A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 3. Népszaporodás

32* Bár ez adatok nagyobb része nem a jelenlegi, hanem a régi politikai beosztásra vonatkozik, azért a népesedés általános irányzatát területileg is megállapíthatjuk. A lefolyt század alatt legerősebb volt a népnövekedés a nagy magyar Alföldön. Hevestől Bácsig, Szabolcstól Torontálig, a Duna-Tisza közén és a Tisza mellékén, a népesség valamennyi megyében legalább is megkétszereződött, sőt Békés, Csongrád, Csanád megyékben közel megnégyszereződött. Hasonló rohamos volt a fejlődés az ország északkeleti karéján, Máramaros, Ugocsa, Bereg és Ung megyében, de már Zemplénben harmadrészét sem teszi a szaporodás armak, a mit még a szomszédos Ungban látunk, ettől fogva az egész felvidéken, a megyék szakadatlan lánczolatán keresztül egész Pozsonyig, a népnövekedés csak nagyon mérsékelt volt, leggyengébb Szepesben, hol az évszázados szaporodás egy évtizedes szaporodásnak is csak közepes volna. A felvidéki megyék között kivételt csak az egyetlen Zólyom képez, mely 69'7i°/o szaporodást mutat, mig az utána következő legkedvezőbb Pozsony is csak 44-80

n/o-ot. .Jóval kedvezőbb volt a népesedés a Duna jobb partján, de a legszűkebb értelemben vett Magyarország átlagát itt is csak három megye: Fejér, Somogy és Tolna haladta meg, a többi azon alul maradt; leggyengébb volt a szaporodás az akkor egy megyét képezett Győr-Mosonban, csak 52'75°/o. Az Alföld keleti határát képező megyékben a szaporodás már korántsem volt oly rohamos, mint a Tisza medenczéjében, Szabolcsban még 178°/o volt, de már a szomszéd Szatinárban csak 94*7, Biharban csak 65-2°/o, Arad földrajzilag szintén ebbe a kategóriába tartozik, de ott a szaporodás mégis meghaladta a 100 perczentet, ellenben a 187-s°/o növekedésű Torontál mellett Temes csak 63-9°/o növekedést képes felmutatni, Krassó megye pedig már csak 42'o°/o-ot. Erdély népessége 103 év alatt 59*57°/o-kal növekedett és pedig az egykori öt székely szék, t. i. Csik, Maros, Aranyos, Udvarhely és Háromszék 88'62°/o-kal, Erdély többi része pedig 53*66°/o-kal. Ez előnyösnek látszik a magyarságra nézve, de azért bajos volna azt következtetnünk belőle, hogy a magyar ajkúak számaránya az utolsó száz év alatt kedvezőleg alakult Erdélyben, mert a székely székek Erdély akkori népességének csak egy hatod s a jelenleginek is csak egy ötöd részét képezik s kérdés, miként alakult a magyarság és oláhság aránya az úgynevezett »Magyarok földjén«, nem is szólva a »Szászföld«-ről, hol a magyar ajkúak mindig csak szórványosan laktak. Minden kétséget kizárólag kedvező a népesség fejlődésének imént vázolt iránya a magyarságra nézve, a legszűkebb értelemben vett Magyarországban. A legerősebb szaporodás az ország közepére, a magyarság jelenlegi súlypontjára esik, leggyengébb volt ellenben a népnövekedés a felvidéken, hol a népesség nagy tömegeiben a magyar elem vagy épen nem, vagy csak mérsékeltebb számban fordult elő. A másfélszázados török uralom alatt csaknem egészen elpusztult a nagy Alföld benépesedése, daczára a nagyszámú idegen telepítéseknek egyértelmű a magyarság számbeli megerősödésével, részint mert a magyar telepesektől megszállott községek népessége bámulatos gyorsan szaporodott, részint pedig, mert a magyarság assimiláló ereje épen az Alföldön hatalmasan működött s működik ma is. E munka kerete nem engedi meg, hogy az ország egyes vidékeinek