Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos házi állatok kimutatásával együtt (1871)

I. Általános területi és népességi viszonyok

7 Már az országok területe is ily változást szenvedvén, természetes, hogy a belső beosztás még inkább eltért a jelenlegi, illetőleg visszaállított történelmi beosztástól. Volt ugyanis az ekkép nagyjából reconstruált országokban : Wenn daher schon der Flächenraum der Länder solche Veränderungen erlitt, so ist es natürlich, dass die innere Eintheilung noch mehr von der gegenwärtigen, bezüglich der historischen Eintheilung abwich. Es waren nämlich in den auf diese Weise im Grossen reconstruirten Ländern und zwar in

: megye C o m i t a t e 1857-ben Im Jahre 1857 Magyarországban. In Ungarn 1 ...... 48 Erdélyben. In Siebenbürgen . . 10 kerület (Kreise.) Fiúméban. In Fiume sammt Gebiet . . ... . . . — Horvát-Szlavonországban. In Kroatien-Slavonien. . 5 Határőrvidéken. In der Militärgrenze 15 ezred (Regim.) A Sz.-István korona országaiban. In sämmtlichen Ländern der h. Stefanskrone. 78 1870-ben Im Jahre 1870 54 26 j a r a s Bezirke 1857-ben 1870-ben Im Jahre 1857 Im Jahre 1870 , 306 254 79 181 7 15 102 54 174 613 57 174 666 Hasonló eltérés létezik a városokra nézve, a mennyiben 1857-ben a szabad kir. városok régi történelmi joga, vagy elnevezése nem jött tekintetbe, Magyarország egyes közigazgatási kerületeiben csak egy-egy város tüntettetvén ki fővárosul (a pesti kerületben kettő, külön Buda és külön Pest, Erdélyben pedig csak egy: Nagy-Szeben.) Egymás alá állítva a két év különböző számait, és összehasonlítás végett az 1857-ki év egyszerű elnevezéseit fogadván el, volt : Ein gleicher Unterschied besteht auch bezüglich der Städte in wieweit nämlich im Jahre 1857 die alten historischen Hechte und Benennungen derselben nicht berücksichtiget und in den einzelnen Verwaltungsgebieten Ungarns nur je eine Stadt (im Pester Gebiete zwei, nämlich Ofen und Pest abgesondert) als Hauptstadt hervorgehoben wurde, — in Siebenbürgen aber nur eine : nämlich Hermannstadt als solche galt. Werden die verschiedenen Zahlen der beiden Jahre nebeneinander gestellt und die einfachen Benennungen vom Jahre 1857 angenommen, so ergiebt sich folgendes. Es waren

: 1857-ben 1870-ben 1857-ben 1870-ben 1857-ben 1870-ben varos Städte Magyarországban. In Ungarn Erdélyben. In Siebenbürgen . Együtt. Zusammen Horvát-Szlavonországban Fiúméval együtt. In Kroatien-Slavonien sammt Fiume A határőrvidéken. In der Militärgrenze 89 16 105 9 12 136 30 166 9 14 mezovaros Marktflecken 715 663 79 48 ~79Í 7lF 53 40 16 18 falu, puszta stb. Dörfer, Prädien u. s. w. 9.361 2.622 11.983 2.968 1.755 13.082 2.301 15.383 3.194 1.756 A Szt.-István korona országaiban. In sämmtlichen Ländern der h. Stefanskrone 126 189 863 769 16.706 20.333 Összevonva pedig a városoknak és helységeknek nagyrészt a politikai rendszerből folyó és csupán elnevezésben különböző jellemzésöket, valamint az ily részleteknél, a fentjelzett területi változások miatt többé fen nem tartható országbeli megkülönböztetéseket, kiderül, hogy az összes lakhelyek száma 1857-ben 17.695 1870-ben . 21.291 levén, a különbözet 3,596, melylyel 1870-ben több helység van kimutatva. De ha e különbözetnél az 1870-ben kimutatott 3.960 pusztát s telepet számbaveszszíik, s az e lakhelyekről korábban (4-dik lapon) mondottakra emlékszünk, a különbözet legnagyobbrészt leapad kellő mértékére. Még kevésbbé keresztülvihető az országok szerinti összehasonlítás a házaknál, és ezeknek csupán egész száma jöhet tekintetbe. Volt pedig a Szent-István korona egész területén : 1857-ben 2.254,174 ház, 1870-ben _ 2.450,213 „ s így a szaporodás százaléknak felel meg. Hasonló eljárást kell követni a lakófelekre nézve, melyek 1857-ben . 2.952,089-en, 1870-ben 3.179,133-an vol

tak. A szaporodás itt ...... 227,044, vagyis 7.69 százalék. A népességi viszonyok mindkét irányban kutattatván 1857-ben is, 1870-ben is, azaz mindkét izben a tényleges és jcfgi népesség is ki levén mutatva, az összehasonlítás is mindkét számra, terjedhet, noha a későbbi alkalmazásban azután lényeges eltérés van a két népszámlálás műveleteiben. Volt pedig a Szent-István korona összes országaiban : a tényleges: a jogi» népesség : 1857-ben . . . <13^768^513_lélek, 13.667,868 lélek, 1870-ben . . . 15.417,327 „ 15.174,195 „ 196.039 ház, mi 8.«

