AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A NÉPSZÁMLÁLÁSI KÉRDŐÍVEK RENDSZERE, TARTALMA

3/ A következő csoport felsorolását is az eredeti kifej ezé sek adják vissza leghívebben: "A Bányák, Só-Aknák, avagy más egyéb Országfoglalatossági, mint a Hajókázás, Ország Ut-tsinálás, Erdő-Vágatás, Fahordóhajók, és effélék mellett örökös Kenyérben lévők, ha szinte Nőtelenek légyenek is". 4/ Az életkor alapján ebbe a rovatba sorolták mindazokat a férfiakat, akik 40 évnél idősebbek voltak. Ez a rendelkezés azonban nem vonatkozott a papokra, nemesekre és tisztviselőkre, sőt a rendelet szövege alapján az sem világos egészen, hogy a polgárokra és parasztokra is alkalmazták-e. 5/ A katonai szempontok érvényre juttatását jelenti, hogy ide sorolták az igen kicsiny termetüeket, a nyomorékokat és testi hibában szenvedő férfiakat is. Az utasitás szerint azonban a termetre vonatkozó észrevételeket csak az "Egyéb" rovatban összeirt férfi népességre vonatkozóan kellett bejegyezni. Abból, hogy a katonai szolgálatra alkalmatlannak látszó kis termetüeket stb. itt külön vették számba, arra következtethetünk, hogy az "Egyéb" rovatbanösszeirtak száma a katonai szolgálatra alkalmas férfiakkal volt azonos. 6/ Végül itt tüntették fel a protestáns, görög katolikus és görög keleti papok, valamint a tisztviselők valamennyi fiúgyermekét. Ebben a rovatban tehát lényegében az előzőekbe nem sorolható, katonai szempontból azonban még mentesitett férfi népesség legkülönbözőbb csoportjait foglalták össze, igy a parasztok kivételével a földmüvelésből élő férfiak közül a házasokat, a nemesi szolgákat, az egyéb foglalkozásúakat teljes egészében, valamint a katonai szolgálatra testi fogyatékosságaik miatt alkalmatlan férfiakat. Szabadságolt katonák az ezredektől és a hadiszekerészettől: A meg nem határozott időre elbocsátott katonák számát tüntette fel. A "Birodalom egyéb szükségleteire f o rdith at ók . " ("Egyéb") Ez a rovat tartalmazta a katonai szolgálatra alkalmas férfiak számát és ennek megfelelően itt ismét több különböző jellegű csoport adatait sűrítették össze. Ide kerültek mindazok a 18-40 év közötti nőtlen férfiak, akik az előző rovatokban nem szerepeltek, valamint a polgárok és parasztok örököseként fel nem tüntetett hasonló korú gyermekek. Külön megemliti a rendelet a nőtlen szolgákat, mesterlegényeket és inasokat, a napszámosokat és az elhalt szülők felnőtt fiu-gyermekeit. Hangsúlyozza azt is, hogy minden ide beirandó testi hiba nélküli "termetre is megfelelő" legyen. A "Birodalom egyéb szükségleteire fordithatók" elnevezés valódi értelmét a népszámlálás eddigi feldolgozói nem ismerték fel. Az előző rovatokban szereplők 18-40 év közötti nőtlen férfitagjainak különválasztását pedig csak a katonai szempontok előtérbehelyezésével magyarázhatjuk és erre utal a testi hiba hiányának és megfelelő termet követelményének hangsúlyozása is. A további bizonyítékot Thirring Gusztáv szolgáltatja, aki az 1804. évi népesség-összeírás kéziratában egy "Summe der zum Soldatenstande Tauglichen laut der Josephinischen Seelenbeschreibung" cimü kimutatást talált, melyet népszámlálási kötetében közölt is.*^ Ezt az adatot azonban tévesen a tényleges katonai szolgálatot teljesítők számával azonosította és a polgári népesség számát ennek alapján 201 437 fővel meg is emelte. A kimutatás adatai valójában a H. József-féle népszámlálás A. "Birodalom egyéb szükségleteire fordithatók" rovatában feltüntetett férfi-népesség számát adják meg. Mivel a két adat megyénként és városonként teljesen azonos, ez kétséget kizáróan bizonyítja, hogy az idesoroltakat egykorú forrásaink is a katonai szolgálatra szükség esetén igénybevehetők számával azonosították. A népesség száma ily módon e számmal nem növelhető, hiszen a kimutatásban szereplő 201 437 fő a polgári népesség egyik alkotóeleme. Ezután az 1-12 és 13-17 éves korú gyermekek, a sarjadék ("növendékenyek") rovatai következnek, akiket a foglalkozási rovatok szempontjai szerint osztottak be a két rovat valamelyikébe. U *