A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 3. Népszaporodás

31* Első báni ezred . 47.813 lélek. Második báni ezred 43.933 » Petrinjai ezred 2.853 » Kostajnicai ezred 1.1

08 » Összesen . . 95.207 lélek. Körösi ezred 51.900 lélek. Szent-Györgyi ezred • • 50.684 » Belovári ezred 849 » Ivaniéi ezred 637 » Varasdi parancsnokság öszszesen . . 104.070 lélek. Három sziavon ezred • 202.421 lélek. A csajkások zászlóalja 19.486 » A bánáti ezredek 162.885 » Határőrvidék mindössze A Magyarbirodalom egész népességét tehát a József-féle népösszeirások adatai alapján sem állapíthatjuk meg. mert a határőrvidékről csak 20—22 évvel későbbi adataink vannak. A katonai határőrvidéken 1815-ben 804.773 lélek Íratott össze s így a népesség 8 év alatt csak 27.349 lélekkel vagyis 3-5i

n/o-kal szaporodott. Ha a népnövekedésnek ezt az arányát vennők alapul, 1787-től 1807- ig, a határőrvidék népessége 8'8°/o-kal szaporodott volna s e szerint 1787-ben 714 ezret tett volna, valószinü azonban, hogy a kérdéses 20 év alatt a határőrvidék fejlődése valamivel gyorsabb volt s igy talán közelebb járunk a valósághoz, ha az 1787-iki lélekszámot kerekszám 700 ezerre teszszük. Összefoglalva az eredményt, a fentebbiek alapján az egész Magyarbirodalom népességét 1787-ben 9.394.305 lélekre tehetjük s minthogy az 1890-iki népszámlálás hazánk összes polgári népességét 17,349.398 lélekben állapította meg, a szaporodás 103 év alatt 84'«8%-ot tesz. Az évi átlagos szaporodás — mindig figyelembe véve a népesség időközi fejlődését — e hosszú idő alatt 0'60°/

u-ot tett; ez azt bizonyítja, hogy népünk szaporodása újabban nem csökken, hanem inkább emelkedik, az 1787-től 1850-ig lefolyt 63 év alatt ugyanis az évi átlagos szaporodás csak 0'54°/

0 volt, ellenben az 1850. óta eltelt négy évtized alatt már 0'69°/

0-i'

a rúgott, noha az utóbbi negyven évre három nagy kolerajárvány esett, s bevándorlás helyett, mely a század első tizedeiben még elég jelentékeny volt, inkább a kivándorlás indult meg meglehetős nagy arányokban. A József-féle népszámlálás adatai rendkívül becsesek, mert ez az összeírás volt az első, mely hazánk népének számát elfogadható pontossággal konstatálta. Hogy mennyire alaptalanok voltak a megelőző becslések, régi jeles statisztikusunk, Schwart777.424 lélek. ner emliti. Magyarország népességét 1780-ban, vagyis 5 évvel a József-féle népszámlálás előtt, a legjelesebb geográfusok és statisztikusok is csak 3,200.000 lélekre becsülték, mig a hivatalos összeírás Magyarországban (Erdélyen és a magyar-horvátszlavon katonai határőrvidékeken kivül) több mint 7 millió lelket talált. A József-féle összeirásra nézve minden belső és külső érv arra vall, hogy annak adatai egészen megbízhatók s igy rendkívül érdekes volna, ha az akkori lélekszámot megyénkint összehasonlíthatnék a jelenlegi népességgel. Sajnos azonban, hogy az országos statisztikai hivatalnak nem állnak rendelkezésére a községenkénti adatok, melyekből a jelenlegi politikai beosztásnak megfelelőleg csoportosithatnók az akkori lélekszámot. Az akkori Erdély nagyfejedelemség népességét, az országos levéltár igazgatójának, dr. Pauler Gyula urnák szívességéből községek szerint is ismerjük ugyan, de csak a polgári népességet, az akkori erdélyi katonai végvidékek népességének hasonló kimutatását nem tudtuk megszerezni, a mi annál nagyobb baj. mert az erdélyi katonai végvidék nem képezett oly földrajzilag külön álló területet, mint a magyar-horvát-ezredek, hanem a katonai kötelékbe tartozó községek vegyesen fordultak elő a polgári községekkel, sőt számtalan esetben egy ugyanazon község népességének egyrésze a polgári, a másik pedig a határőr népességhez tartozott. Sikerült azonban legalább az 5 régi székely széket külön választani, a mi magában is érdekes eredmény. A magyarországi megyék egy része összevág a jelenlegi területtel, nagy részük azonban az akkori politikai beosztásnak megfelelő lélekszámot mutatja. Hogy mely megyék tartoznak az egyik vagy másik kategóriába, jegyzetben mutatjuk ki: Vármegye, ill. kerület Lélekszám Szaporodás %-okban Vármegye, ill. kerület Lélekszám Szaporodás %-okban Vármegye, ill. kerület 1787-ben 1890-ben Szaporodás %-okban Vármegye, ill. kerület 1787-ben 1890-ben Szaporodás %-okban Békés-Csanád-Gsongrád megyék 166.504 637.976 283-16 136.684 217.790 59-34 Pest-Pilis-Solt 319.205 1,120.436 251-oi Esztergom-Komárom *) .... 149.879 237.882 58-71 Máramaros *) 86.118 268.281 211-63 Szilágy *) 123.728 191.167 54-51 Bács-Bodrog 227.147 671.603 195-67 128.433 196.186 52-75 5. Jász-Kún kerület 94.172 275.839 192-91 143.572 215.280 49-95 Torontál 152.083 437.265 187-52 232.060 336.021 44-80 ; Hajdú kerület 28.376 80.070 182-17 148.867 215.446 44-72 I Szabolcs 108.562 301.911 178-io 188.200 267.272 42-01 Bereg ... 1 10. Ugocsa ......... 1 91.164 253.390 177-95 107.353 209.861 152.024 294.778 41-61 40-46 Ung *) ... 58.137 135.247 132-63 295.725 397.445 34-40 I Heves és Külső-Szolnok . . . 180.513 389.779 115-93 Abauj-Torna . . • 140.728 187.433 33-19 Arad 152.930 326.165 113-28 Liptó *) 57.932 76.850 32-66 Fejér*) 110.784 222.455 100-SO Turóez *) 37.805 49.979 32-20 15. Somogy ... 165.969 328.487 97-92 Gömör 134.608 170.725 26-83 Szatmár 150.469 292.920 94-67 40. Sáros 143.112 169.372 18-35 Tolna*) 133.304 252.098 89-12 221.035 258.769 17-07 Zala *) 226.240 404.699 78-ss Hont 103.944 119.056 14-54 Baranya 183.885 320.633 74-37 Árva *) 74.975 84.820 13-13 20. Vas *) 225.905 390.371 72-80 44. Szepes . . .... 151.934 164.352 8-17 Zólyom Bihar Temes Sopron *) . . i 68.576 347.108 224.787 159.767 116.380 573.310 368.530 259.602 69-71 65-17 63-94 62-50 Magyarország (Erdély nélkül) összesen Erdély **) Ebből az öt székely szék A többi Erdély 6,592.140 1,410.777 238.524 1,172.253 12,430.094 2,251.216 449.890 1,801.326 88-56 59-57 88-62 53-66 •) Megyék, melyek területe a mai területtel teljesen megegyező.— **) A mai erdélyi megyék.