AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE
járult a kezdeti nehézségek és kisebb pontatlanságok kiküszöböléséhez. Megjegyezzük azonban, hogy az 1787. évi országos összesítés megyei végösszegei nem egyeznek meg a községek adatait tartalmazó táblázataink (II. rész) megyei végösszegeivel - kivéve Erdély 11 megyéjét, Heves, Vas és Zemplén megyét - a községek adatait tartalmazó táblázataink ugyanis az 1785. és 1786. évből származnak. Egyébként az 1787. évi országos összesités pontatlan, hibás sorait az előbb felsorolt és rendelkezésünkre álló 1787. évi megyei summariumok adatai alapján helyesbitettük. A megyei összesitések községenként! adatait az 1960. évi közigazgatási beosztás szerint részletezett táblázatok összeállításánál használtuk fel. Ez a feldolgozás módot nyújtott a II. József-féle népszámlálás adatainak az 1960. évi megye beosztás szerinti területi csoportosítására, továbbá megállapíthattuk, hogy az 1784-87. években végrehajtott népszámlálás szerint mennyi volt a népessége és milyenek voltak a népességi viszonyaiama Ausztria, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Lengyelország, Románia, Szovjetunió fennhatósága alatt álló területeknek. Az 1960. évi magyar közigazgatási egységek, illetőleg a szomszédos államok népszámlálás által érintett területének népességi viszonyait szemléltető adataink egy része becslésekre támaszkodik. Ugyanis néhány olyan megye - Abauj-Torna, Arad, Bács-Bodrog, Bereg-Ugocsa, Hont, Pozsony, Ung - összesítése hiányzik, amelyeknek 1787. évi területe jelenleg két vagy több ország fennhatósága alá tartozik. A szomszédosországok, illetve területrészeik és Magyarország népességi viszonyait olyan közel egykorú forrás alapján kívántuk meghatározni, mely ezt a területi szétválasztást lehetővé teszi, tehát legalább községenként részletezi a népesség számát. Erre a célra Nagy Lajos müve látszott viszonylag legalkalmasabbnak. Az általa közölt 1828. évi megyei népességszám és a szóbanforgó szomszédos állam fennhatósága alá tartozó községenkéntrészletezett megyerész népessége közötti arányt az 1787. évi országos összesítésben közölt megyei adatokra vetítettük. így becslés utján feloszthattuk az említett megyék 1787. évi népességét a mai közigazgatási beosztásnak, illetőleg országhatároknak megfelelően. A Függelékben egyenként közöljük a hiányzó megyék 1960-ban Magyarországhoz tartozó településeinek 1828. évi adatait. Ilyen módon Magyarország 1960. évi területére közölt népességszám mintegy 10 százalékát becslés utján állapítottuk meg, Ez a módszer nem tekinthető pontosnak, azonkívül Nagy Lajos adatai sem teljesen megbízhatóak, azonban egyéb források nem állnak rendelkezésünkre. Megjegyezzük, hogy ezt az eljárást csak a népesség száma, a nemek szerinti megoszlás és a családi állapot megállapításánál tartjuk elfogadhatónak. A foglalkozási megoszlás megítélésében már csak tájékoztató jellegű adatokat szolgáltathat, mert a korabeli foglalkozási viszonyok, de főként az osztályhelyzet községenként igen eltérő volt és egy-egy táj nemesi kiváltsággal felruházott néhány települése ezeket az arányokat nagymértékben megváltoztathatta. Az emiitett megyék népességének becslését, illetve mai közigazgatási beosztásra való átszámítását a következő oldalon foglaltuk össze. 25*
