A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 8. A népesség családi állapota

A hazában maradt, férjeiktől elhagyott nők száma a lefolyt évtized alatt tehát igen nagy arányokban emelkedett e területen, ugv, hogy most nem kevesebb, mint 22.524-el több férjes nő van. mint a hány nős férfi számláltatott. E fejlemény egy 99* magában elég magyarázatot nyújt a két nem családi állapotában 10 év alatt történt eltolódások megértésére. Hazánk polgári népessége, a családi állapotot tekintve, az egyes korosztályokon belül következő összetételt mutat: 1) Fér fiak N 5 k K o r százaié kokban K o r nőtlen nős özvegy elvált hajadon férjes özvegy elvált 0—15 évesek közt 100*00 0-oo O-oo O-oo 99*74 0-26 O-oo O'oo 16—20 » * 97*47 2*49 0-04 O-oo 75*60 23-99 0*87 0*04 21—25 » » 66*54 33-17 0*26 0-03 25-87 72-40 1*67 0*16 i 26—30 » » 21-83 77*26 0*83 0-08 11-42 85*11 3-29 0-18 31—40 » » 8*36 89*96 1-56 0-12 5*93 86-io 7*76 0*21 41—50 » » 5*07 91*07 3-71 0-15 4*01 77-42 18*41 0*16 51—60 > » 3-79 87-12 8*96 0*13 3-15 60-73 36-oo 0*12 60 éven felüliek közt 3-31 68-72 27*87 0-10 2*56 33-71 63*65 0*08 E táblázat arról tesz tanúságot, hogy népünknek csak egészen csekély százaléka az, mely egyáltalán nem részesül a családi élet. a házasság áldásaiban. Még a harminczas élet­években leszáll a nőtlenek, illetve hajadonok hányada, a meg­felelő korban levő népesség 10°/o-ka alá; az 50 életév előtt már 5°/o alá siilyed s a 60 évet elért egyének közül egyre­másra épen csak 3°/o tartozik az agglegények, illetve hajadonok rovatába, mi minden esetre nagyon mérsékelt hányad még akkor is. ha — a valószínűségnek megfelelően — felveszszük. hogy a házasságra nem lépett egyének az átlagosnál kedvezőt­lenebb életkörülmények közt állanak s igy átlagban korábban halnak el, mint a házas életben résztvettek. E táblázat egyébiránt több érdekes tanulsággal szolgál. 2) Igy kivehető belőle, hogy a férfiak hazánkban legnagyobb szám­ban a 25 év körül házasodnak, a leányok pedig legnagyobb részt 20 év körül mennek férjhez. Tekintve ugyanis, hogy a 21—25 év közti korban levő ifjak közt 66*ö ü/o a nőtlen, a 26—30 éves korban levők közt pedig már csak 22°/o : körül­belül e két korcsoport közös határán, tehát a 25 év körül kell leggyorsabbnak lenni a házasok arányában mutatkozó gyara­podásnak. Ugyanígy okoskodhatunk a nőket illetőleg, kik között a 16—20 éves korban még 75*6°/o a hajadon, mig a 21—25 éves korban már csak 26°/o: a hajadonok száma tehát e két korcsoport határvonalán, a 20 év körül apadhat leg­rohamosabban. A két nem házasulási életkorában levő külön­bözetből magyarázható aztán jó részben az a jelenség, hogy a nők már kevéssel a 30 életév után elérik azt a pontot, melyben köztük legtöbb a házasságban élő, mig a férfiaknál e korszak vagy egy évtizeddel későbbre esik: ez eredményben egyébiránt része van annak a ténynek is. hogy az özvegy férfi sokkal könnyebben és gyakrabban lép új házasságra, mint az özvegy­nő : e körülmény, kapcsolatban a nők alacsonyabb házasulási korával s egyúttal szívósabb életerejével adja magyarázatát a táblázat azon adatának, mely szerint a 60 évet meghaladott férfiak közt jó kétharmad még házasságban él, mig ellenben a hasonkorú nők majd kétharmada özvegy. A családi állapot statisztikája nagyon élesen világítja meg azt a különbséget, mely a vidék és a városok lakosságának összetétele közt fenforog. Ha egy csoportba foglaljuk az anya­ország törvényhatosági városait Budapest levonásával és beveszszük a csoportba Fiumét és Horvát-Szlavonországok két legnagyobb városát, Zágrábot és Eszéket: ugy 27 középnagy­ságú várost kapunk, melyekkel egyrészt Budapestet, másrészről a vidéket, vagyis a magyar államnak a most felsorolt összes városok levonása után fenmaradó össznépességét állítjuk szembe. A családi állapot statisztikája e három csoportra következő viszonyszámokat tár elénk. Volt a felnőtt polgári népességben : A népesség tömörülése szerint A férfiak A nők közt volt százalékokban nőtlen özvegy elvált hajadon terjes özvegy elvált A vidéken A 27 thj. felr. városban Budapesten 25-70 34-60 46-90 69-28 60-58 49-02 4*94 4-62 3-71 0-08 0-20 0-37 16-93 28-14 39-02 67-ei 54-55 44*48 15*35 16*99 15-89 0-11 0*32 0*61 E kis táblázat arról tanúskodik, hogy vidéki törvényható­ságú városaink csak átmenetet képeznek a vidék és főváros közt, mely utóbbinak viszonyait röviden ugy jellemezhetjük, hogy a házasságban élőknek aránya kicsiny. Mig a vidéken a felnőtt népességnek mindkét nemen belül több mint kétharmada él házasságban, addig Budapesten már a felénél is kevesebb, mig vidéki városaink a két szélsőség között mintegy középen állanak. Viszont természetesen a nőtlen férfiak és a hajadon nők aránya sokkal magasabb a városban, mint a vidéken. Leg­nagyobb eltérést azonban város és vidék közt tulaj donkép a családi állapot egyik, szerencsére kis hányadot képviselő fajánál találjuk: értjük az elváltakat. Igaz ugyan, hogy ezek statisztikai Itt csak azok vétettek számba, kiknek ugy koruk, mint családi állapotuk kiderittetett; tehát ugy az ismeretlen korúak, mint az ismeretlen családi állapotúak figyelmen kivül hagyattak; mi azonban a fentiek szerint zavart nem okozhat. kimutatása nem feltétlenül megbízható, a mennyiben nem tör­vényesen elváltak is keveredhettek e rovatba: ámde minden­esetre jellemző az elváltak nagy aránya a városokban. Mig a vidéken mindkét nemnél Vn* 0/ 0 körül marad az elváltak része a felnőtt népességben, addig a városokban ez arány meg­háromszorozódik, sőt fővárosunkban az elvált nők már jóval több, mint félszázalékát teszik e népességnek. Ez arány magas­ságát legjobban akkép tüntethetjük fel, hogy kiszámítjuk, hány elvált nő jut 1.000 házasságban élő nőre. Az eredmény az, hogy vidéken 1.000 férjes nőre csak 2, törvényhatóságú váro­sainkban már 6, Budapesten pedig épen 14 elvált nő esik. A vidéki és városi népesség családi állapota közt létező különbség két tényezőre bontható fel: egyik a házasodás a) E helyütt természetesen azon feltevésből indulunk ki, hogy a kor­statisztika hibái zavart nem okoznak. 13**

Next

/
Thumbnails
Contents