A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 4. Viszonylagos népesség és néptÖmörülés

4. Viszonylagos népesség és néptömörülés. A mult század vége felé, 1787-ben, a mint fentebb kimutattuk, a Magyarbirodalom népessége 9,394.305 lélekre rúgott, minden négyszögkilométer területre tehát csak 29*15 lélek esett, mig a legutóbbi népszámlálás által konstatált lélekszám szerint 53*83 lélek A mult századi adatokat a Magyarbirodalom egyes alkatrészei szerint nem részletezhetjük, 1850 óta azonban már megtehetjük ezt az összehasonlitást. Terület Q-kilométerekben Egy d-k ilométerre esett lélek Terület Q-kilométerekben 1850-ben 1857-ben 1869-ben 1880-ban 1890-ben Magyarország Fiume Horvát-Szlavonország Összesen . . 279.750*0 19-6 42.533*0 41*30 539*18 38*24 43-u «67*04 39*70 48*48 912*46 43*?2 49*07 1.070*46 44*60 54*io 1.504*80 51-ii Magyarország Fiume Horvát-Szlavonország Összesen . . 322.302*6, 40*93 42-72 1 47*81 48*03 53*83 M A Magyarbirodalomban 1890-ben körülbelül 13 lélekkel találtatott több egy négyszögkilométer területen, mint az 1850-iki népszámlálás alkalmával, és pedig a magyar anyaországban 12*80, Horvát-Szlavonországokban pedig 13'i7 lélekkel több. A társországok népsűrűsége tehát valamivel erősebben nőtt, • s mig 1850-ben 3*06 lélekkel volt intensivebb a népesség a dráváninneni Magyarországban, addig 1890-ben már csak 2*69 lélekkel. Mielőtt a népsűrűség fejlődését a három utolsó népszámlálás adatai alapján törvényhatóságok szerint közelebbről vizsgálnék, az 1787. és az 1890. évi népszámlálások alapján mutatjuk be, a mennyire lehetséges, a viszonylagos népesség eltérő alakulását az ország különböző részében. Mint föntebb, ugy itt is a régi beosztáshoz kellett ragaszkodnunk, habár a regi területi beosztás csak 14—15 megyében vág össze a jelenlegivel. Vármegye, illetve kerület Viszonylagos népesség (1 •-kimre lélek) Vármegye, illetve kerület Viszonylagos népesség (1 D-klmre lélek) Vármegye, illetve kerület 1787-ben 1890-ben különbség 1890 javára + Vármegye, illetve kerület 1787-ben 1890-ben különbség 1890 javára + Pest-Pilis-Solt 30*90 108*45 +77-55 25. Szatmár 26*96 52-49 +25*53 Sopron *) 49*49 8.0*43 +30*94 Nógrád 36*oi 52*11 +16*10 Pozsony 52*51 76*03 +54-31 Abauj-Torna 39-03 51*98 + 12*95 Békés-Gsanád-Csoiigrád 19*18 73*49 +23-52 Bereg-Ugocsa 18-56 51-58 +33*02 5. Nyitra 54*18 72*82 + 18-64 ' Bihar 29-66 48-99 +19*33 Bács-Bodrog 24*26 71*75 +47-49 30. Somogy 24-73 48-95 + 24*22' Vas *) 41*50 71*72 +30-22 Krassó 34*H4 48*77 + 14*43 Tolna-) 37*52 70*96 +33*44 Zemplén . 34*25 48-11 +13*86 Hajdú kerület 25*05 70*69 +45-64 Hont 41-46 47-48 + 0*02 10. Zala *) 3S*90 69*59 +30-69 Sáros 39-31 46-53 + 7*22 Baranya 35*86 62*52 +26*66 | | 35. Szepes 41*42 44*80 + 3*38 Temes 37*86 62*07 +24*21 Turócz *) 33*59 44*41 +10*82 Torontál 21*16 60*85 +39*69 | Gömör 33*72 42*76 + 9*04 Esztergom-Komárom *) 38*27 60*75 +22-48 Zólyom 25-06 42*53 + 17-47 15. Borsod 37*21 59-30 +22*09 Árva *) 37-21 42*10 + 4*89 Heves és Külső Szolnok . . 27*34 59*04 +31*70 40. Ung*) 17-93 41*72 +23*70 Trencsén *) 49*76 58-26 + 8*50 ; Liptó *) 28-07 37*24 + 9*17 Győr-Moson 37*12 56-70 + 19*58 I Máramaros *) 9*44 29*43 +19*99 Jász-Kun kerület 18*71 54*82 +36*11 20. Bars 38*48 54*ÓO + 16*02 ! Magyarország (Erdély nélkül) összesen 31-22 58*87 +27*65 Veszprém *) 36*33 54*48 +18*15 j Erdély **) 25-31 •40*39 +15*08 Fejér *) 26*64 53*49 +26-85 : Ebből a régi 5 székely szék + 17*81 Szabolcs 18*99 52*80 +33-81 Ebből a régi 5 székely szék 20*11 3/-92 + 17*81 Szilágy *) 34*09 52*68 + 18*59 A többi Erdély 26-72 41-06 +14*34 *) Megyék, melyek területe a maival teljesen megegyező. **) A mai erdélyi megyék.