AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
A NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDŐÍVEK RENDSZERE, TARTALMA
gár" meghatározás tehát inkább jogi, formai megkülönböztetést, mintsem világosan elkülönithető foglalkozást jelöl és gyakorlatilag a szabad királyi városok iparral, kereskedéssel foglalkozó jómódú polgárait, a falusi mesterembereket és mezőgazdasággal foglalkozó városi parasztokat egyaránt magában foglalja. Miután azonban az összeirók e téren korántsem jártak el következetesen, a polgárok foglalkozás szerinti megkülönböztetésénél az adatokat a városok eltérő jellegének megfelelően kell értékelnünk. Parasztok: A rendelet ezt az alapjában véve nehezen körülhatárolható fogalmat eléggé szűkszavúan irja körül: "Ebbe a Rubrikába valók mind azok, valakiknek vagy magok Saját vagy pedig annyi Árendás Földjök vagyon, hogy ők egy egész, három fertály, fél avagy egy fertály Séssioju Parasztot, avagy Jobbágyot tésznek, avagy némely Tartományok szokása szerént, Szőlő Mivesek vagy Kapások". A hangsúly tehát a földterület birtoklásán van az úrbéres telki állomány általánosan használt telekkategóriái szerint, kirekesztve a negyed teleknél kisebb földterületeken gazdálkodó, zsellérnek minősitett mezőgazdasági foglalkozásúakat. Aparasztságadatainakhelyes értékelése érdekében megemlitjük, hogy a népszámlálás végrehajtói nem rendelkeztek a fenti minősitéshez szükséges birtok-adatokkal. Könnyen elképzelhető tehát (főleg az utoljára említett szőlőmivesek és kapások esetében), hogy a jobbágyság szegényebb rétegei és a kisebb földterülettel rendelkező házas zsellérek tehetősebb csoportjai között nem húzhattak éles határvonalat és igy a parasztok és zsellérek szétválasztása nem tekinthető pontosnak. Polgárok és parasztok örökösei: Az előző két rovatban szereplők közvetlen örökösei kerültek ide, az ország szokásai szerint a legöregebb vagy legfiatalabb fiúgyermek, esetleg a családfő veje. Az öröklési rend különbségei következtében csak annyit állapithatunk meg, hogy a polgárok és parasztok férfi családtagjai közül egyet az örökösök közé soroltak, de hogy ezek milyen korcsoporthoz tartoztak, gyermekek vagy felnőtt családtagok voltak-e, nem tudjuk. Győr város megmaradt családiveiben a legfiatalabb fiúgyermek volt mindig az örökös. Miután a lapokat két éven át továbbvezették, arra is számos példát találunk, hogy ha időközben fiúgyermek született, ez a legifjabb férfi-családtag vált örökössé és az addig örökösnek feltüntetett fiút a sarjadék rovat megfelelő korcsoportjába irták át. Valószinü, hogy a nemesi jogban szereplő örökösödésirendnek megfelelően, (mely szerint a házat mindig a legfiatalabb fiúgyermek örökölte) a parasztok és polgárokkörében is országszerte hasonló öröklési szokásjog volt érvényben és igy feltételezhetjük, hogy az örör kösök rovatában szereplők közt Győrhöz hasonlóan másutt is általában a legfiatalabb fiút tüntették fel. Számuk egyébként többnyire megközeliti az előző két rovatban szereplő családfők számát, bár néha (főleg városokban) jelentősen alacsonyabb. Ha az örökösök száma nagyobb mint a polgárok és parasztok együttes száma, ennek magyarázata az, hogy több özvegyasszonyt irtak össze, akik azonban az utasitásnak megfelelően nem a polgárok, hanem az "Asszonyi nép" rovatában találhatók. "Házi és kerti zsellérek és másképpen a Táplálásnak státusához és az Ország foglalatos ságihoz tartozók" ("Zsellérek") 1/ Itt szerepelnek mindenekelőtt azok a házas és özvegy férfiak, kiket az előző rovatokban nem tüntettek fel. A rendelet azt csak általánosságban fejezi ki és közülük külön csak a "Házi-Lakók, Kerti-Lakók, Vintzellérek, Napszámosok" csoportjait sorolja fel, de nyilvánvaló, hogy itt elsősorban azokat a mezőgazdaságban foglalkoztatott rétegeket foglalták össze, akiket az egykorú szóhasználat inkább a zsellér, házatlan zsellér fogalma alá sorozott. Lényegében tehát a parasztok rovatában szereplő, negyed telkes jobbágyok alatti néprétegekről van szó, melyeknek száma e korban már országszerte jelentős volt. 2/ A rendelet "A Földes Uraságoknak szolgálattyában lévő minden Tisztek és Szolgák, akár ezek a Gazdaság mellett, akár az Uraság Udvaratiba légyenek, ha szinte Nőtlenek is" ugyancsak nagy számú rétegét is idesorolja. Ezek közül csak a "Libériát viselőket", tehát az inasokat tartja az "Egyéb" rovatba sorolandóknak. 12 *
