A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 11. A jelenlevő népesség míveltségi foka

140*" Mindezek a számok felülhaladják vagy legalább is nagyon megközelítik az országos átlagot s ez a körülmény épen itt, hol a lakosságnak igen jelentékeny része lakik tanyákon, nagyon figyelemre méltó. A legutolsó népszámlás óta kivétel nélkül minden megyében nagy haladás észlelhető s igy világos, hogy a magyar népelem haladása a mívelődés terén kétségtelen. Érdekkel birnak e tekintetben az 1880-iki népszámlálás hasonló adatai, a melyek szintén a hat éven felül levő népességre vonatkoznak s igy a fentebb közölt 1890. évi adatokkal teljesen összehasonlíthatók. Ezek az arányszámok következők : Férfi Nő Bács-Bodrog vármegyében 54*60 35*38 Csongrád vármegyében 51*61 35*58 Heves vármegyében 46*82 32*03 .Jás-'.-Nagy-Kun-Szolnok vármegyében . . 61*93 46*60 Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegyében . . . 63*72 48*34 Különösen feltűnő haladást mutatnak a nők Heves megyében. 14*OT°/

0, mely körülmény dicséretére válik az ottani leányiskoláknak, nem hallgathatjuk el azonban, hogy a hevesmegyei nők műveltsége még most is valamivel alantabb fokon áll, mint az országos átlag s hogy az egész országrészben a férfiak és nők műveltségi foka között igen nagy a különbözet. Feltűnő, hogy a műveltségi sorrendben a harmadik helyet a Duna bal partja foglalja el, melynek zömét csaknem tisztán tótajkú megyék (Árva, Liptó, Trencsén, Turócz, Zólyom) képezik. Világos jele ez annak, hogy tótajkú hazánkfiainak művelődése is örvendetesen halad élőre, bár itt is meg kell jegyeznünk, hogy a nők nagyon hátramaradnak. Igy például Árva megyében 61*08 irni olvasni tudó férfira 35*94 nő jut, Trencsénben 53*u-re 33*36 s még Nyitrában is 69*53 férfi mellett csak 50*72 nő bir az elemi ismeretekkel. Ugyancsak ebben az országrészben legnagyobb a csak olvasni tudó lakosság száma és pedig ismét a nők között, Nyitrában 15*97, Trencsénben 17*68, Nógrádban 19*58 s Árvában épen 27*82, világos jeléül az elemi iskoláztatás hiányainak. A többi három országrész a Tisza vidékén nagyjában igen hasonló arányszámokat mutat. A haladás észlelhető. Az országos átlagnál alacsonyabb műveltségi fokú megyék 1890. évi adatait az 1880-kival szembe állitva. a következő kimutatás tünteti fel: 1890 1880 férfi nö férfi nő Bereg 43*77 31*44 34*97 22*61 Sáros 40*90 28*03 28*75 16*89 Ung 38*66 26*53 30*36 1 7*49 Zemplén 48*64 34*50 41*04 25*79 Bihar 45*71 39*03 40*99 34*27 Máramaros 22*08 1 3*17 1 6*17 8*30 Szabolcs 55*09 40*35 46*71 29*81 Szatmár 47*50 32*95 39*41 24*21 Szilágy 31*85 20*58 24*57 1 3 68 Ugocsa 34*32 22*59 2 7*13 1 4*30 Arad 37*04 22*57 25*66 1 4*59 Krassó-Szörény 43*71 20*96 32*21 15*58 Temes 54*80 37*29 44*oi 27*16 Torontál 56*64 39"5i 47*08 29*39 A haladás mindenütt szembeötlő, Krassó-Szörény, Arad és Sáros megyék férfi lakosságánál rohamosnak is mondható. Kitűnik azonban e táblázatból az is, hogy mindhárom országrészben a műveltség tekintetében azon megyék elmaradottabbak, melyek lakossága — kevés kivétellel — nem magyar ajkú, vagy a melyekben alacsony műveltségi fokon álló ruthének és oláhok nagyobb számmal fordulnak elő. Az általános műveltség haladása leginkább észlelhető a törvényhatósági joggal félruházott városoknál. A következő táblázat a törvényhatósági joggal biró városok olvasni és irni tudó férfi és nő lakosságának számarányait mutatja a három legutóbbi népszámlálás adatai alapján : Városok 1 8 6 9 1 8 80 18 9 0 Városok 1 8 6 9 1 8 8 0 1 8 90 Városok férfi ; nő férfi nő férfi nő Városok férfi nő férfi nő férfi nő Budapest — — 85*39 67*91 88*62 75*22 72*25 50*94 80*71 62*85 82*81 66*98 Arad 57*02 40*88 64*69 45*87 71*12 55*49 Pozsony 79*24 65*15 85*75 70*35 88*15 77*47 Baja — — 64*86 44*18 72*24 54*74 Selmecz- és Bélabánya .... 63*07 36*86 73*58 52*28 79*47 57*59 Debreczen 79*61 74*70 75*82 69*55 78*95 72*79 Sopron 83*91 72*40 85*47 79*27 87*03 83*44 Győr ... 75*58 56*80 80*54 66*69 85*69 72*35 Szabadka 24*39 12*35 32*72 19*82 42*58 30*40 Hódmező-Vásárhely — — 70*30 54*19 76*61 66*30 Szatmár-Németi 67*56 50*89 73*89 57*75 78*44 65*16 Kassa 69*05 49*79 76*46 54*70 82*02 61*64 40*83 24*48 61*08 45*88 69*69 54*13 Kecskemét 48*99 35*54 58*14 44*87 64*01 53*37 Székes-Fej érvár 75*09 56*71 80*39 65*30 85*98 74*50 Kolozsvár . 64*06 41*51 68*93 49*30 76*42 60*58 Temesvár 62*49 44*57 75*25 53*15 79*38 65*08 Komárom 67*60 50*81 79*16 63*22 84*56 71*39 Újvidék 48*01 31*45 66*12 46*14 75*16 58*96 Maros-Vásárhely 62*13 39*51 67*55 45*98 75*39 56*73 42*79 27*78 65*70 48*55 72*25 59*18 Nagy-Várad ... 67*51 51*24 73*18 57*82 78*45 64*88 31*95 22*43 42*64 32*77 49*32 40*66 Pancsova 88*74 31*00 56*94 46*96 72*93 59*11 53*81 40*33 57*49 43*06 74*19 59*18 1 E táblázatból látható, hogy a haladás csaknem mindenütt különösen pedig a nők műveltségénél igen nagy, egyes városokban (Kolozsvár, Maros-Vásárhely, Szabadka, Újvidék Versecz, Fiume) valósággal rohamos. Legnagyobb állandóság Debreczenben mutatkozik, sőt 1870-el szemben némi hanyatlás is, de ez csak látszólagos, mert területi változással függ össze, nevezetesen kevésbé művelt tanyáknak a város területéhez történt csatolásával. Hasonlóképen látszólagos a hanyatlás Pancsovánál is s onnan magyarázható, hogy 1870-ben Pancsova még a határőrvidékhez tartozott s a népességbe a katonaság is beleszámittatott. A nők 1870. évi százalékával és az 1880. évi, mindkét nemre vonatkozó °/o-os arányokkal való összehasonlítások mutatják, hogy az olvasni-irni tudás Pancsován is rohamosan terjed. Az egyes városok culturális emelkedése sorrendjének összeállítása sok nehézséggel jár. Tájékoztatóul itt csak a legalsó és 20**