9 tehát a szaporodás 1870-ig 1.648,814 lélek 1.506,327 lélek, vagyis »/„-ban . . .11.97 1102. A tényleges és jogi népesség közötti különbözetet tekintve, látszik, hogy a tényleges népesség 1857-ben 100,645 lélekkel, vagyisO.73 %-kal, 1870-ben 243,132 „ „ l.eo »/.-kai haladta meg a jogi népességet. A csekély százaléknyi eltérés mind a jogi és tényleges népesség szaporodása között 1857-től 1870-ig, mely O.95 %; mind a két rendbeli népesség között a különböző számlálási években, mely viszont 0.87% nemcsak a tizenkét év alatt tetemesen megváltozott viszonyokban, s idegeneknek országunkban jelenleg nagyobb számmal való tartózkodásában, hanem abban is leli magyarázatát, hogy 1857-b,en a jogi népesség levén a számlálásnál alapul elfogadva, ennek kideritésére nagyobb súly fektettetett, mint a tényleges népességére. 196,039 Häusern, Wenn dagegen die verschiedene, meist nur aus der politischen Organisation fliessende Charakterisirung , und demgemäss verschiedene Bezeichnung der Städte und Ortschaften, fällen gelassen wird, und auch die, bei solchen kleineren Parzellen wegen der oben bezeichneten Territorial - Veränderungen nicht mehr aufrecht zu haltende Unterscheidung nach Ländern wegbleibt so ergiebt sich, dass die Gesammtzahl der Wohnorte

:> im Jahre 1857 . 17.695 „ 1870 21.291 daher der Unterschied . . . . 3.596 betrug, um welchen im Jahre 1870 mehr Ortschaften ausgewiesen wurden. Wenn wir jedoch bei diesem Unterschiede die im Jahre 1870 ausgewiesenen 3960 Prädien und Ansiedelungen berücksichtigen und auf das von diesem Wohnorten früher (Seite 4) Gesagte uns erinnern, so vermindert sich diese Differenz grösstenteils auf ihr richtiges Mass. Noch weniger ist die Vergleichung nach Ländern bei den Häusern durchzufuhren und es kann von denselben daher nur die Gésammtzahl in Betracht gezogen werden. Es waren auf dem Gesammtgebiete der heiligen Stefanskrone

: im Jahre 1857 2.254,174 Häuser „ „ 1870 ........... . . . 2.450,213 „ und es ergiebt sich daher eine Vermehrung von . . . was 8.69 Perzenten entspricht. Ein gleicher Vorgang muss auch bezüglich der Wohnparteien beobachtet werden, welche im Jahre 1857 2.952,089, 1870 . . 3.179,133 betru

gen Hier wäre also eine Vermehrung von 227,044, oder 7

.69 Perzent Da die BevölkeruUgs-Verhältnisse ebenso im Jahre 1857, wie auch 1870 in beiden Richtungen erhoben worden waren, nämlich bei beiden Gelegenheiten die anwesende und einheimische Bevölkerung ausgewiesen wurde, so kann die Vergleichung auch auf beiden Zahlen ausgedehnt werden, obwohl bei ihrer späteren Anwendung sich hiernach bedeutende Differenzen in den beiden Operaten ergeben. Es war nämlich in sämmtlichen Ländern der h. Stefanskrone : die anwesede, die einheimische Bevölkerung: im Jahre 1857 13.768,513 Seelen 13.667,868 Seelen im Jahre 1860 15.417,327 „ 15.174,195 g die Zunahme bis 1870 . . . 1.648,814 Seelen 1.506,327 Seelen oder in % 11.97 II.02. In Beziehung auf den Unterschied zwischen der anwesenden und einhe imischen Bevölkerung ersieht man, dass die anwesende Bevölkerung : im Jahre 1857 um 100,645 Seelen oder 0.73 % „ 1870,um 243,132 „ „ l.eo % die einheimische Bevölkerung überstieg. Der geringe Unterschied im Perzente sowohl zwischen der Vermehrung der einheimischen und anwesenden Bevölkerung von 1857 bis 1870, welcher 0.95 % ausmacht, — als auch das zwischen den beiden Arten der Bevölkerung in jenen Zählungsjahren bestehende Verhältniss von 0.87 °/

0, findet nicht nur in den während jener 12 Jahre so wesentlich veränderten Verhältnissen und den gegenwärtig in weit grösserer Anzahl in den Ländern der ung. Krone sich aufhaltenden Fremden, sondern auch darin seine Erklärung, dass, da im Jahre 1857 die einheimische Bevölkerung der Zählung zu Grunde gelegt wurde, auf deren Erhebung ein grösseres Gewicht gelegt wurde, als auf' jene der anwesenden Bevölkerung.