Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

I. Általános területi és népességi viszonyok

ti nézve vannak távol, az országra nézve nem, s így az e czím alatt kimutatott 259,346 lélek, a jogi népességül kimutatott . . . . . 15.174,195 lélekből levonandó, mely müvelet után a jogi népesség helyes száma . . . 14.914,849 lélekre apad. Ezen szám csak a Szent-István korona valamennyi országaira nézve együttesen mutatható ki, mert a legkevesebb törvényhatóság által lőn kimutatva, mely más törvényhatóság területén tartózkodik az országon belől távollevő ; de még ha ez ki is mutattatott volna, előáll ugyan e nehézség az egyes törvényhatóságokon belől más-más községben való távollévőkre nézve, minek kutatása annál kevésbbé látszott czélszerünck, miután honossági törvény hiányában a hovátartozóság szabatosan meghatározható ugy sem volt, s csak az utasítás által (13-ik pont) lőn némileg magyarázva. Hogy mindazon szempont, mely alá a népesség, számlálás alkalmával sorozható, ki legyen e fejezetben tüntetve, fenmarad még az egy • mértföldre eső, vagyis a viszonylagos népesség kimutatása. Esik pedig egy • mértföldre : Magyarországban 2,982 lélek, Erdélyben _ 2,20 7 _

J

L_ Átlag 2,823 lélek. Horvát-Szlavonországban .... 2,928 „ A határőrvidéken . . . , . . 2,05

9 „ ASzt.lstván korona országaiban átlag 2,753 lélek, itt is a tényleges népességet vévén alapul. Mind az e fejezetben fölemlített, s a szöveg közben országos összegekben bemutatott szám a közvetlenül következő táblázatokban megyék (kerület, szék stb.) és városok szerint van kimutatva, már ezen táblázatban is a bevezetésben jelzett azon rendszer követtetvén, hogy a külön törvény hatóságot képező szabad királyi, vagy kiváltságos város azon megye, vagy kerület alatt mutattatott ki, melynek természetszerű területén fekszik, s habár összege, mint külön törvényhatóságé külön foglaltatott a kimutatásba, az egyes megyék között tehető összehasonlítás végett mindazonáltal a megyei összegekkel összevonva is lőn felmutatva. bezüglich einzelner Gemeinden oder Gomitate abwesend

, nicht aber auch bezüglich des Landes

; es sind daher die unter dieser Rubrik ausgewiesen . . 259,346 Seelen Von den als einheimische Bevölkerung nachgewiesene

n . 15.174,195 „ abzuziehen

, nach welcher Operation die richtige Zahl der einheimischen Bevölkerung auf '...... 14.914,849 Seelen herabsinkt. Diese Zahl lässt sich aber nur für sämmtliche Länder der h. Stefanskrone im Ganzen ausweisen, denn von den wenigsten Jurisdiktionen wurde nachgewiesen, auf dem Gebiete welcher andern Jurisdiktion die im Lande Abwesenden sich aufhielten

; aber selbst wenn dieses nachgewiesen worden wäre, so hätte dieselbe Schwierigkeit bezüglich der innerhalb der einzelnen Comitate in irgend einer anderen Gemeinde sich aufhaltenden Abwesenden obgewaltet, deren Erhebung um so weniger zweckentsprechend erschien

