A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 4. Viszonylagos népesség és néptÖmörülés

Egy századdal ezelőtt Magyarországnak legsűrűbben lakott vármegyéje Nyitra, Pozsony, Trencsén és Sopron volt, tehát 4 nyugati határmegye, a két elsőben a viszonylagos népesség négyszögkilométerenkint meghaladta az 50-et, a két utóbbiban pedig csaknem elérte. Negyvenet meghaladó népessége volt még Vas, Hont és Szepes megyének, vagyis a legsűrűbben lakott megyék részint a nyugati határra, részint a felvidékre estek. A felvidék, tekintve az akkori lélekszámot, eléggé lakott terület volt; a legszorosabb értelemben vett Magyarországon (Erdély nélkül) egy négyszögkilométer területre átlagosan 31-22 lélek esett s ezt keleten Zemplén megyén kezdve, délen Borsod és Nógrád megyéken végződve a felvidéknek valamennyi megyéje meghaladta. Meghaladták ezt, Fejér és Somogy kivételével, az összes dunajobbparti megyék is; ellenben az északkeleti Kárpátoktól (Erdélyt nem számitva) le egészen az Al-Dunáig, csak Krassó, Temes s a mai Szilágy megye haladták meg az országos átlagot. Erdély népessége még ritkább volt, mint a magyar anyaországé. Legritkább népessége volt Máramaros megyének, hol tiz lélek sem esett egy négyszögkilométerre, 20 lelken aluli volt a népesség Ung, Bereg, Ugocsa, Szabolcs, Békés, Csanád, Csongrád megyékben, valamint a Jász-Kun kerületben. A népsűrűséget tekintve, a vármegyék ma már egészen mássorrendben következnek, mint egy századdal korábban, csak Sopron, Pozsony, Nyitra és Vas megye tartoztak akkor is s tartoznak jelenleg is a sűrűbben lakott megyék közé, ellenben sok, mely akkor elég tekintélyes viszonylagos népességgel birt, mint pl. Szepes, Hont, Sáros és Árva megyék, ma a gyér népességű megyék közt foglalnak helyet. A legszorosabb értelemben vett magyar anyaországban 1890-ben minden négyszögkilométer területen átlagosan 28 lélekkel lakik több, mint 1787-ben, Erdélyben ellenben csak 15 lélekkel. Vannak egyes megyék, melyekben bámulatos a népsűrűség fejlődése, Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun megyében (Budapestet is beszámítva) jelenleg 77 lélekkel lakik több, mint egy századdal korábban, Békés, Csanád és Csongrád megyékben 54 lélekkel, Bácsban 47, a régi Hajdú kerületben 46 lélekkel, stb.; mig ellenben Trencsénben csak 8, Sárosban csak 7, Hontban csak 6, Árvában csak 5, Szepesben csak 3 lélekkel. Magyarország törvényhatóságainak népsűrűségét, a jelenlegi politikai beosztást véve alapul, a három utóbbi népszámlálás időpontjában a következő kimutatás tünteti fel: a •eő ISI cn Törvényhatóság Terület Viszonylagos n ^pesség *o "o fc Törvényhatóság •-km. 1869-ben 1880-ban 1890-ben I. Duna bal partja. 1 2.077 39-66 39-si 40-84 2 Bars 2.673 51*32 53*38 57-21 3 Esztergom 1.123 59-69 64*26 69-79 J 4 Hont 2.562 39-78 39-35 42-05 Selmecz- és Bélabánya . . 88 159-42 173*47 173-64 együtt . . 2.650 43-75 43-80 46-42 ! 5 Liptó 2.258 35-11 33*11 34-03 ! 6 Nógrád .... 4.355 45-53 44*01 49-24 7 Nyitra 5.724 62.87 64-44 69'28 8 Pozsony 4.141 59-82 63-47 67-37 j Pozsony . . 75 620-53 640-08 698-si együtt . 4.216 69-79 73-72 78-60 9 Trencsén 4.620 53-82 53-oi 56'oi 10 Turócz 1.150 39-43 39-91 43-46 11 Zólyom 2.730 35.98 37-55 41-18 Összesen . . 33.576 51-42 52-18 55-98 II. Duna jobb partja 1 Baranya 5.062 51*69 52-29 56-94 Pécs . . . 71 336-10 404*25 479-82 együtt . . 5.133 55*62 57-16 62*79 1 2 Fejér 4.036 43-00 45*55 48-29 Székes-Fejérvár 120 189-02 213*43 229-57 együtt . . 4.156 47-22 50-39 53*53 3 Győr 1.336 62*58 66*25 69-60 Győr 45 445*22 466*24 506-56 együtt . 1.381 75-01 79-29 83-84 4 Komárom 2.914 44-31 47-56 50*25 Komárom 30 408-53 436*93 435*87 együtt . 2.944 48*02 51-53 54*18 5 Moson • . . . 2.041 39-12 42-12 41-67 6 Somogy . 6.531 44*03 47-07 50-oi 7 Sopron 3.174 65-83 70-12 73-22 Sopron 133 158-71 174-60 204-61 együtt . 3.307 69-57 74-32 78-50 & •cS N tn Törvényhatóság Terület Viszonylagos népesség •O >> "o fc Törvényhatóság •-km. 1869-ben 1880-ban 1890-ben 8 3.643 60-59 64-41 69-20 9 Vas 5-035 65-88 71-62 77-53 10 4.167 48-34 50-os 51*66 11 5.122 65*06 70-28 79-01 Összesen . 43.460 55-48 59-06 63-37 III. Duna-Tisza köze. 1 Bács-Bodrog 9.569 51*38 53-45 59-89 Baja 87 208-16 221-16 223-97 Szabadka 956 58*92 64-19 76-08 Újvidék 159 120*25 134-12 155-45 308 78-93 80-17 85-83 együtt . 11.079 55-01 57-59 64-67 2 1.837 52-20 56-49 65-49 H.-M.-Vásárhely 761 64-59 66-97 72-90 816 86-oo 90-29 104-86 •együtt . 3.414 63-04 66-90 76-55 3 3.878 54-14 54-13 60-28 4 Jász.-N.-K.-Szolnok 5.374 48-11 51-81 59*26 5 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun . . . 11.531 46-36 50-57 59-34 Budapest 201 1.346-69 1.793-79 2.447-45 Kecskemét 873 47-19 51-42 55-55 együtt . 12.605 67*15 78-42 97*16 Összesen . 36.350 58-86 64-47 75-79 IV. Tisza jobb partja. 1 Abauj-Torna 3.167 52'35 48-14 47-68 93 233-78 280-61 310-58 együtt . 3.260 57-52 54-78 55-18 2 3.724 42*82 41-19 48-49 3 Borsod 3.428 56-32 56'65 63*24 4 4.275 40*57 39-55 40-89 5 Sáros 3.822 45-86 43-96 43-96 6 3.605 48*56 47-96 45-29 7 Ung 3.053 42-59 41-50 44*30 8 6.302 46-91 44-05 47*48 Összesen . 31.469 47-33 45-76 48-20