A Magyar Korona országaiban az 1891. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei. I. rész. Általános népleírás (1893)

I. Általános jelentés - 1. A népszámlálás előkészítése és végrehajtása

5* 31-én létező népességi állapot szerint, 1891. január 1 -je és 10-ike közt országszerte megindítandó és szakadatlanul folytattatván, ez idő alatt be is fejezendő. 2. g. A népszámlálással egyidejűleg a köz- és magánépületek összeírása is eszközlendő. 3. §. A népszámlálás a törvényhatóság (megye, város) első tisztviselőjének, Horvát-Szlavonországokban a megyei, illetve városi hatóságnak felügyelete alatt, a községi, illetve városi közegek által hajtandó végre. Az eljárás további részleteit a kereskedelemügyi miniszter rendeleti uton állapítja meg. 4. §. Mindenki köteles, ezen népszámlálás alkalmából a kereskedelemügyi miniszter által megállapítandó számlálási lap szerint kivánt adatokat saját maga, családtagjai, hozzátartozói és lakói után híven és pontosan bevallani és szolgáltatni. A honosságnak, illetve illetőségnek ez alkalommal történendő bejegyzése, a honosságot, illetve illetőséget meg nem állapítja. 5. §• A kereskedelemügyi miniszter a népszámláláshoz szükséges nyomtatványokat ingyen szolgáltatja. Ezen nyomtatványok betöltéséről ellenben a községek saját költségükön intézkednek és gondoskodnak. 6. §. A népszámlálás foganatosításából eredő azon költségek fedezésére, melyek az államot terhelik, a kereskedelemügyi miniszter részére 200.000 frtnyi rendkívüli hitel nyittatik, a melyből 50.000 frt. a kereskedelmi miniszteri tárcza 1890. évi költségvetésének átmeneti kiadásai 3-ik czíme alatt veendő fel és számolandó el. 7. §. A ki magát a népszámlálás alól szándékosan kivonja, vagy tudva hamis vallomást tesz, vagy a népszámlálásnak kellő időben való befejezését szándékosan megakasztja, kihágást követ el és 50 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő, az 1880: XXXVII. törvényczikkben nyert felhatalmazás alapján kiadott belügyminiszteri rendeletben megállapított eljárás szerint, az ebben megjelölt első és másodfokú közigazgatási hatóságok és végső fokban a kereskedelemügyi miniszter által. Ugyanezen büntetéssel büntetendő a jelen §-ban meghatározott kihágás Horvát-Szlavonországban az ott hatályban levő eljárás szerint az illetékes hatóságok által. 8. §• Az a közeg, kinek hanyagsága, vagy rosszakarata miatt a számlálást ismételni kellene, az ebből eredő és a törvényhatóság első tisztviselője, illetve Horvát-Szlavonországokban a megyei (városi) hatóság által megállapítandó költséget megtéríteni tartozik. Az emiitett hatóságok határozata ellen a kereskedelemügyi miniszterhez, illetve Horvát-Szlavonországokban a bánhoz egyfokú felebbezésnek van helye.^ A végérvényesen megállapitottjköltségek közigazgatási uton szedetnek be, illetve a közadók módjára hajtatnak be. 9. §. A jelen törvény a törvénytárban való közzététele napján lép életbe. 10. §. Jelen törvény végrehajtásával "a kereskedelemügyi miniszter bizatik meg, ki e végből a honvédelmi miniszterrel, továbbá Magyarországban a belügyminiszterrel, Horvát-Szlavonországban a bánnal egyetértőleg intézkedik. Mi e törvényczikket s mindazt, a mi abban foglaltatik, összesen és egyenkint helyesnek, kedvesnek és elfogadottnak vallván, ezennel királyi hatalmunknál fogva helybenhagyjuk, megerősítjük és szentesitjük, s mind Magunk megtartjuk, mind más híveink által megtartatjuk. Kelt Bécsben, ezernyolczszáz kilenczvenedik évi márczius hó harminczegyedik napján. Ferencz József s. Jc. Gróf Szapáry Gyula s. Ti. (P. H.) Indokolás »az 1890-iki népszámlálásról« szóló törvényjavaslathoz. Számos nagyfontosságú politikai, közmívelődési és közgazdasági érdek sürgeti, hogy népszámlálások aránylag ne túlságos nagy időközökben foganatosíttassanak. Ezen okból, de másrészt a népszámlálásokkal járó nem csekély költségeket is tekintetbe véve, az 1872-ben Szt.-Pétervárott tartott nemzetközi statisztikai congressus oda nyilatkozott, hogy minden ország, ha nem is gyakrabban, — a mi különben kívánatos volna — de legalább is 10 évenkint és pedig lehetőleg a 0-sal záruló évek végén tartson általános népszámlálást. S csakugyan a művelt államok közt egy sincs, a mely — nem ugyan ezen congressusi határozat által kötve, hanem saját jól felfogott érdekét követve — népségének különböző fontos viszonyait legalább is 10 évenkint számba ne venné. Sőt egyes államok, mint Német- és Francziaország, 5 évenkint tartanak népszámlálást, s legújabban Nagy-Britanniában is élénken sürgetik a népszámlálásoknak 5 évenkint való végrehajtását. Magyarországon az utolsó népszámlálás 1881. elején tartatott. a mikor a népesség az 1880. év deczember hó 31-ének megfelelő állapot szerint íratott össze. Elérkezett tehát az ideje, hogy a népességnek különböző, ugy a törvényhozásra, mint a kormányzatra nézve tanulságos viszonyai ismét számba vétessenek és feldolgoztassanak. Ez annyival is inkább szükséges, mert habár sem az 1869:111.. sem az 1880: LII. t.-czikkek, a melyek a korábbi népszámlálásokat elrendelték, nem intézkednek a népszámlálásnak 10 évenkint való ismétléséről, mégis vannak törvényeink, a melyek a legközelebbi népszámlálásra és a népszámlálásnak 10 évenkinti megújítására utalnak. így a véderőről szóló 1889. évi VI. t.-cz. 14. §-a azt rendeli, hogy az »évi ujonczjutalék a magyar korona országai között egyfelől, a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között másfelől, a népesség számaránya szerint és pedig mindenkor a legutóbbi népszámlálás eredménye alapján osztandó fel«. Ugyanezen szakaszban továbbá az is kimondatott, hogy a »megállapított ujonczlétszám 10 évre érvényes«, a miből önként következik, hogy a népszámlásának — már ezen czélból is — 10 évenkint ismétlődnie kell. Ilasonnemű, de még határozottabb rendelkezést tartalmaz a törvényhatóságokról szóló 1880. évi XXI. t.-cz. 24. §-a, elrendelvén, hogy »a bizottsági tagok száma az általános népszámlálást követő esztendőben a népszámlálás eredményéhez képest 10 évről 10 évre újra megállapítandó«. A népszámlálás végrehajtása, tehát ugy a követendő módszer, valamint a kérdőpontok megállapítása, a kormány feladatát képezvén, ezúttal csak annyit szükséges megjegyeznem, hogy