A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 3. Népszaporodás

A 21 éves fejlődésre tekintve vissza, 10°/o-ot meghaladó növekedést csak két országrészben látunk, a Duna-Tisza közén (28'75

0/o-ot) és a Duna jobb partján (14-2i°/o-ot). A Duna bal partján a szaporodás részint azért nem ért el 10°/o-ot sem, mert az 1869—80-ki szaporodás egészen gyenge, részint pedig mert az utóbbi évtized népnövekedése is csak mérsékelt volt. A többi négy országrészben az 1881—90-ki évtized alatt többé-kevésbé a korábbi 11 év fogyását kellett helyreütni s így valami nagy növekedés az újabb kedvező fejlődés daczára sem állhatott be. A 21 év alatt legnagyobb szaporodást mutató vármegyékfa területükön fekvő törvényhatósági városokat is beszámitva) következőleg sorakoznak: 1. Pest 2. Csanád 3. Jász-N.-K.-Szolnok 4. Máramaros 5. Zala 6. Csongrád 7. Békés 8. Vas 9. Bács-Bodrog 10. Esztergom 11. Hajdú megye 44*69% szaporodással. 37-94%) » 23-18% 21-66% » 21-44% » 21-43% » 21-32% 17-69% 17-56% » 16'94% 15*28% » A többi megyében a két évtizedes szaporodás a 15°/u-ot nem éri fel. E 11 megye közül 8-ban a magyarság erős abszolút többséget, kettőben relativ többséget képez s csak az egy Máramarosban van kisebbségben. 1869 óta a népesség a következő vármegyékben fogyott: Szepesben 6-72°/o-kal, Sárosban 4'iö°/o-kal, Abauj-Tornában 4*o7°/okal (ha azonban Kassát figyelmen kivül hagyjuk: 8'92°/o-kal), Liptóban 3-o«

n/o-kal. Szilágyban 2-52°/o-kal, végre Nagy-Kükíillőben l-37°/o-kal. A négy elsőben a hetvenes évek kolera okozta népfogyását újabban az amerikai kivándorlás tetézi. Szilágyban a kolera-járvánv oly irtóztató pusztítást vitt véghez, hogy a hiányt a legutóbbi évtized rendkívül kedvező szaporodása sem volt képes helyreütni, Nagy-Küküllőben pedig a szaporodás részint a csekély születési arány, részint a tetemes kivándorlás miatt 1881 óta is nagyon alacsony. Sok megyében azonban valóban bámulatos a reproduktiv erő, pl. Bihar megye népessége 1869- 80-ig 10-59°/o-kal fogyott, mégis a két évtizedet többlettel zárta be. Szabolcs megye népessége a korábbi évtizedben a kolera-járvány folytán szintén megfogyott, a legutóbbi évtizedben pedig egyetlen évben (1881-ben) l-58°/o-kal fogyott s még 1882-ben is csak 0'27°/o-kal növekedett, mégis a két évtizedet ll-<>5°/o népnövekedéssel zárta le; az utóbbi évtizedben pedig 14-46

