A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 8. A népesség családi állapota

98* E táblázat arról tanúskodik, bogy az itt szóban forgó 33 év alatt a házasságban élők és az abban éltek — özvegyek és elváltak — közül a nők aránya jelentékenyen nagyobb mérvben gyarapodott, mint a nőtlenek és hajadanoké. Számbavéve azt a tényt, hogy a jelzett időköz alatt a gyermekkorban levők aránya alig mutat némi változást, kétségtelen az, hogy a felnőtt népességben a házasok aránya emelkedett. De emelkedett és pedig igen jelentékeny arányban emelkedett az özvegy nőké is, mit jó részben a közbejött járványoknak, nevezetesen a koleravésznek kell tulaj donitanunk. Különösen feltűnnek az utóbbinak romboló nyomai az 1869—80. évek közti változásokban. Mig a házasság előtt állók, valamint az abban élők száma e 11 év 1857 1869 1880 1890 leforgása alatt 0—l'5°/o közt levő csekély emelkedést mutat, addig az özvegy férfiak száma majd 4°/o, az özvegy nőké 14°/o emelkedést tüntet fel. A legközelebb lefolyt évtized javul hozott e téren ; itt a 10— 12°/o-ot tevő gyarapodással, melye nőtlenek, hajadonok és házasok mutatnak, az özvegyek sok kisebb, a nőknél épen csak felényi gyarapodás áll szemb< az özvegyek aránya az össznépességben tehát az utolsó 10 alatt örvendetesen alább szállott. E változásokat egyébir, legjobban feltünteti a következő táblázat, mely az egyes csal állapotokhoz tartozók számarányát mutatja ki a polgári nép ségben a négy utolsó népszámlálás idején százalékokban: Férfiak Nők nőtlenek nősek özvegyek és elváltak hajadonok férjesek özvegyek és elváltak 56*52 40*24 3*24 51*45 39-85 8-70 55*67 41*32 3*01 50*21 40-74 9-05 55*46 41*44 3*u 49*39 40-51 10-10 55*81 41*18 3*01 49*69 40-71 9-60 Az első és második számlálási időpont közt a házasságban élők száma emelkedett, mi eléggé érthető jelenség hazánk történetének ezen gazdasági és politikai szempontéi egyaránt szerencsésnek mondható szakában. A hetvenes évek rossz egészségügyi viszonyai és gazdasági válsága kétségkivül megritkították a házasok sorait s hogy fenti számaink nem mutatnak apadást a házasok, emelkedést a nőtlenek és hajadonok számában, az csakis a nagy gyermekhalandóságra vezetendő vissza. Nem szabad ugyanis feledni, hogy 1869-ről 1880-ra a 15 éven aluliak aránya az össznépességben 2°/o-al csökkent; 37'22°/o-ról leszállt 35'25°/o-ra. Nagyon természetes tehát, hogy a nőtlenek és hajadonok aránya az össznépességben nem emelkedett, mert hisz az azok zömét képező fiatal sarj erősen megfogvott; ha — mint kell — csak a felnőtt népességhez tartjuk magunkat, ugy a nőtlenek és hajadonok határozott gyarapodást, a házasságban élők apadást mutatnak, ellenben az özvegyek számaránya a nőknél amúgy is felötlő szaporodásnál még élesebben kidomborodó emelkedést mutatna. Viszont a legutolsó évtized, mely gazdaságilag kedvező volt, de egyúttal nagyobb részében ment a pusztitóbb gyermekjárványoktól: csak azért nem mutat jelentékeny gyarapodást a házasok arányában, mert a 15 éven aluliak aránya emelkedvén, ezek lenyomták a csupán csak a felnőttek közt szereplő házasok arányszámát, ellenben felduzzasztottak a nőtlenek és hajadonok számát A felhozottakból is kitűnik, hogy a családi állapot statisztikája korstatisztikai alap nélkül nem nvujt tiszta képet. Hogy ez alapot eddig nélkülöztük, annak oka abban a körülményben rejlik, hogy sem az 1857-iki, sem az 1869-iki népszámlálás feldolgozása nem ölelte fel az egyes családi állapotban levőknek korviszonyait. A két utolsó népszámlálás e hiányt már pótolta s igy módunkban van ezek eredményeinek összeállításánál a korviszonyokat is tekintetbe venni. Mindenekelőtt a felnőtt polgári népességre, a 16 évet meghaladottakra

1) mutatjuk ki a két nem szerint a családi állapotot az 1880. és 1890-iki népszámlálás időpontjában. Volt ugyanis a felnőtt népességben: Év A férfiak közt A nők közt Év nőtlen nős özvegy elvált hajadon férjes özvegy elvált Év összesen °/o összesen °/o összesen °/o összesen % összesen °/o összesen °/o összesen °/o összesen o/o 1880 . . . 1890 . . . 1,354.954 1,489.554 28-35 28-25 3,185.044 3,526.438 66-65 66-87 234.387 252.379 4-91 4-79 4.364 4.867 0-09 0-09 987.264 988.312 19-79 18-32 3,202.557 3,564.288 64-20 66*07 791.490 834.211 15*86 15-47 7.318 7.607 0-15 0-14 A házasságban élők aránya tehát a lefolyt 10 év alatt határozottan emelkedett, a nőtlenek és hajadonok, valamint az özvegyek megfogytak. E mellett a minden bizonynyal örvendetes jelenség mellett, melyet kevéssel alább közelebbről fogunk szemügyre venni, feltünhetik az, hogy a változások a női nemnél sokkal nagyobb arányúak, mint a férfiaknál. E jelenséget arra a körülményre kell visszavezetnünk, hogy az Amerikába irányuló felvidéki kivándorlás nagyon jelentékeny számú nős férfitől fosztotta meg — bár egy jó részben csak ideiglenesen — hazánkat. Miután e kivándorlás 1880-ban még kisebb volt, hogysem jelentékeny nyomokat hagyott volna maga után: természetes, hogy a házasságban élő férfiak száma az utolsó 10 év alatt nem mutat oly emelkedést, mely a házasulási aránynyal egyenlő lépést tartana: a nőknél mutatkozó nagyobb változás tehát jobban tünteti fel a tényleges fejlődést, mely abban áll, hogy a házasságban élők a nem házasokkal szemben az utolsó 10 év alatt jelentékenyen szaporodtak. Bizonyítékul a felhozottakra adjuk a nős férfiaknak és férjes nőknek számát, a Tisza jobb partján fekvő kivándorló megyékben, összehasonlítva az 1880. évi adatokkal: 1 880. 1 8 9 0. nős férfi férjes nő nős férfi férjes nő Szepes vármegye 33.399 34.501 28.476 33.407 Sáros > 32.044 33.479 28.955 34.199 Abauj-Torna » 35.157 35.341 32.071 36.003 Zemplén » . 50.291 51.616 54.967 60.876 Ung » 23.201 23.342 24.431 26.939 Összesen 5 vármegye . . 174.092 178.279 168.900 191.424 *) A feldolgozásnál az 1890—75. években születettek foglaltattak egybe ; e csoport tehát a 16 évet még meg nem haladott népességet öleli fel.