A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)
I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret
140*" megye közül 4-ben, Brassó, Háromszék, Szeben és SzolnokDoboka megyékben visszaesést látunk. Valamennyi törvényhatóság között Budapest fő- és székvárosban volt legnagyobb a római katholikusok magyarosodása, arányszámuk itt 48*44°/o-ról 61*2s°/o-ra szökött. Meglepő a görög katholikusok közt a magyar ajkúaknak nagy arányú szaporodása, mely még a magyar zsidók szaporodásának perczentjét is felülmúlja. A görög katholikusok közt a magyarság nagy arányú fejlődését a Tisza két partján látjuk, számuk egy évtized alatt Máramarosban 112*7i°/o-kal. Biharban 57*40, Ugocsában 56*46, Borsodban 39*22, Beregben 38*37, Szabolcsban 31*88, Zemplénben 29*94, Szatmárban 26*73°/o-kal növekedett. Sokkal gyengébb az erdélyi és tisza-marosszögi megyékben a magyarok szaporodása a görög katholikusok közt, mi arra mutat, hogy inkább a ruthének magyarosodnak, az oláhok ellenben csak kivételesen, legfölebb ott, a hol az oláhság zömétől elszakadva, tiszta magyar ' vidékeken vannak elszóródva, mint például Bihar megyében az Érmelléken. Nagyon kedvező az ágostaiak magyarosodása is, Pozsonytól Zemplénig a felvidék valamennyi vármegyéjében javult a magyar ajkúak arányszáma az ágostaiak közt, kivéve Liptót, hol változatlan maradt s Turóczot, hol határozott visszaesés mutatkozik. A javulás azonban csak az egy Nógrád megyében volt nagyobb mérvű s korántsem akkora, hogy az idézett rendkívül kedvező eredményt megmagyarázná, ezt csakis az alföldi: pest-, békés- és szabolcsmegyei tót ajkú ágostaiak magyarosodásának köszönhetjük. Ehhez járul az a körülmény, hogy mig a felvidéki s a magyarság asszimiláló hatásának körén kivül eső ágostai tótokat a kivándorlás erősen megritkította, addig a magyarság tengerében szétszórt s önként asszimilálódó tót ajkú szigetek a lefolyt évtized alatt is szép szaporodást értek el. Nagy arányú volt a zsidó felekezet magyarosodása is, 63 megye között csak hatot látunk, Zólyomot, Ungot, Bereget, Ugocsát, Torcla-Aranyost és Csikót, hol a zsidók közt a magyar anyanyelvűek számaránya a lefolyt évtized alatt hanyatlott volna, de még ezeket a kivételes eseteket, is hajlandók vagyunk a két népszámlálás eltérő felfogásának róni fel s nem tekinteni tényleges hanyatlásnak. A magyar anyaországban 707 ezer zsidó vallású honfitársunk közül 451 ezer, vagyis az összes számnak közel 64°/o-a vallja nemzeti nyelvünket anyanyelvének. A zsidó felekezet magyarságra csak a tiszta magyar református és unitárius egyházakat nem éri el, ellenben még a római katholikusokat is meghaladja, kik közül nyelvre csak 57*53°/o vallja magát magyarnak. A zsidóság a magyar ajkú megyékben, mondhatni, teljesen beolvadt nemzetünkbe, de még ott is, hol a magyarság számaránya gyengébb, nem egyszer a zsidó felekezet hívei közt tekintélyes számot képvisel. Sokszor valóban meglepő a különbség. Például Bács megyében a magyar anyanyelvűek az összes népességnek 40*27°/o-át teszik, a zsidóknak ellenben 70*03°/o-a magyar, Gömörben a magyar anyanyelvűek számaránya az Összes népességben 53*60°/o? a zsidók közt 87*58°/o, Biharban az összes népességben 54*93°/o, a zsidók