Az 1881. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei némely hasznos házi állatok kimutatásával együtt, I. kötet (1882)

Történelmi vázlat

tíz év múlva újra ismétlődik a népszámlálás, számilag ki fogjuk mutathatni, mily eredményei voltak s lesznek amaz intézkedés­nek. Ha egész fontosságát és jelentőségét felfogjuk e kérdés­nek, meg fogunk győződni róla, hogy ez egymaga föléri a számlálással járó nemcsak nagy fáradságot, hanem költségeket is. Megtudni a haza valamennyi lakójától, ki mily nyelvet tud? S ezt kiterjesztve a gyermekekig, mellette meg jól kihasználva az ősanyagot. megtudni, hol és hány esetben beszél már a gyer­mek más nyelvet, mint szülői S nagyszülői, mikép magyaro­sodtak meg az egyes telepek, avagy oláhosodott el, például, valamely falu fiatalabb nemzedékében stb ; mindez épen Ma­gyarországra nézve oly végtelenül fontos és érdekes tárgy, hogy kutatását elejteni semmi szín alatt se volna szabad. Nagyon megfontolandó dolog továbbá, pusztán a népe­ségre vonatkozó adatok gyűjtése határoztassék-e el ily szám­lálás alkalmával, avagy más, szintén érdekes és fontos tudni­valók kutatása kapcsoltassék-e össze vele ? A nemzetközi megállapodások kizárólag csakis népszám­lálást javallanak, a gyakorlat majd mindenütt mást mutat. Yilágos tehát, hogy itt is csupán a czélszerűségi szempont s az ország külön viszonyai dönthetnek. Bármely a népszámláláshoz nem közvetlenül tartozó föl­vétel vagy adatgyűjtés csak megnehezíti, terheli az amúgy is nagy munkával járó számlálási műveletet. Csakhogy viszont az ily műveletek oly nagy apparatust hoznak működésbe s oly tömérdek költséggel járnak, hogy azoknak több iránybeli ki­használása nagyon is indokoltnak látszik. így némely országok­ban az általános népszámlálás mellett a nép birtokviszonyai is fölvétettek, magunk is 1870-ben — mi egyébiránt szintén sok helyt történt — a népszámlálás alkalmával a hasznos háziál­latokat is lajstromba szedtük; Németországban pedig a legu­tóbbi népszámlálás alkalmával épen teljes iparstatisztikát is készítettek. Ott egyébiránt a vámszövetségbeli leszámolás miatt három-három évenkint ismétlődvén eddig a népszámlálások, mindannyiszor más-más fontosabb fölvételt kapcsoltak volt össze e művelettel. Valamint a nemzetközi kongressusok határozatai alap­ján általában minél egyöntetűbb fölvételeket óhajtanak nem­csak a statisztikusok, hanem a számlálás anyagát felhasználni szándékozók is, úgy még inkább óhajtandó, hogy két, nem csak szomszéd, de egy uralkodó alatt álló sokkal közvetleneb­bül érintkező állam, minél egyöntetűbben járjon el számlálá­sával'. így történt ez 1870-ben, bár egynémely részlettel mi to­vább mentünk kutatásainkkal, mint az osztrákok ; így óhajtandó ez 1880-ra nézve is. A monarchia lajtántúli felében azonban előbbre lévén az illetők, a legközelebb megejtendő népszámlálás elveinek megállapításában, két dologra nézve majdnem végleg tisztában vannak: először, hogy állatszámlálást ezúttal nem kötnek össze az általános censussal, másodszor, hogy a mostani népszámlá­lás alkalmával iparstatisztikát is készítenek. Az állatszámlálásnak a népszámlálástól való elválasztása mellett azon, mindenesetre nyomós okot hozzák fel, hogy a puszta megolvasáson kívül az állatok faja, neme, kora, súlya is felveendő, ha mezőgazdasági hasznot akarunk a nyerendő ada­tokból húzni, erre pedig többféle szakismeret szükséges, mint a mennyi az egyszerű számláló-ügynökről föltehető. Azontúl az állatok számbavétele a voltaképeni népszámlálásnak leg­több helyt csak terhes járulékául tekintetvén, ritkán hajtatott végre kellő pontossággal; minélfogva a nyert adatok sem eléggé megbízhatók; végül