A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 11. A jelenlevő népesség míveltségi foka

140*" Hasonló, bár nem egészen ily világos következtetésekre latban vizsgáljuk. A főbb eredményeket alábbi kimutatás tünjutunk, ha az olvasni-irni tudók számát a hitfelekezetfel kapcso- j teti fel, ismét a korra való tekintet nélkül: Olvasni-irni tud bitfelekezet szerint, °/o-o k b a n. Róm. kath. Görög kath. Örmény kat. Görög keleti Örmény kel. Ágostai Ev. reform. Unitárius Egyéb kereíitény Zsidó Egyéb nem keresltén y Országos átlag S ÍO a to S3 í2 SO Ö e to a CS M to c a to C «2 to í2 to ß td fc. to Ö t£ to s to e Magyarországban . . . 55*41 43-25 17-64 9*26 77*21 64-22 26-03 17*67 42-ii 20-oo 69-50 60-29 63-17 53*63 56-61 39-76 66-82 53-39 70-46 59"6Ü 54-55 O-oo 50-ii 38*95 Fiúméban 61-99 50-06 87-50 80-00 — — 79*81 65-85 — — 90-51 89*77 82*81 85-29 100-oo — 46-67 80*oo 84*48 79-25 — — 62-94 50-87 Horvát - Szlavonországban 35*35 23-53 23*96 8*22 20" oo O-oo 22*57 10-76 — 54*io 44-95 52*15 39-94 69-23 57-u 53-is 32*62 79*54 73-36 22*58 O-oo 32*51 19-20 A Szt.-István korona országaiban 51*87 39-83 17*68 9*26 76*97 64*13 25*27 11*48 42-ii 20-oo 69-20 60*01 63-ii 53-56 56-61 39*77 65-94 52-55 70*69 60-02 35*85 O-oo 47*89 36*73 Az örmény katholikusokat, örmény keletieket, egyéb keresztényeket és egyéb nem keresztényeket a táblázat adatainak áttekintésénél és összehasonlításánál csekély számuk miatt bátran figyelmen kivül hagyhatjuk. A többi felekezetek adatai nagyjában a fentebbi eredményeket igazolják, melyek szerint a legműveltebb országrész a Dunántúl s a legműveltebb nemzetiségek a német, magyar és a tót. Hitfelekezetek szerint a sorrend következő : zsidó, ágostai, ev. ref., unitárius, r. kath., görög keleti és görög katholikus. A. két első felekezet hivei tűlnvomólag a német, magyar és tót nemzetiséghez tartoznak, még a két utóbbi csaknem kizárólag oláh, ruthén vagy szerb anyanyelvű. A hitfelekezetek és a nemzetiségek műveltségi foka tehát szintén meglehetősen összevág, azzal az egy különbséggel, hogy HorvátSzlavonországok lakosai is túlnyomólag római katholikusok. Táblázatunk azt mutatja, hogy a római katholikusok közül jelentékenyen több az olvasni-irni tudó az anyaországban, mint Horvát-Szlavonországban, az arány ezenfelül itt a görög keletieknél is igen kedvezőtlen. Volt ugvanis Horvát-Szlavonorszásrban: írni és olvasni tudó Csak olvasni tudó Sem irni sem olvasni nem tudó Római katholikus férfi °/o nő °/o 270.347 35-35 185.489 23*53 3.887 0-51 10.390 1*32 490.576 64-u 592.386 75-15 Keleti görög férfi o/3 t

lő o/

0 65.893 22-57 29.634 10*76 244 0-08 259 0-09 225.836 77-35 245.577 89-15 Összes lakosság férfi °/o nő % 354.330 39 36 229.697 25-25 4.266 0-47 11.138 1*22 731.159 60-17 855.820 73-53 Hasonló táblázatot lehetne egybeállitanunk az erdélyi részekre nézve, hol a legműveletlenebb megyéket a görög katholikus és görög keleti, a kissé már műveltebbeket ellenben túlnyomólag a többi felekezetek lakják. Hasonlóképen lehet Arad, Krassó-Szörény, Máramaros és Ugocsa szereplését a legműveletlenebb vidékek között nemcsak nemzetiségi, de hitfelekezeti szempontból is megmagyaráznunk. Egy szóval a műveltség megoszlása hazánkban határozott területekkel, nemzetiségekkél és hitfelekezetekkél áll kapcsolatban. Tanúságos azonban a műveltség megoszlását egyes országrészek szerint is szemügyre venni. Volt ugyanis az országban (arányszámokra átszámítva) a legutolsó népszámlálás szerint a hat éven felüli jelenlevő polgári népesség között: Olvasni és irni tudó Csak olvasni tudó Sem irni, sem olvasni nem férfi nő férfi nő férfi nő A Duna bal partján . .... 69*13 51*82 5*13 15*28 25*74 32-90 A Duna jobb partján . . . . 76-31 62*04 1*78 9*11 21*91 28-85 A Duna-Tisza közében .... 70*71 57*79 0-95 4*83 28*34 37-38 A o Tisza jobb partján 43-43 3*96 10*54 39*58 46*03 A Tisza bal partján 40-16 1-15 3*05 48*74 56-79 A Tisza-Maros szögében 34-54 0*43 1-58 47*68 63-88 .... 39-13 26-ei 1-23 2*89 59*64 70*50 Magyarországban átlag • . . . .... 60-20 46-49 1*90 6-61 37*90 46*90 59*18 0*52 1*09 25-29 39*73 Horvát-Szlavonországokban 25*25 0*47 1*22 60-17 73*53 43*89 1*70 5*93 40-42 50*18 E számokból látható, hogy Erdély általános műveltsége mennyire elmarad a többi országrészek mögött, melyekben legalább a férfi lakosságnak nagyobb része kivétel nélkül tud irni és olvasni. Fenti kimutatás adatai annyira eltérők, hogy az egyes országrészek kulturális rangfokozatát egészen határozottan feltüntetik, nem nagyon lényeges kivételt csak a Tisza-Maros szöge és a Tisza bal partja képez, melyekben a nők műveltségi foka nincs arányban a férfiakéval. A Duna jobb partja után a Duna-Tisza köze áll az első helyen, mely túlnyomólag magyar vidék. Nem szabad azonban feledni, hogy ez utóbbi országrészben vannak a legnagyobb városok s köztük maga a főváros is közel félmillió lakosával, a mely körülmény a műveltségi fok igazságos megállapításánál figyelembe veendő, de azért elmondhatjuk, hogy ebben a gazdag országrészben még a vidéki lakosság sem műveletlen. A törvényhatósági joggal biró városok népességét mellőzve, volt az olvasni-irni tudók arányszáma a hat éven felül levő népességben: Bács-Bodrog vármegyében .... Csongrád vármegyében Heves vármegyében Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében Férfi Nő 65-56 50*25 58-38 45-61 59-06 46*io 69*45 57-52 72*01 60-43 /