A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 10. Anyanyelv és nyelvismeret

\w M a g y ara n y a n y e 1 v ű vol t a római a görög a görögaz ágostai a reformáaz a zsidók £ Országrész, törvényhatóság katholikusok keletiek evang. tusok unitáriusok a zsidók N cn lí ö z t t s z á z a 1 é k -o o fa 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben 1880ban 1890ben f) Tisza-Maros szöge. 1 55* ío 55' 63 2' 09 l'ii 0-19 0-18 54*57 33-11 95*19 95-19 — — 71-13 83*05 Arad. sz, k. v 73-35 76-26 50-71 20-91 5-31 5*80 64*08 69-10 98-05 97'ii — — 71-91 83-34 együtt . 59-53 60-57 3-12 2-67 0-33 0-35 40-07 39-57 95*70 96-16 — — 71-86 83*20 2 95-30 95-87 41-99 41-33 3-88 2*62 12-92 13*57 99-71 99-71 — — 85-17 89*73 3 Kr.-Szörény » 8-68 9-44 0-42 0-55 0-03 0*04 17-95 24*46 64*96 79-04 — — 15*27 20-25 4 Temes » 10-84 12-66 0*64 1' 41 0-07 0*13 4'50 4* 87 88*61 79-86 — — 51*34 36-65 Temesvár, sz. k. v 22'u 26-62 tf-80 12' 58 1-30 2-53 38*30 24-51 91-33 95-24 — 27-35 38-17 Versecz, thj. felr. v 5' 94 7-84 4*39 5-88 0-19 0-34 14' 63 16-51 — — — — 17-45 21-58 együtt . 12-04 14-39 1-02 1*97 O-U 0-19 8*62 7*30 88-80 81-99 — — 24-20 36-30 5 Torontál vármegye 29-41 30- 89 6*02 6-6 6 0-22 0*23 4-69 4* 89 98-68 97-88 — — 37-19 48-50 Pancsova, thj. felr. v 13-09 18-15 — — 0-12 0*19 4-56 4' 84 55*30 69-71 — — 16-58 28' 19 együtt . 29-oi 30-59 6*06 6*69 0-21 0*23 4-68 4-89 96-51 96*12 — — 35-so 46-57 Összesen . 32-05 34-22 5'28 5*24 0-21 0*21 11-09 13-ii 95*85 95*35 — — 45-40 55-16 g) Erdély. 1 Alsó-Fehér vármegye 81-65 83-71 0-44 0-52 O-u 0-15 3-86 4*92 99*29 95*94 96*95 98-85 53-06 67-90 2 39-62 43-12 O-io 0-21 O'oo 0*02 2'87 3*24 88-95 89*61 — — 1*27 7-96 3 Brassó » 73-oi 70-02 27-09 27-10 0-82 0*67 36-31 36*32 97-21 98*54 99*35 99-23 28*79 47-12 4 Csik » 99-49 99-63 22-77 21*68 — — — — — — — — 82-21 73-37 5 Fogaras » 46-78 53-67 0-39 0-28 0-08 0-09 3-41 4*42 94*05 98-45 — — 15-72 44-23 6 Háromszék » 98-93 97-45 91-08 78-16 25-81 24-ii 63-48 42-76 99*65 99*58 99-51 99-96 84-84 88-68 7 Hunyad » 45-94 54-19 0-59 0-55 O-io 0-08 9-06 9*90 86*99 92*42 — — 39-45 53-64 8 Kis-Küküllő » 79-21 81-79 0-32 1*38 O-ii 1-34 0-61 1*72 94*29 95*66 94*55 96*50 36-46 72-71 9 Kolozs > 84-59 (97*49 0-28 0-47 o-u 0-12 5*36 3' 14 .9420 95-oo 95-54 98-28 68-29 80-01 Kolozsvár, sz. k. v 55-99 <93-82 12-15 13-18 14-29 13" 08 66-99 64-81 98*27 99-07 98-42 98*87 83-02 91-51 együtt . 85-42 88-80 0-82 0-89 0-33 0-31 14-53 14-62 95-18 96-oo 96-98 98-57 73-20 84-u 10 Maros-Torda vármegye 89-92 92-15 5-36 5-36 1' 20 0-99 2-68 ,2*15 94'ni 95' 84 96-82 97'ii 71-01 75-80 Maros-Vásárhely, sz. k. v 87-19 89' 23 21-23 3T 04 20-13 <9*72 32-n 43-22 99-4,1 99-65 97-65 100-oo 87-93 95-38 együtt . 