy •-kim. szántóföld, kert és szőlőre lélek 1890-ben Összes terület kat. holdak­ban •-kintiekben Esik egy •-kimre né­pesség kat. holdak • -klm.-ben Esik egy •-kim. szántóföld, kert és szőlőre lélek Pesti közép járás. Alsó-Dabas 1.946 8.363 48-13 40-4 4.389 25-26 77-0 Alsó-Némedi • . 3.211 11.241 64'69 49-6 5.585 32-14 99-9 Bugyi 2.857 21.100 121-43 23-5 6.316 36*35 78-6 Felső-Dabas 806 2.205 12-69 63-5 1-325 7-63 105-6 Gyón 2.194 10.527 60-58 36-2 2.387 13-74 159-7 Kakucs 2.441 7.706 44-35 55-o 3.185 18-33 133-2 Lajos-Mizse 7.561 36.716 211-30 35-8 18.833 108-38 69-7 Ocsa 3.247 10.397 59-83 54-3 3.763 21-66 149-9 Örkény 2.156 14.192 81-67 26-4 3-960 22-79 94-6 Peszér-Adacs 1.254 29.106 167-51 7-5 5.203 29-94 41-9 Sári 2.328 11.466 65-99 35-3 3.614 20-80 111-9 Tatár-Szt.-György 1.725 19.997 115-08 15-o 6.462 37-19 46'4 Uj-Hartyán 2.445 11.806 67-94 36-o 8.040 46-27 52-8 Vacs 1.822 13.912 80-06 22-7 7.908 45-51 40-o Járási összeg . . 35.993 208.734 1.201-25 29-9 80.970 465-99 77-2

Next

/
Thumbnails
Contents