n/o szaporodást ért el. Tekintsük most a népesség 21 éves fejlődését az intenzivitás különböző fokai szerint és a megyék földrajzi összefüggésében. Könnyebb áttekinthetés végett oszszuk a fejlődő megyéket négy csoportba, az elsőbe azokat, melyeknek 21 évi szaporodása meghaladta a 15°/o-ot, a másodikba, melyeknél 10—15% közt váltakozott, a harmadikba, melyeknél 5 — 10, a negyedikbe, melyeknél 0—5®/o-ot tett. A fogyó' népességű megyéknél elég két kategóriát felállítanunk, az egyikbe osztva a 0—5, a másikba az 5°/o-nál nagyobb fogyást mutató megyéket. Legerősebb, 15°/o-ot meghaladó szaporodást mutat a megyéknek egy összefüggő tömege az ország közepén. Nyolcz megyét foglal magában ez a megszakítás nélküli terület, Esztergom, Pest. Bács-Bodrog, Csongrád, Csanád, Békés, Jász-N.-K.Szolnok és Hajdú megyéket. Az anyaországnak még délnyugoti és északkeleti sarkában látunk hasonló erős fejlődést, Vas és Zala, továbbá Máramaros megyében. Jó közepes (10—15°/o-os) szaporodást a megyéknek két külön csoportjában találunk. A nyugoti csoport 12 megyét foglal magában. Kezdődik északon Túrócz megyével s felöleli Zólyom, Bars, Nyitra és Pozsony megyéket a Duna bal partján; Sopron, Győr, Komárom, Fejér, Tolna. Baranya és Somogy megyéket a Duna jobb partján. A 10—15°/o-os szaporodást mutató megyék keleti, kisebb csoportja hosszú lánczolatban nyúlik el az ország közepétől egészen az északkeleti határokig. A következő 5 megyét foglalja magában: Heves, Borsod, Szabolcs, Bereg és Ugocsa megyéket. A 21 évi időközhöz mérve nagyon mérsékeltnek mondható 5—lO^/o-os szaporodás az ország nyugoti felében csak szigeterként fordul elő. A Duna iobb partján két különálló megye tartozik ide, Moson és Veszprém, a Duna bal partján pedig két szomszédos megye, Hont és Nógrád. Annál nagyobb terület esik erre a kategóriára az alvidéken és az ország keleti részében, egy keskeny földszorulat által (Arad és Torda-Aranvos megyék érintkezési pontján) összeköttetvén egymással. Ide tartoznak Torontál, Temes, Krassó-Szörény, Arad, továbbá TordaAranyos. Kolozs, Besztercze-Naszód, Maros-Torda, Csík. Jóval több szigetre oszlik az egészen gyenge (0—5°/o) szaporodást mutató terület. A felvidéken ebből a kategóriából három szigetet látunk, egyik Trencsén és Árva, a másik Gömör. a harmadik Zemplén és Ung megye. Tetemesen nagyobb két szigetet találunk az ország keleti részében, az egyik magában foglalja Bihar, Szatmár és Szolnok-Doboka megyét, a másik pedig Huny ad, Alsó-Fehér, Kis-Kükiillő, Szeben, Fogaras. Brassó, Háromszék és Udvarhely megyéket. A fogyó megyék főleg az amerikai kivándorlás által erősen sújtott felvidéken tömörülnek. Szepes megye képezi itt a központot s mellé sorakoznak: Sáros, Abauj-Torna és Liptó megyék. Az ország keleti részében csak két kisebb szigeten látunk fogyást, Szilágy és Nagy-Küküllő megyében. Mig az anyaország 63 megyéje körül a lefolyt 21 éves időszak alatt csak 7 mutat fel 20°/o-ot meghaladó szaporodást, addig Horvát-Szlavonországok 8 megyéje közül 5. Legerősebben szaporodott Belovár-Kőrös, azután Pozsega és Szerém. Gyenge vagy csak igen mérsékelt szaporodást csak a két tengerparti megyénél, Modrus-Fiuménél és Lika-Krbavánál látunk, mely két megyének népessége az 1869—80-iki évtizedben megfogvott. Az 1869 — 90. évi népszaporodás két egészen különböző évtized eredője. Hasonlítsuk össze főbb vonásokban a hetvenes (1869—1880) és a nyolczvanas (1881 — 1890) évek fejlődését. A szaporodás az előbbi évtizedben az ország nyugoti részére és közepére esett, a felvidék és az ország keleti részének népessége, néhány csekély kivételtől eltekintve, megfogyott. Az utóbbi évtized alatt az ország nyugoti részében (ha csak a Dráván inneni Magyarországot veszszük), csak az egyetlen Zala megyében volt a népnövekedés kedvezőbb az országos átlagnál, de ott sem valami jelentékenyen. Az országos átlagnál magasabb szaporodási arányt az ország közepe mutat fel, de onnan egy összefüggő területben tovább terjed ez a kedvező növekedésű 5**