1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

III. MELLÉKLET Magyarázó emlékirat a népszámlálás előírásaival kapcsolatban

5. birkák 6. kecskék 7. sertések A lovaknál négy rovatot kellett állítani: csődör kanca herélt mén csikó 3 éves korig bezárólag. Korábban (1804-ben) a lovak még katonai hasznosíthatóságuk szempontjából is összeírattak. Bármennyire is fontos és hasznos ezeknek az adatoknak az ismerete, nem tagadható, hogy a valóságos helyzetnek megfelelően, nehezen gyűjthetők be. Ugyanígy felvetődött a fajta-viszonyok (Rassenverháltnisse) felvétele is, amint az Belgiumban meg is történt. Amit azonban meg lehet tenni a kis Belgiumban, az nem megy az annál 25-ször nagyobb Ausztriában. Ausztriában is fontos lenne a szarvasmarha és juhfajták megkülönböztetése, a mezőgazdaság érdekében. Ennek is ugyanaz az akadálya, mint a lovak esetében. Öszvérek és szamarak szerepelnek, mint a Monarchia déli vidékein, a lovakat pótló állatok; ugyanígy a hegyes vidékeken a birkákat pótló kecskék, végül a dél-keleti területeken fontos sertések és marhák kerültek be a legszűkösebben méretezett rovatokba. A 13 rovatba minden hasznos állat bekerült és számlálás alá kerül. Baromfira, méhekre, selyemhernyókra nem terjed ki a felvétel — bár némely külföldi, de kevésbé kiterjedt országban ezek is felvételre kerülnek a népszámlálással kapcsolatban —, mert ilyen hatalmas területen a biztosok munkáját nagyon megnövelné és nem volna kifizetődő. A baromfiaknál hatalmas, de nagyon bizonytalan számokat kapnánk, a méhészet Ausztria területén nem jelentős, s selyemhernyó felvétele pedig adóügyi célok gyanúját ébresztené, amit nagyon el kell kerülni. A lakosság ingatlan-tulajdonának felvételéhez tartozik a lakóházak felvétele, de tartózkodunk ezeknek az épületeknek minden más speciális rendeltetésű felvételétől. Miután ennek az írásnak a keretein belül megtárgyaltuk az első szempontot: a népszámlálás céljának kérdését; következik a második kérdés: milyen eszközökkel és milyen úton-módon fogjuk ezt a célt elérni. Olcsósága és mégis használhatósága miatt, elsősorba az indirekt módszer kínálkozik, például: a népmozgalom már ismert számaival (születés, házasság, halál) való számolás és az ezekből adódó szaporodási százalék. Korábban Ausztriában, Magyarországon és a hasonló viszonyok között élő koronaországokban ilyen számolásmódra korlátozódott a népszámlálás. Franciaországban is ilyen indirekt módszerhez menekültek 1811-ben és 1826-ban. Ez az eljárás csak az ellenőrzési módszerek terén értékes; erre Ausztriában is felhasználják; a népleírásra kevés használható számadatot szolgáltat. Ezért már eleve egy direkt-módszerű népszámlálásra gondoltunk. Ennek azonban megint különböző útjai-módjai vannak. 2. Népszámlálási biztosok kiküldése a/ a lakosságból b/ a községi vezetőségből c/ a fejedelmi tisztviselőkből. 3. Ezeknek a módszereknek vegyes alkalmazása. Az 1. számú lehetőség (magánszemélyek Írásbeli adatszolgáltatása) a legegyszerűbb és a legolcsóbb, ezt azonban lehetetlenné teszi, hogy az írástudás Ausztriában még kevéssé van elterjedve, továbbá hiányzik a kitöltendő formulák megértésének képessége. A Német Szövetségi Államban ezt a módszert részesítik előnyben; újabban ezzel helyettesítik az egyéb módozatokat. o írásban 1. A családfők jelentése szóban 139