, als bei den Mangel eines Ileimathsgesetzes die Zuständigkeit ohnehin sich nicht genau feststellen liess und nur durch die Volkszählungs-Instrucktion (§. 13) einigermassen erläutert wurde. Damit aber jeder Gesichtspunkt, unter welchen die Bevölkerung bei Gelegenheit der Zählung gestellt werden kann, in diesem Abschnitte seine Berücksichtigung finde, bleibt nur noch übrig, die auf je eine Geviertmeile entfallende, d. h. die relative Bevölkerung auszuweisen. Es entfallen aber auf eine Q Meile: In Ungarn 2,982 Seelen In Siebenbürgen 2,207 „ Im Durchschnitte , 2,823 „ In Kroatien und Slavonien 2,928 „ In der Militärgrenze 2,059 In den Ländern der h. Stefanskrone durchschnittlich 2,753 Seelen, wenn auch hier die anwesende Bevölkerung zur Grundlage genommen wird. Alle in diesem Abschnitte erwähnten und im Texte als Landessummen dargestellten Zahlen sind in den nächstfolgenden Tabellen nach Comitaten (Kreisen, Stühlen u. s. w.) und Städten ausgewiesen und wird auch in diesen Tabellen die Anordnung beibehalten, dass die ein beáonderes Municipium bildenden königlich freien oder priviligirten Städte unter jenem Comitate oder Kreise aufgeführt erscheinen, auf dessen natürlichem Territorium sie liegen und, wenn auch die Zahlen derselben, als die jener Municipien im Ausweise abgesondert enthalten sind, so wurden dieselben dennoch, um den Vergleich zwischen den einzelnen Comitaten zu ermöglichen auch mit den Comitatssummen zusammengezogen. A mi a jelen népszámlálási munka eredményeit kellően en- j gedné méltányolni, az az összehasonlitás volna az eddig legutolsó, t. i. az 1857-iki népszámlálás eredményeivel. E tekintetben azonban szinte legyőzhetetlen nehézségek merülnek fel, melyek legnagyobbrészt az országoknak akkoriban teljesen megváltoztatott politikai felosztásában keresendők. Hogy mégis némi képét nyerjük e nehézségeknek, alább bemutattatik a Szent-István korona országainak 1857-ki politikai i felosztása és népessége, megjegyeztetvén, hogy az összehasonlítás nehézségét fokozza még azon körülmény, mely szerint 1857-ben nem a tényleges, hanem a jogi népesség vétetett valamennyi művelet alapjául. A magyar anyaország 1857-ben 5 közigazgatási kerületre (Verwaltungs-Gebiet) volt osztva, külön koronaországul (Kronland) szerepelvén a Bács-, Torontál-, Temes-, Krassómegyékből s néhány egyéb szomszéd részből alkotott, úgynevezett szerb vajdaság (serbische Wojwodschaft mit dem Temeser Banat.) Nem tekintve azt, hogy még ezen területből is némely vidék (Muraköz) Horvát-Szlavonországhoz tartozott, mig viszont a határőrvidék és Szlavonország némely vidékei (Illók, Ruma, írig) a szerb vajdasághoz számíttattak, az anyaország néhány megyéje pedig a 10 kerületre osztva volt Erdélyhez vala csatolva, — amaz öt kerület a temesi bánsággal együtt felelt meg nagyjából a mai Magyarországnak. Ezen részeknek összes területe osztr. • mértföldekben számitva: volt 1857-ben : 1870-ben : Magyarország . 3,644.47 3,727.67 Erdély . 1,054.27 954.85 Fiume város és kerülete — 0.34 Horvát-Szlavonország 318.26 334.58 Határőrvidék 583.00 583.oo Összesen 5,600.oo 5,600.44 Látnivaló, hogy a területi különbözet egészben is O.44 • mértföld, mely pedig az ausztriai jelen kimutatásokban szintén szerepel ; azontúl pedig Fiume város és kerülete egészen Horvát-Szlavonországhoz számíttatott, mely mindamellett 16.32 Q mértfölddel kisebb területi! vala a jelenleginél, valamint Magyarország is 83.20 • mértfölddel volt csekélyebb mostannál, nem is számítva, a belőle kiszakított temesi bánságot, mely akkor 521.« • mértföldet tett, s voltaképen csak a határőrvidék maradt nagyság szerint változatlanúl, mi annál feltűnőbb, miután csakugyan némely része által kerekíttetett ki akkoriban a szerb vajdaság. Die entsprechendste Beurtheilung der Ergebnisse dieses VolkszählungsWerkes würde eine Vergleichung mit den Ergebnissen der zuletzt, d. i. im Jahre 1857 vorgenommenen Volkszählung gestatten. In dieser Beziehung boten sich aber beinahe unüberwindliche Schwierigkeiten dar, welche grösstentheils in der damals ganz veränderten politischen Eintheilung des I andes zu suchen sind. Um aber dessen ungeachtet ein, wenigstens annähernd richtiges Bild dieser Schwierigkeiten zu erhalten, wird weiter unten die politische Eintheilung der Länder der ungarischen Krone von 1857 und ihrer Bevölkerung geboten, wobei bemerkt werden muss, dass die Schwierigkeit der Vergleichung noch dadurch vermehrt wurde, dass im Jahre 1857 nicht die anwesende, sondern die einheimische Bevölkerung der ganzen Operation zu Grunde gelegt wurde. Das Mutterland Ungarn war im Jahre 1857 in 5 Verwaltungsgebiete eingetheilt, als eigenes Kronland galt die aus den Comitaten Bács, Torontál, Temes, Krassó und einiger angränzenden Theilen zusammengesetzte sogenannte serbische Wojwodschaft mit dem Temescher Banate. Wenn nun unberücksichtigt gelassen wird, dass selbst von diesem Gebiete einige Territorien'(wie die Murinsel) zu Kroatien und Slavonien gehörte

, während hingegen einige Distrikte der Militärgrenze und Slavoniens (Illok, Ruma, Irig) zur serbischen Wojwodschaft gerechnet wurden, von Ungarn — aber einige Comitaten zu dem in 10 Kreise eingeteilten Siebenbürgen geschlagen waren, — so würden jene fünf Verwaltungsgebiete sammt dem Temescher Banate im grossen Ganzen dem heutigen Ungarn entsprochen haben. Der Flächeninhalt dieser Gebiete betrug in österreichischen Q Meilen für

: 1867 1870 Ungarn . 3,644.47 3,727.67 Siebenbürgen . 1,054.27 954.85 Fiume sammt Gebiet . . . — 0.34 Kroatien und Slavonien . . 318.26 334.58 Die Militärgrenze . . 583.00 583.00 Zusammen . ' 5,600.oo 5,600.44 Es geht hieraus hervor, dass der Unterschied des Flächeninhaltes im Ganzen 0.44 • Meilen betrug, welcher jedoch auch in den dermaligen österreichischen Nachweisungen vorkommt

; ausserdem wurde die Stadt und das Gebiet von Fiume ganz zu Kroatien-Slavonion gerechnet, welches damals demungeachtetum 16.32 • Meilen kleiner bemessen ward, als gegenwärtig, sowie auch Ungarn um 83.20 • Meilen kleiner war, als dermalen, wenn auch das davon abgetrennte Temescher Banat, welches damals 521.12 • Meilen betrug, ausser Rechnung bleibt, — und faktisch wäre sich nur die Militärgrenze gleich geblieben, was umso auffallender ist, als gerade einige Theile derselben in der damaligen Zeit zur Abrundung der serbischen Wojwodschaft dienten. I