AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS FONTOSABB ADATAI

férfi népesség aránya egyre csökken, 1869-ben arányuk 36,8 % volt, 1960-ban 25,4 %. A 60 évnél idősebb férciak súlya pedig ma közel háromszorosa az 1869; évinek. Nincs okunk azt feltételezni, hogy ez az elöregedési* folyamat csupán a 20. századra jellemző és hogy a 18. században ellenkező folyamat játszódott volna le. Igy tehát valószinü, hogy a gyermekkornak aránya 1787-ben 37 %-nál nagyobb volt, amint ezt becslésünk is igazolja., 13. /A

1 népesség kormegoszlása nemenként x (1787-1960) Időpont összesen 15 éven aluli 15-39 40-59 60 éves és idősebb Időpont összesen 15 éven aluli éves 60 éves és idősebb a/ Férfiak 1784/87 100,0 37,5 _ _ _ 1869. XII.3U 100,0 36,8 39,3 18,5 5,4 1900. xn.3i. 100,0 35,7 37,5 19,2 7,6 1910. xn.3i. 100,0 35,0 38,4 18,8 7,8 1920. XH.31. 100,0 31,7 40,0 19, 3 9,0 1930. Xlli31. 100,0 28,5 42,5 19,3 9,7 1941. 1.31; 100,0 26,8 41,4 21,6 10,2 1949; I; 1; 100,0 26,2 39,0 24,1 10,7 1960; I. 1; 100,0 27,1 37,2 23,5 12,2 b/ Nők 1784/87 _ _ _ 1869. XH.31. 100,0 36,7 41,2 17,3 4,8 1900. XH.31. 100,0 35,3 38,1 18,8 7,8 1910; XH.31; 100,0 34,5 38,8 18,5 8,2 1920. XH.31. 100,0 29,6 42,5 18,9 9,0 1930; XII;31 ; 10C,0 26,7 42,7 20,7 9,9 1941. I. 31. 100,0 25,2 39,9 23,7 11,2 1949; I. 1. 100,0 23,6 38,6 25,2 12,6 1960. I; 1. 100,0 23,9 36,5 24,6 15,0 x/ 1787-ben 17 évesnél idősebb házas férfiak, 1869-1960 évben mai területre számitva. A két nemhez tartozók életkor szerinti megoszlása is csak az 1869 utáni népszámlálások arányai alapján Ítélhető meg. 1869-ben még alig van eltérés anemek kor szerinti megoszlásában, illetőleg a 40 éven felüli férfiak, aránya magasabb, mint a nőké. Feltételezhetjük, hogy ez a különbség 1787-ben is fennállott és esetleg a 17-39 évesekre is kiterjedt. f. / A házak és háztartások adatai Forrásként felhasznált megyei összesítéseink településenként közlik a házak és családok (valójában háztartások) számát. A jogi népesség adatának felhasználásával településenként megállapíthatjuk a házak átlagos lakottságának, illetve a háztartások átlagos lélekszámának adatait. Ezek az átlagértékek is sokszor alkalmasak a népesség lakásviszonyainak, a háztartások nagyságának jellemzésére, az egyéni és családi ivek hiányában az egyedi eltérések határértékeit azonban már nem állapíthattuk meg. Az országos összesítés alapján a házak és háztartások 1787< évi adatai a következők: 39*