A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)
I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása
140*" 4-ik oldal. IV. A házszámhoz tartozó összes épületek kimutatása. Milyen az épületek jellege (magán, egyházi, iskolai, községi, törvényhatósági, katonai vagy állami) ? Folyó szám Az épület megnevezése Pala- vagy cserépZsindely- vagy deszkaNád- vagy zsúpFolyó szám Az épület megnevezése tető alatt Folyó szám Az épület megnevezése {kő- vagy téglakő- vagy téglaalappal vályog vagy sár vályog- vagy sárfa- vagy fával vegyesen más anyagú kő- vagy téglakő- vagy téglaalappal vályog vagy sár vályog- vagy sárfa- vagy fával vegyesen más anyagú kő- vagy téglakő- vagy téglaalappal vályog vagy sár vályog- vagy sárfa- vagy fával vegyesen más anyagú Folyó szám Az épület megnevezése épület. Folyó szám Az épület megnevezése 1 | 2 I 3 I 4 1 1 2 | 3 | 4 | 1 | 2 | 3 | • 4 1 Lakház 2 Cselédlak 3 Külön álló gazdasági épület 4 A lak- vagy cselédlakáshoz épitett egy tető alatt álló gazdasági épület 5 A lak- vagy cselédlakházhoz épitett, de külön tető alatt álló gazdasági épület. 6 Gyár vagy más ipari épület 7 Templom 8 Iskola : 9 Iskola és templom egy tető alatt : 10 Kórház és gyógyintézet : 11 Laktanya 12 13 14 15 Mind ez épületeknél a házszám veendő alapul és az ezen házszámhoz tartozó összes épületek kimutatandók; kivéve az egészen jelentéktelen építményeket, mint például az apróbb ólakat, baromli-ketréczeket, árnyékszékekot, stb. Világosan kiírandó az épületek jellef|8, t. i. hogy_ egyházi, iskolai, községi, törvényhatósági, katonai vagy állami épületek-e? Az épületek tetőzetük és épttési anyaguk szerint részletezendők, A kő- vagy téglat'alu épületek rovatába csak azon épületek vezetendők be, melyek egészen a nevezett anyagból épitvék ; ha az épületnek csak alapja áll kőből vagy téglából, már a 2. számú rovatban mutatandó ki, a 3. számú rovatba a tisztán vályog- vagy sárépületek vezetendők, ideértve az úgynevezett »vert falu« épületeket is ; a 4. rovatba pedig a tisztán fából, vagy fából és más anyagokból vegyesen rakott épületek jönnek. A számláló ügynök aláírása: A gazdasági épületek csoportjába tartoznak: az istállók, csűrök, félszerek, színek, magtárak, górék, stb.; gyárak közé pedig a kisebb ipari épületek is felveendők, mint például a vizi- és szélmalmok, különálló kovácsműhelyek, mészárszékek, vágóhidak, stb. Lakházak alatt csakis a házak mutatandók ki, az emberi tartózkodásra netalán szolgáló barlangok, bárkák, vasúti kocsik, kunyhók, bódék, stb. külön kiirandók s az utóbbiaknál az anyag és tetőzet szerinti részletezés elmarad. Ezeket épen ugy, mint mindazon épületeket, melyek a felsorolt csoportok egyikébe sem sorozhatok (például a kereskedelmi és katonai raktárak, szertárak, közlekedési intézetek felvételi épületei, stb.), az üresen hagyott sorokba, külön megnevezve, kell bevezetni. A számlálási adatokat felülvizsgáló közigazgatási tisztviselő aláirása : IV. minta. Vármegye Járási Járás Megyei áttekintés Vá l' o s Városi ) a betöltött házi gyűjtő-lajstromok és számláló-lapok számáról. s •cö N A liözsé» 1 *) és a hozzátartozó puszták, telepek, majorok, stb. neve Jellegük házi gyűjtőA betölt fehér kék Megjegyzés •o >-> fa A liözsé» 1 *) és a hozzátartozó puszták, telepek, majorok, stb. neve (nagy- vagy kisközség-e, puszta-e, telep-e, stb.) lajstromok szinű számláló-lapok összes száma Megjegyzés *) A megyei kimutatásban ezen rovatban a községek neve helyett a járás és a r. tan. város neve foglaltatik, a törvhat. felruh. városok pedis; a községek neve helyéhe a varosrészeket írják be. (Lásd^lt. utasítás 29—32. §§-ai).
