A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)
I. Általános jelentés - 11. A jelenlevő népesség míveltségi foka
11. A jelenlevő népesség míveltségi foka. A népszámlálások a népesség míveltségének megállapítására csak egy tényezőt szoktak mindenütt tekintetbe venni: az olvasni-irni tudók számát. Ez a tényező az egyedüli, mely egész általánosságban a népesség minden rétegére nézve s teljesen pontosan kideríthető, mig az irodalom, művészet s más közművelődési tényezők hatását ily Olvasni, irni tudott Csak olvasni tudott Sem olvasnijsem irni nem tudott . . . Összesen . . 15,417.327 lOO'oo Már maguk ezek a számok, melyek csakis a polgári népességre vonatkoznak, világosan mutatják, hogy mily örvendetesen terjedt nálunk az általános míveltségi az utóbbi két évtized alatt. Ma az összes jelenlevő polgári népességnek több mint 42°/o-a tud irni, olvasni, 1870-ben alig 26, s még 1880-ban is csak 34°/o. Abszolúte véve ma csalinem kétszer annyi ember tud hazánkban irni olvasni, mint húsz évvel ezelőtt, holott az általános népesség ezen idő alatt két millióval sem szaporodott. Igen örvendetes ezenkívül még az a jelenség is, hogy a csak 18 6 9 féríi nő Magyarországban 2,292.149 1,432.196 Fiúméban 3.719 3.423 Horvát-Slavonországban 175.679 83.353 Ez adatok általában nagyon örvendetes haladásról tanúskodnak, de különösen kiválnak Horvát-Szlavonországok, hol 21 év alatt az írni-olvasni tudók száma 125'46°/o-kal emelkedett, mig a magyar anyaországban ugyanazon idő alatt csak 80"59°/o-kal, világos tanuságáut annak az előnyös helyzetnek, melybe a társországok a magyar anyaországgal történt kiegyezés folytán jutottak, mely képessé teszi az autonom kormányt, hogy ez országok kulturális fejlődéséről bőkezűleg gondoskodhassék. De azt is figyelembe kell vennünk, hogy az anyaországban már korábban is jobbak voltak a viszonyok s igy a százalékos emelkedés nem lehetett oly rohamos. Haladásunkról azonban csak akkor nyerünk valóban tiszta képet, ha az olvasni-irni tudók számarányát nem az összes népességből számítjuk ki. Egészen másként alakul ugyanis a kép, ha tekintettel vagyunk a különböző korcsoportokra s különösen ha a gyermekeket, kik már koruknál fogva sem tudhatmódon vagy épen nem, vagy csak megközelítő biztonsággal lehetne kimutatni. Két előbbeni népszámlálásunk már kiderítette az erre vonatkozó adatokat s igy az összehasonlítás általában véve lehetséges. Ezek szerint a Magyarbirodalom összes jelenlevő polgári népességéből: 18 6 9 általában százalékokban 3,990.519 25*73 1,344.292 8*66 10,082.516 65-81 18 8 0 általában százalékokban 5,389.190 34-45 911.557 5-83 9,341.355 59-72 189 0 általában százalékokban 7,326.372 42*23 557.854 3*21 9,465.172 54-56 15,642.102 lOO'oo 17,349.398 100-oo olvasni tudók, tehát a valóságban szintén műveletlen egyének száma, 1870-től fogva 1,344.292-ről 557.854-re apadt, a népesség szaporodása daczára. Az általános míveltség feltűnően gyors terjedése egyik legnevezetesebb és legörvendetesebb eredménye jelen népszámlálásunknak. Az olvasni, irni tudásra vonatkozó adatokat az ország különböző részei szerint csoportosítva, a legutóbbi 3 népszámlálás szerint következő összeállítás tünteti fel: 18 8 0 férfi 2,892.784 4.649 245.355 2,097.120 4.384 144.898 18 9 0 férfi 3,732.792 8.842 354.330 no 2.992.854 7.857 229.697 nak irni, olvasni, e viszony tárgyalásánál kihagyjuk. Minthogy pedig a tanköteles kor nálunk a hatodik életév betöltésével kezdődik, legczélszerűbbnek látszik az irni, olvasni tudás arányát a hat éven felül levő népességben vizsgálni. Már az 1870. évi népszámlálás is tett összehasonlítást az olvasni-irni tudásnál a 6 éven felül levő népességgel, az 1880. és 1890. évi népszámlálások alkalmával pedig az olvasni-irni tudás korcsoportonkínt részletezve dolgoztatott fel, s a 6 éven aluliak külön korcsoportot képeztek s igy az összehasonlítás a három népszámlálás adatai között a hat éven felül levő népességre vonatkozólag minden nehézség nélkül megtehető. Először azonban a legutóbbi népszámlálás eredményeit mutatjuk be, törvényhatóságonkint részletezve, 1890-ben a hat éven felül levő népesség, a katonaságot is hozzászámítva, 14,094.090 lelket tett. Ezen népesség az ország egyes részei és a katonaság között a műveltség foka szerint következőkép oszlik meg :
