Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

Történelmi vázlat

tíz év múlva újra ismétlődik a népszámlálás, számilag ki fogjuk mutathatni, mily eredményei voltak s lesznek amaz intézkedésnek. Ha egész fontosságát és jelentőségét felfogjuk e kérdésnek, meg fogunk győződni róla, hogy ez egymaga föléri a számlálással járó nemcsak nagy fáradságot, hanem költségeket is. Megtudni a haza valamennyi lakójától, ki mily nyelvet tud? S ezt kiterjesztve a gyermekekig, mellette meg jól kihasználva az ősanyagot. megtudni, hol és hány esetben beszél már a gyermek más nyelvet, mint szülői S nagyszülői, mikép magyarosodtak meg az egyes telepek, avagy oláhosodott el, például, valamely falu fiatalabb nemzedékében stb ; mindez épen Magyarországra nézve oly végtelenül fontos és érdekes tárgy, hogy kutatását elejteni semmi szín alatt se volna szabad. Nagyon megfontolandó dolog továbbá, pusztán a népeségre vonatkozó adatok gyűjtése határoztassék-e el ily számlálás alkalmával, avagy más, szintén érdekes és fontos tudnivalók kutatása kapcsoltassék-e össze vele ? A nemzetközi megállapodások kizárólag csakis népszámlálást javallanak, a gyakorlat majd mindenütt mást mutat. Yilágos tehát, hogy itt is csupán a czélszerűségi szempont s az ország külön viszonyai dönthetnek. Bármely a népszámláláshoz nem közvetlenül tartozó fölvétel vagy adatgyűjtés csak megnehezíti, terheli az amúgy is nagy munkával járó számlálási műveletet. Csakhogy viszont az ily műveletek oly nagy apparatust hoznak működésbe s oly tömérdek költséggel járnak, hogy azoknak több iránybeli kihasználása nagyon is indokoltnak látszik. így némely országokban az általános népszámlálás mellett a nép birtokviszonyai is fölvétettek, magunk is 1870-ben — mi egyébiránt szintén sok helyt történt — a népszámlálás alkalmával a hasznos háziállatokat is lajstromba szedtük; Németországban pedig a legutóbbi népszámlálás alkalmával épen teljes iparstatisztikát is készítettek. Ott egyébiránt a vámszövetségbeli leszámolás miatt három-három évenkint ismétlődvén eddig a népszámlálások, mindannyiszor más-más fontosabb fölvételt kapcsoltak volt össze e művelettel. Valamint a nemzetközi kongressusok határozatai alapján általában minél egyöntetűbb fölvételeket óhajtanak nemcsak a statisztikusok, hanem a számlálás anyagát felhasználni szándékozók is, úgy még inkább óhajtandó, hogy két, nem csak szomszéd, de egy uralkodó alatt álló sokkal közvetlenebbül érintkező állam, minél egyöntetűbben járjon el számlálásával'. így történt ez 1870-ben, bár egynémely részlettel mi tovább mentünk kutatásainkkal, mint az osztrákok ; így óhajtandó ez 1880-ra nézve is. A monarchia lajtántúli felében azonban előbbre lévén az illetők, a legközelebb megejtendő népszámlálás elveinek megállapításában, két dologra nézve majdnem végleg tisztában vannak: először, hogy állatszámlálást ezúttal nem kötnek össze az általános censussal, másodszor, hogy a mostani népszámlálás alkalmával iparstatisztikát is készítenek. Az állatszámlálásnak a népszámlálástól való elválasztása mellett azon, mindenesetre nyomós okot hozzák fel, hogy a puszta megolvasáson kívül az állatok faja, neme, kora, súlya is felveendő, ha mezőgazdasági hasznot akarunk a nyerendő adatokból húzni, erre pedig többféle szakismeret szükséges, mint a mennyi az egyszerű számláló-ügynökről föltehető. Azontúl az állatok számbavétele a voltaképeni népszámlálásnak legtöbb helyt csak terhes járulékául tekintetvén, ritkán hajtatott végre kellő pontossággal; minélfogva a nyert adatok sem eléggé megbízhatók; végül pedig a népszámlálásra