A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)
I. Általános jelentés - 8. A népesség családi állapota
A hazában maradt, férjeiktől elhagyott nők száma a lefolyt évtized alatt tehát igen nagy arányokban emelkedett e területen, ugv, hogy most nem kevesebb, mint 22.524-el több férjes nő van. mint a hány nős férfi számláltatott. E fejlemény egy 99* magában elég magyarázatot nyújt a két nem családi állapotában 10 év alatt történt eltolódások megértésére. Hazánk polgári népessége, a családi állapotot tekintve, az egyes korosztályokon belül következő összetételt mutat: 1) Fér fiak N 5 k K o r százaié kokban K o r nőtlen nős özvegy elvált hajadon férjes özvegy elvált 0—15 évesek közt 100*00 0-oo O-oo O-oo 99*74 0-26 O-oo O'oo 16—20 » * 97*47 2*49 0-04 O-oo 75*60 23-99 0*87 0*04 21—25 » » 66*54 33-17 0*26 0-03 25-87 72-40 1*67 0*16 i 26—30 » » 21-83 77*26 0*83 0-08 11-42 85*11 3-29 0-18 31—40 » » 8*36 89*96 1-56 0-12 5*93 86-io 7*76 0*21 41—50 » » 5*07 91*07 3-71 0-15 4*01 77-42 18*41 0*16 51—60 > » 3-79 87-12 8*96 0*13 3-15 60-73 36-oo 0*12 60 éven felüliek közt 3-31 68-72 27*87 0-10 2*56 33-71 63*65 0*08 E táblázat arról tesz tanúságot, hogy népünknek csak egészen csekély százaléka az, mely egyáltalán nem részesül a családi élet. a házasság áldásaiban. Még a harminczas életévekben leszáll a nőtlenek, illetve hajadonok hányada, a megfelelő korban levő népesség 10°/o-ka alá; az 50 életév előtt már 5°/o alá siilyed s a 60 évet elért egyének közül egyremásra épen csak 3°/o tartozik az agglegények, illetve hajadonok rovatába, mi minden esetre nagyon mérsékelt hányad még akkor is. ha — a valószínűségnek megfelelően — felveszszük. hogy a házasságra nem lépett egyének az átlagosnál kedvezőtlenebb életkörülmények közt állanak s igy átlagban korábban halnak el, mint a házas életben résztvettek. E táblázat egyébiránt több érdekes tanulsággal szolgál. 2) Igy kivehető belőle, hogy a férfiak hazánkban legnagyobb számban a 25 év körül házasodnak, a leányok pedig legnagyobb részt 20 év körül mennek férjhez. Tekintve ugyanis, hogy a 21—25 év közti korban levő ifjak közt 66*ö ü/o a nőtlen, a 26—30 éves korban levők közt pedig már csak 22°/o : körülbelül e két korcsoport közös határán, tehát a 25 év körül kell leggyorsabbnak lenni a házasok arányában mutatkozó gyarapodásnak. Ugyanígy okoskodhatunk a nőket illetőleg, kik között a 16—20 éves korban még 75*6°/o a hajadon, mig a 21—25 éves korban már csak 26°/o: a hajadonok száma tehát e két korcsoport határvonalán, a 20 év körül apadhat legrohamosabban. A két nem házasulási életkorában levő különbözetből magyarázható aztán jó részben az a jelenség, hogy a nők már kevéssel a 30 életév után elérik azt a pontot, melyben köztük legtöbb a házasságban élő, mig a férfiaknál e korszak vagy egy évtizeddel későbbre esik: ez eredményben egyébiránt része van annak a ténynek is. hogy az özvegy férfi sokkal könnyebben és gyakrabban lép új házasságra, mint az özvegynő : e körülmény, kapcsolatban a nők alacsonyabb házasulási korával s egyúttal szívósabb életerejével adja magyarázatát a táblázat azon adatának, mely szerint a 60 évet meghaladott férfiak közt jó kétharmad még házasságban él, mig ellenben a hasonkorú nők majd kétharmada özvegy. A családi állapot statisztikája nagyon élesen világítja meg azt a különbséget, mely a vidék és a városok lakosságának összetétele közt fenforog. Ha egy csoportba foglaljuk az anyaország törvényhatosági városait Budapest levonásával és beveszszük a csoportba Fiumét és Horvát-Szlavonországok két legnagyobb városát, Zágrábot és Eszéket: ugy 27 középnagyságú várost kapunk, melyekkel egyrészt Budapestet, másrészről a vidéket, vagyis a magyar államnak a most felsorolt összes városok levonása után fenmaradó össznépességét állítjuk szembe. A családi állapot statisztikája e három csoportra következő viszonyszámokat tár elénk. Volt a felnőtt polgári népességben : A népesség tömörülése szerint A férfiak A nők közt volt százalékokban nőtlen özvegy elvált hajadon terjes özvegy elvált A vidéken A 27 thj. felr. városban Budapesten 25-70 34-60 46-90 69-28 60-58 49-02 4*94 4-62 3-71 0-08 0-20 0-37 16-93 28-14 39-02 67-ei 54-55 44*48 15*35 16*99 15-89 0-11 0*32 0*61 E kis táblázat arról tanúskodik, hogy vidéki törvényhatóságú városaink csak átmenetet képeznek a vidék és főváros közt, mely utóbbinak viszonyait röviden ugy jellemezhetjük, hogy a házasságban élőknek aránya kicsiny. Mig a vidéken a felnőtt népességnek mindkét nemen belül több mint kétharmada él házasságban, addig Budapesten már a felénél is kevesebb, mig vidéki városaink a két szélsőség között mintegy középen állanak. Viszont természetesen a nőtlen férfiak és a hajadon nők aránya sokkal magasabb a városban, mint a vidéken. Legnagyobb eltérést azonban város és vidék közt tulaj donkép a családi állapot egyik, szerencsére kis hányadot képviselő fajánál találjuk: értjük az elváltakat. Igaz ugyan, hogy ezek statisztikai Itt csak azok vétettek számba, kiknek ugy koruk, mint családi állapotuk kiderittetett; tehát ugy az ismeretlen korúak, mint az ismeretlen családi állapotúak figyelmen kivül hagyattak; mi azonban a fentiek szerint zavart nem okozhat. kimutatása nem feltétlenül megbízható, a mennyiben nem törvényesen elváltak is keveredhettek e rovatba: ámde mindenesetre jellemző az elváltak nagy aránya a városokban. Mig a vidéken mindkét nemnél Vn* 0/ 0 körül marad az elváltak része a felnőtt népességben, addig a városokban ez arány megháromszorozódik, sőt fővárosunkban az elvált nők már jóval több, mint félszázalékát teszik e népességnek. Ez arány magasságát legjobban akkép tüntethetjük fel, hogy kiszámítjuk, hány elvált nő jut 1.000 házasságban élő nőre. Az eredmény az, hogy vidéken 1.000 férjes nőre csak 2, törvényhatóságú városainkban már 6, Budapesten pedig épen 14 elvált nő esik. A vidéki és városi népesség családi állapota közt létező különbség két tényezőre bontható fel: egyik a házasodás a) E helyütt természetesen azon feltevésből indulunk ki, hogy a korstatisztika hibái zavart nem okoznak. 13**