eltérő népesedési viszonyait behatóbban vizsgálhatnék s kutathatnék a különböző gazdasági, politikai, sőt a birtokviszonyokban rejlő okokat, melyek a fejlődés irányát megszabták. Ez egy külön tanulmánynak képezheti s kell is hogy képezze tárgyát, mert e tekintetben nagyon sok mulasztást kell pótolni. Mig a József-féle mult századi összeírás, sőt az 1851. és 1857. évi népszámlálások adatait is részint a követett eltérő elvek, részint a sokszoros területváltozások miatt csak nehezen hasonlíthatjuk össze az újabb adatokkal, addig az alkotmányos korunk alatt végrehajtott három népszámlálás eredménye máiteljesen összevethető egymással. Nem akadályozzák ezt az 1870. évi megyei kikerekitések, mert a községenkint rendelkezésre álló adatokat az országos statisztikai hivatal az új beosztás szerint csoportosíthatta. A következő táblázatban szembe állítjuk törvényhatóságok szerint az 1869., 1880. és 1890. évi népszámlálások eredményét, kimutatva a szaporodást —- esetleg fogyást — ugy abszolút számokban, mint százalékokban s a százalékos szaporodást nemcsak az egész időszakokról, hanem azonkívül évi átlagban is. Megjegyezzük, hogy az évi átlagos szaporodás kiszámítása a kamatos kamatszámítás elvei szerint történt, vagyis figyelembe vétetett a népességnek időközi szaporodása is. Végre alábbi táblázaton az utolsó évtized eredményét a népszámlálás alapján kiszámított természetes szaporodással is összehason__—_—____—_— Összes polgári népesség Szaporodás a népszámlálások adatai szerint Szaporodás a népmozgalmi adatok (születés, halálozás) szerint 1881-től 1890-ig Országrész, törvényhatóság Összes polgári népesség százalékokban évi átlagos szaporodás Szaporodás a népmozgalmi adatok (születés, halálozás) szerint 1881-től 1890-ig Országrész, törvényhatóság 1869-ben 1880-ban 1890-ben 1869-től 1880-ig 1881-től 1890-ig 1869-től 1890-ig 1869-től 1880-ig 1881-től 1890-ig 1869-től 1890-ig összesen százalékokban évi átlagos szaporodás a) Duna bal partja. 1. Árva vármegye 82.364 81.643 84.820 — 0-88 3*89 2*98 — 0*08 0*38 0*14 7.792 9*54 0*92 2. Bars » 137.191 142.691 152.910 4"oi 7*16 11*46 0*36 0*69 0*52 15.565 10*91 1*04 3. Esztergom » 67.024 72.166 78.378 7*67 8*61 16*94 0*67 0*83 0*75 7.551 10*46 1*00 4. Hont » 101.908 100.815 107.743 — T 07 6-87 5*73 — 0-11 0*67 0-27 9.294 9*22 0*89 Selmecz- és Bélabánya, sz. k. v. . 14.029 15.265 15.280 S-81 0*10 8- 92 0-77 0*01 0*41 410 2-69 0*27 együtt . 115.937 116.080 123.023 0-12 5*98 6*11 0'01 0*58 0*28 9.704 8*36 0*81 5. Liptó vármegye 79.273 74.758 76.850 - 5-70 2*80 — 3*06 — 0*53 0*28 — 0*15 5.050 6*76 0*66 6. Nógrád » 198.269 191.678 214.444 — 3-32 11*88 8*16 — 0*31 1*13 0*37 22.750 11*87 1*13 7. Nyitra » 359.844 368.865 396.559 2-51 7*51 10*20 0*23 0*73 0*46 41.428 11*23 1*07 8. Pozsony » 247.709 262.810 278.959 6-ío 6*14 12-62 0*54 0-60 0-57 29.421 11-19 2*07 Pozsony, sz. k. v 46.540 48.006 52.411 3-15 9'18 12-61 0*28 0*88 0* 57 — 1.819 — «3*69 — 0*39 együtt . 294.249 310.816 331.370 5-63 6*61 12*62 0*50 0*64 0*57 27.602 8*88 0-85 9. Trencsén vármegye 248.626 244.919 258.769 — 1*49 5*05 4*08 — 0*14 0-55 0*19 22.166 9*05 0*87 10. Turócz » 45.346 45.933 49.979 1*29 8*81 10*22 0*12 0*85 0*46 4.155 9*05 0*87 11. Zólyom » 98.216 102.500 112.413 4*36 9-67 14*45 0*39 0*93 0*65 11.669 11*38 1*08 Összesen . 1,726.339 1,752.049 1,879.515 1*49 7*28 8*87 0*13 0-71 0*41 175.432 10*01 0*96 J