pedig a népszámlálásra nézve legczélsze­rííbbnek talált időpont t. i. az évforduló, a háziállatok létszá­mának megtudására nézve viszont a legalkalmatlanabb, akkor levén a gazdának marha- és sertés állománya a minimumra redukálva, mi aztán hamis következtetésre szolgáltat alkalmat valamely ország állattenyésztését illetőleg. Mind megannyi érv, melynek^ helyességét kétségbe vonni alig lehet. De tiszta meggyőződésem, hogy mindez érv nem döntött volna a Lajtán túl, ha Ausztriának külön földmívelési minisztériuma nem volna, mely ismét külön gazdasági felügye­lőkkel rendelkezvén, magára vállalta, hogy a népszámlálást követőleg saját szakértő egyénei által külön állatszámlálást eszközöltet, melyre 30 ezer frtnyi költséget akarnak szánni s a mely alkalommal a különféle állatfajok élő és holt súlyára nézve is szándékoznak külön kísérleteket tétetni. Ha az iránt nyerhetünk biztosítékot, — hogy a nagy­méltóságú földmívelési miniszter úr is készül hasonló lépésre, de hogy ezt költségvetésén belül, vagy netalán igénybe veendő pótliitellel fedezni hajlandó, a legkisebb habozás nélkül magam is a felsorolt okoknál fogva az osztrák álláspontra helyezkedem. Azon kérdésre nézve, vájjon az iparstatisztika tekintetében inkább álljunk-e abéc3Íek álláspontjára? arra nézve közelebb­ről kell véleményemet indokolnom. Az ipar, tudvalevőleg oly foglalkozások számos neméből áll, melyekhez az egyéni képzettségen és ügyességen kívül számos technikai berendezés, eszköz és szerszám is szükséges, hogy tényleg termelő lehesen. Az iparstatisztikának, ha üdvös közgazdasági intézkedéseknek akar alapul szolgálni, az iparűzö egyéneken kívül a gyárakat és műhelyeket, berendezésüket és felszerelésüket is ismernie kell, sőt ki kell terjeszkednie adat­gyűjtésével az előállított termeivényekre és elkelési helyökre is. Csak ha mind ez adatokat nyújtja, szolgáltatja valamely ország­iparosságának teljes képét, csak ily teljes képnek birtokában konstatálhatjuk azontúl először mink van és, fölismerve a hiá­nyokat és hézagokat, gondoskodhatunk másodszor ezeknek is, akár az általános közgazdasági politika, akár közvetlen intéz­kedések útján való betöltésökről. Mind ez ismereteket népszámlálás alkalmával szerezni, azonban aligha látszhatik czélszerűnek. De igenis alapját vethetjük meg és nagy szolgálatokat tehetünk az iparstatiszti­kának és mindennek a mi ezzel összefügg, épen a népszámlálás kellő szervezése és okszerű foganatosítása által. Az iparnak két merően különböző jellege van, melyek egyikét, személyesnek másikát technikainak nevezhetnők. Mindaz a mi személyes vagyis a mi az iparűzők szá­mára, foglalkozására, állásuk minőségére stb. vonatkozik, mind­az igen egyszerűen és kedvezően illeszthető be a népszámlá­lásba. Erre nagyobbszerű uj szervezés se szükséges, tökélete­sen elég, ha a hivatás és foglalkozás rovatait, melyek a nép­számlálásból amúgy sem maradhatnak ki, helyesen berendez­zük. Megtudni azt, ki miféle ipart íiz, gyárilag vagy kézmű­vesképen avagy házi ipar alakjában termel-e, hány segéd­del, tanulóval, munkással működik, az ipartelepben nők és gyeimekek is vannak-e alkalmazásban, mindazt igen jól meg­tudhatjuk a népszámlálás alkalmával. Ezzel pedig az iparstatisztika egyik igen fontos feladatát megoldottuk s vele alapot nyertünk reá, — hogy másik, tech­nikai részét is, minden nagyobb költség nélkül — habár nem munka nélkül is — szintén megismerhessük. — Megtudva ugya­nis, hol miféle iparűző van, az ipart magát, annak technikai berendezését, a használt motorokat, munkagépeket és eszközö­ket, a termelés minőségét s mennyiségét illető s minden to-

Next

/
Thumbnails
Contents