89-39 92-12 5'63 5-82 1-36 1*04 4-48 4*91 95-oo 96-23 96-80 97-82 75-88 80-35 11 Nagy-Küküllő vármegve 61-37 72-43 0-27 0*40 0-84 0-92 2*29 2-58 97-so 94-88 99*25 99-41 36-85 43-09 12 Szeben » 34-91 33-63 2-46 0*40 0-32 0-07 1*07 0-89 40-oo 91-55 — — 3-54 30-99 13 Szolnok-Doboka » 86-29 85*06 0*35 0*51 0-21 0-u 3*66 5-56 96-48 97-21 — — 26-18 37-48 14 Torda-Aranyos » 79-85 88-03 0-39 0-73 0-23 0-23 — — 95-ii 96-44 96*95 97*70 77-63 66*29 15 Udvarhely » 97-52 98-42 62-42 78-17 24-10 18-77 29-05 29-50 98-77 99-05 99-07 99-23 66-85 94*27 Összesen . 89-80 89*99 2*04 2*09 1-26 1-15 9-93 9-91 96-3-2 96-46 98-03 98-06 44-73 55*62 Magyarország összesen 55-28 57*53 9-35 10-83 0-95 0-92 23-43 26-24 97-67 97-89 97-67 98-33 58-48 63*78 Fiume város és kerülete 1-44 2-31 — — — — — — 25-25 69-39 — — 47-62 54*19 Horvát - Szlavonország 2-42 3-59 0-86 0-47 0'ot 0-04 4'72 5*63 72-17 67-04 — — 11*68 17*39 i A Szt.-lstván korona országai együtt . . . 45-77 47-85 9-29 10-76 0-75 0-73 23-16 25*84 97-56 97-72 97-66 98-31 57*45 62*61 Valamely hitfelekezeten belül a magyar ajkúak erősebb szaporodása még nem föltételezi szükségképen a nem magyar ajkúak magyarosodását. Ha például a magyar anyanyelvű katholikus vidékeken a népnövekedés kedvezőbb volt, mint a más ajkú katholikusok által lakott területeken, akkor természetesen a katholikus egyház hivei közt a magyar ajkúak erősebb szaporodási arányt érhettek el a nélkül, hogy az idegen ajkúak bármily csekély hajlamot mutatnának is a magyarosodásra. Kétségtelen, hogy a legutolsó évtized alatt a magyarság erős térfoglalása a különböző felekezeteken belül részben annak tulaj donitható, hogy a magyarság általában erősebben szaporodott, de csakis részben, többé-kevésbé a beolvadás is közreműködött. A római katholikus egyház hívei közt a magyarság térfoglalása legjelentékenyebb volt a Tisza két partján. Találunk azonban megyéket, hol a római katholikusok közt a magyarság számaránya megapadt. Ilyen például Esztergom, ilyen Pozsony is, de a csökkenést nem a magyarok eltótosodásának vagy németesedésének tulajdoníthatjuk, hanem annak, hogy ezekben a megyékben a magyar ajkú járások népe kevésbé szaporodott, a kedvezőbb szaporodási! járások népessége pedig nem magyarosodott annyira, hogy ezt a különbséget elenyésztette volna. Valószínűleg ugyanaz az ok nyomta le Veszprém megyében is a magyar ajkúak arányszámát a római katholikusok közt. Kevésbé lehet megérteni a visszaesést Ung megyében, a hol különben valamennyi hitfelekezet visszaesést mutat a magyarság tekintetében, sőt még a magyarul tudók száma is megfogyott. Az egész Duna-Tisza közén, a Tisza bal partján s a Tisza-Maros szögében nincs egyetlen megye, melyben a római katholikusok ne magyarosodtak volna, ellenben a 15 erdélyi