AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI

llibi/ A házas férfi népesség legmagasabb aránya 1787-ben

X Megnevezés Vármegyédben és szabad királyi varosokban Ebből a szabad királyi városokban Megnevezés szám % szám % összes férfi népesség 4 306 183 232 428 ebből sarjadék 1 518 242 73 740 parasztok és polgárok örökösei 634 158 23 547 Felnőtt férfi népesség 2 153 783 100,0 135 141 100,0 ebből házas 1 700 866 79,0 91 101 67,4 nőtlen és özvegy 452 917 21,0 44 010 32,6 x Csak a foglalkozás szerint részletezett férfiak. A számitás szerint 1787-ben a 17 évnél idősebb férfi népesség legalább 61 %-a, de legfeljebb 79 %-a élt házassági kötelékben. Feltűnő viszont, hogy a szabad királyi városokban kisebb volt a felnőtt házas férfiak hányada, mint az országban általában. A felnőtt házas férfiak arányát az emiitett két szélső értékkel jellemezve nem kerülünk ellentétbe a férfiak családi állapotának másfélszázados fejlődését bemutató alábbi arányszámokkal, illetve azok általános tendenciájával. Ugyanis az 1869'. évi népszámlálás óta a 15 éves és idősebb férfi népességben a házas férfiak arányaaz 1869. évi65,1 %-ról 1920-ig 60,3 %-ra csökkent, majd ezután fokozatosan emelkedve 1960-ban elérte a 71,5 %-oti Ennek a számsornak kezdő tagjáról, az 1787. évi felnőtt házas férfiak arányáról feltételezhetjük, hogy 65 %-nál nagyobb volt és ez nem mond ellent a 61 és 79 %-os határok között megjelölt értékeknek. 12./A 15 éves és idősebb férfiak családi állapotának alakulása

X (1787-1960) Időpont A 15 éves és idősebb házas férfiak az azonos korú férfinépesség %-ában 1787 61,0-79,0 1869 65,1 1900 62,3 1910 60, 7 1920 60,3 1930 61,2 1941 62,5 1949 64,5 1960 71,5 x/ 1787-ben 17 évesnél idősebb házas férfiak, 1869-1960 évben mai területre számitva. A férfiak és nők családi állapotának aránya valószínűleg nem volt azonos. Ennek megítélésére azonbanalig van támpontunk, csupán annyit állapithatunk meg, hogy az általános férfitöbblet miatt a 19. és 20. században a két nem családi állapota között kimutatható eltérések a 18. században valószínűleg másként alakultak. e. / Életkor A családi állapot arányainak megközelítése a férfi népesség kormegoszlásának becslésére támaszkodott;, Az előzőbecslési módszer mintájára a sarjadék, illetőleg a polgárok és parasztok örököseinek és a sarjadéknak a számát megközelitően egyenlőnek tekinthetjük a 17 éven aluli népesség számának alsó és felső határával. A gyermekkorú férfi népesség aránya 36 és 50 % között ingadozik ezen becslés szerint. Az 1869 óta figyelemmel kisért kormegoszlási arányok arról tanúskodnak, hogy a 15 éven aluli 38 *