1850. ÉS 1857. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS (1993)

V. A NÉPSZÁMLÁLÁSOK KIADVÁNYAI ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁSAI

V. A NÉPSZÁMLÁLÁSOK KIADVÁNYAI ÉS LEVÉLTÁRI FORRÁSAI Az 1850, 1857. és az 1870. évi népszámlálás községenkénti adatai — a népességszámokat nem számítva — sohasem kerültek közlésre. Kivételt képeznek azok a megyei monográfiák, amelyeket Keleti Károly ösztönzésére a megyei statisztikai bizottmányok adtak ki az 1870. évi népszámlálással kapcsolatban és néhány helységnévtár. Sajnos ezeknek a monográfiáknak a tartalma nem egy8/ séges és nem is közölnek minden adatot. 9/ Az 1850. évi népszámlálásnak csak a tartományi és megyei adatait tették közzé. A Budai Egyetemi Nyomda külön is megjelentette Magyarország megyéinek és kerületeinek adatait. Az 1857. évi népszámlálás adatait tartományi, megyei és járási bontásban két kiadvány is tartalmazza: Megjelentek a Tafeln 1861. évi kötetében^ és azt megelőzően a Belügyminisztérium 12/ kiadásaként 1859-ben. Az 1857. évi népszámlálás magyarországi eredményeiről is készült egy megyénkénti, járásonkénti kivonat. Az 1857. évi népszámlálás igen jelentős publikációi közé kell sorolnunk Körösi 3ózsef munkáit. Körösi ugyanis az 1870. évi népszámlálás elveinek megfelelően dolgozta fel Pest város 1857. évi adatait. (Az eredeti adatok újra-feldolgozását 12 példányban jelentették meg.)^ Kéziratként kell még felsorolnunk Fényes Elek táblázatait, amelyek az 1857. évi népszámlálás községenkénti népességszámát tartalmazzák az 1870. évi közigazgatási beosztás szerint.^ (Amint erre a későbbiekben kitérünk, Fényes adatait téves számításai miatt az 1870. évi népszámlálási kötetben nem használták fel.) Ugyancsak kéziratként maradt fenn a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtárában Erdély 1857. évi teljes községsoros (községenként 66 adatot tartalmazó) népszámlálása,^^ továbbá az erdélyi területi közigazgatási reform javaslataként készített táblázatos összefoglalás, amely három (magyar, német és román) nyelvű táblázatban közli a községek néhány adatát.^ Az 1850. évi népszámlálás iratait eredetileg a katonai kiegészítő parancsnokságok őrizték. A Hadseregfőparancsnokság 1857 szeptemberében elrendelte, hogy a népszámlálási iratokat és a Populationsbüchereket a kiegészítő parancsnokságok a közigazgatási hatóságoknak — azok kérésére — átadhatják. Mindazokat az iratokat, amelyek a katonai kiegészítő parancsnokságnál 1858. május 1. után még fennmaradtak, vaktöltényhüvelynek használták fel. 1859 januárjában már problémát okozott a közigazgatási hatóságoknál tárolt népszámlálási iratok mennyisége, elhelyezése. 1859. augusztus 9-én kelt 8789. sz. belügyminiszteri rendelet úgy intézkedett, hogy az 1850. évi népszámlálási iratokat helyszűke miatt el kell adni és csak a községi, járási, megyei összesítőket kell megőrizni. Azok a községek, amelyek maguk végezték a népszámlálást, megtarthatták irataikat. Kiemelendő, hogy az 1857. évi népszámlálás előkészítése során még a központi és a megyei szervek is rendelkeztek az 1850. évi népszámlálás községsoros tábláival, eltekintve néhány községtől. Ezt bizonyítja egyébként a népszámlálási utasítás is, valamint a "Kormánylapokban" a