nézve legczélszerííbbnek talált időpont t. i. az évforduló, a háziállatok létszámának megtudására nézve viszont a legalkalmatlanabb, akkor levén a gazdának marha- és sertés állománya a minimumra redukálva, mi aztán hamis következtetésre szolgáltat alkalmat valamely ország állattenyésztését illetőleg. Mind megannyi érv, melynek^ helyességét kétségbe vonni alig lehet. De tiszta meggyőződésem, hogy mindez érv nem döntött volna a Lajtán túl, ha Ausztriának külön földmívelési minisztériuma nem volna, mely ismét külön gazdasági felügyelőkkel rendelkezvén, magára vállalta, hogy a népszámlálást követőleg saját szakértő egyénei által külön állatszámlálást eszközöltet, melyre 30 ezer frtnyi költséget akarnak szánni s a mely alkalommal a különféle állatfajok élő és holt súlyára nézve is szándékoznak külön kísérleteket tétetni. Ha az iránt nyerhetünk biztosítékot, — hogy a nagyméltóságú földmívelési miniszter úr is készül hasonló lépésre, de hogy ezt költségvetésén belül, vagy netalán igénybe veendő pótliitellel fedezni hajlandó, a legkisebb habozás nélkül magam is a felsorolt okoknál fogva az osztrák álláspontra helyezkedem. Azon kérdésre nézve, vájjon az iparstatisztika tekintetében inkább álljunk-e abéc3Íek álláspontjára? arra nézve közelebbről kell véleményemet indokolnom. Az ipar, tudvalevőleg oly foglalkozások számos neméből áll, melyekhez az egyéni képzettségen és ügyességen kívül számos technikai berendezés, eszköz és szerszám is szükséges, hogy tényleg termelő lehesen. Az iparstatisztikának, ha üdvös közgazdasági intézkedéseknek akar alapul szolgálni, az iparűzö egyéneken kívül a gyárakat és műhelyeket, berendezésüket és felszerelésüket is ismernie kell, sőt ki kell terjeszkednie adatgyűjtésével az előállított termeivényekre és elkelési helyökre is. Csak ha mind ez adatokat nyújtja, szolgáltatja valamely országiparosságának teljes képét, csak ily teljes képnek birtokában konstatálhatjuk azontúl először mink van és, fölismerve a hiányokat és hézagokat, gondoskodhatunk másodszor ezeknek is, akár az általános közgazdasági politika, akár közvetlen intézkedések útján való betöltésökről. Mind ez ismereteket népszámlálás alkalmával szerezni, azonban aligha látszhatik czélszerűnek. De igenis alapját vethetjük meg és nagy szolgálatokat tehetünk az iparstatisztikának és mindennek a mi ezzel összefügg, épen a népszámlálás kellő szervezése és okszerű foganatosítása által. Az iparnak két merően különböző jellege van, melyek egyikét, személyesnek másikát technikainak nevezhetnők. Mindaz a mi személyes vagyis a mi az iparűzők számára, foglalkozására, állásuk minőségére stb. vonatkozik, mindaz igen egyszerűen és kedvezően illeszthető be a népszámlálásba. Erre nagyobbszerű uj szervezés se szükséges, tökéletesen elég, ha a hivatás és foglalkozás rovatait, melyek a népszámlálásból amúgy sem maradhatnak ki, helyesen berendezzük. Megtudni azt, ki miféle ipart íiz, gyárilag vagy kézművesképen avagy házi ipar alakjában termel-e, hány segéddel, tanulóval, munkással működik, az ipartelepben nők és gyeimekek is vannak-e alkalmazásban, mindazt igen jól megtudhatjuk a népszámlálás alkalmával. Ezzel pedig az iparstatisztika egyik igen fontos feladatát megoldottuk s vele alapot nyertünk reá, — hogy másik, technikai részét is, minden nagyobb költség nélkül — habár nem munka nélkül is — szintén megismerhessük. — Megtudva ugyanis, hol miféle iparűző van, az ipart magát, annak technikai berendezését, a használt motorokat, munkagépeket és eszközöket, a termelés minőségét s mennyiségét illető s minden to-