AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE

. , .. . . Az eredeti megyei összesítés rovatainak A kozolt községi adatok rovatai száma

+/ A község neve 2 A község jogállása 3, 4, 5, 6 Birtokos neve 8 Házak száma 9 Családok száma 10 Jogi népesség 29 Távollévők v 32, 33, 34 Idegenek , 35, 36, 37, 38, 39 Tényleges népesség Házas 1 25, 30 Nőtlen > férfiak 26, 31 összes J Nők 23, 27 Pap 11 Nemes 12 Tisztviselő 13 Polgárok 14 Parasztok 15 Polgárok és Parasztok örökösei 16 Zsellérek 17 Katonák 18, 19 Egyéb 20 Sarjadék 1-12 éves 21 13-17 éves 22 Férfi összesen +/ A sorszámok a 6. lapon lévő áttekintés szerint. Az adatok feldolgozásának módszere A községek adatainak megyénkénti felsorolását megelőzően néhány összefoglaló táblázatban bemutatjuk Magyarország 1784/87. évi népességi viszonyait. Mivel forrásaink nem azonos szervektől és nem azonos évekből származnak, az elemzés részletessége sem egyöntetű, - a források részletezéséhez igazodik. Továbbá, mivel néhány megyei összesités hiányzik, adatainkat egykorú forrásokra támaszkodó becslésekkel egészítettük ki. A korabeli Magyarország egész területére vonatkozó legfontosabb népszámlálási adatokat az 1787 évi országos összesités alapján közöljük, mert csupán ebből az évből ismeretes valamennyi megye népességének adata. Mivel ez a főösszesités csak megyei adatokat sorol fel, további részletezést a korabeli Magyarország egész területére mi sem közölhettünk. Egyébként is az 1787, évi adatokat tekintjük az ország népességi viszonyait legpontosabban visszatükröző adatoknak. Elsősorban azért, mert a három év óta folytatott népszámlálási gyakorlat, a kfizséei könyvek folyamatos vezetése ebben az időpontban már feltételezhetően hozzá24 *