közt 96*oi°/o, Szilágyban az összes népességben 35*i9°/o, a zsidók közt 77*73°/o, Alsó-Fehérben az összes népességben 15*64°/o, a zsidók közt 67*9o°/o, Fogarasban az összes népességben 4'63°/O, a zsidók közt 44*23°/O, Hunyadban az összes népességben 6*4i f l/o, a zsidók közt 53*64°/o. Több példát is hozhatnánk fel, ellenben az csak kivételesen fordul elő, hogy a zsidók közt aránylag kevesebb a magyar anyanyelvű, mint az összes népességben, ilyen kivétel Máramaros és Bereg megye, hol a Galicziából beözönlő lengyel zsidók a maguk elzárkózottságában, épen nem alkalmasak az asszimilátióra. Végül az egész Magyarbirodalom népességére nézve bemutatjuk, hogy az egyes nemzetiségeknek hány százaléka tartozott a különböző hitfelekezetekhez, 1880-ban és hány 1890-ben: Hitfelekezet A magyar A német A tót Az oláh A ruthén A horvát-szerb A vend Az egyéb Hitfelekezet a n y a n y e 1 V ű e k k ö z t V 0 1 L s z á z a 1 é k o k b a n Hitfelekezet 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban 1890-benjl880-ban 1890-benjl8S0-ban 1890-ben 1880-ban 1890-ben 1880-ban'1890-ben 1880-ban; 1890-ben Római katholikus 56*12 56*85 66*53 67*38 68*98 69*79 0*30 0*32 0*57 0*66 62*06 61*90 78-68 78*41 60*46 65*62 Görög katholikus . . . . • ... 2*16 2*42 0-06 0-0« 5*44 5*16 36*49 37*46 96*16 98*77 0*43 0-41 O-oi O-oi 14*29 12*51 Görög keleti 0*29 0*26 0*35 0*07 0*08 0*04 62*71 61*90 0*21 0*23 37*21 37*36 0*14 0*01 14*21 13*59 Ágostai . . 4*04 4*18 20-26 19-66 23*72 23*67 0*06 0*05 0-02 0*01 0*04 0-02 21*08 21*47 1*57 1*35 Református 30*76 29*26 1-30 1-29 0*58 0*59 0*07 0*04 0-02 0*01 0*04 0*03 0*01 0*05 6*02 4*60 Unitárius ... • 0*86 0*82 O-oo O-oo 0*00 0*00 O-oi 0*01 0*00 0*00 0*00 0*00 0*01 0*00 0*51 0*29 Zsidó 5*69 6*12 11*43 11*49 1*17 0*70 0*35 0*21 3*02 0-31 0*19 0-20 0*07 0-05 1*28 1*27 Egyéb felekezetű 0*09 0*09 007 0*05 0*03 0*05 0*01 0*01 O-oo 0*01 0*03 0-08 O-oo O-oo 1*66 0*77 Legfeltűnőbb változás, hogy a magyar anyanyelvüeknek 1880-ban a római katholikusok még 56*i2°/ 0-kát képezték, 1890-ben ellenben 56*85°/ 0-kát. A magyarság tehát ujabban erősebben katholikus színezetű, mint korábban volt, mi nem annyira a római katholikusok magyarosodásának, mint a többi keresztyén felekezeteket jóval meghaladó szaporodásának tulajdonitható. A zsidók arányszámának emelkedését részint a kedvező szaporodás részint a magyarosodás idézte elő, mig a reformátusok arányszámának hanyatlása aránylag gyengébb szaporodásukból folyik. A német ajkúak közt is erősebb jelenleg a római katholikusok aránya, mint egy évtizeddel korábban volt, mi az erdélyrészi német ajkú ágostaiak gyönge szaporodásának következménye. A tótoknál nagyobb változást nem látunk, az oláhoknál is csak annyiban, hogy a görög katholikusok némileg tért foglaltak a görög keletiek rovására. A ruthének közt a zsidó vallásúak erős csökkenése nem annyira a tényleges viszonyok megváltozásának, mint a két számlálásnál követett eltérő eljárásnak következménye, minthogy 1890-ben a rontott német nyelven beszélő máramaros-, bereg- ugocsamegyei zsidók, kik magukat héber anyanyelvűnek vallották, németnek vétettek, holott 1880-ban a héber után első helyen megnevezett nyelv fogadtatott el anyanyelvül.
