AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE

gitségével tudtuk megállapítani. Mindössze egy-két, egyetlen más forrásban elö nem forduló családnév maradt továbbra is bizonytalan (pi. a Zala megyei Bazitánál a Sarkaits családnév). Minden ilyen esetben jegyzetben ,2 5/ utaltunk a forrásban szereplő birtokos nevének kérdéses voltára. ' ' Valamennyi erdélyi megyében, teljesen, Nógrád, Szepes és Tolna megye általunk használt anyagában pedig jórészt hiányoztak a birtokosnevek. Más egykorú forrás hiányában nem vállalkoztunk arra, hogy a hiányokat későbbi forrásaink alapján pótoljuk, mert e módszerrel azt a célunkat, hogy a népszámlálás időpontjának birtoklási viszonyait a családnevek közlésével is megvilágítsuk, nem értük volna el. Hasonló választás elé állított Szeverin megye összesítése is, ahol a birtokosok neve helyett az uradalmi központok megnevezése szerepelt a birtokos rovatában. Ezeket csak az esetben helyettesitettük a földesúr nevével, ha az uradalom birtoklása a család kezén hosszabb időn át kimutatható volt, - egyébként a birtokos rovatát üresen hagytuk. A források adatainak összevonása, rendezése A népszámlálás számszerű adatainak közlésénél arra törekedtünk, hogy a községi adatsorok valamennyi adatát közreadjuk és emellett bizonyos összevonásokkal, a számadatok logikus csoportosításával növeljük áttekinthetőségüket és megkönnyítsük használatukat. Az adatok változatlan sorrendben való közlésétől egyrészt azért kellett eltekintenünk, mert a megyei összesítések egy-egy helység adatait nem fontossági vagy logikai rendben, hanem az egyéni számlálólapok rovatainak sorrendjében tüntetik fel. Másrészt néhány, nagyságrendileg jelentéktelen adat összevonásával táblázataink áttekinthetőségének növelése volt célunk. Igy egy rovatban tüntettük fel a szabadságolt katonák (eredetileg az ezredek és a szekerészei szerint) szétválasztott adatát, miután e részletezésnek ma már semmiféle jelentősége nincs. Nem részleteztük a távollévők és idegenek a forrásban szereplő három, illetve öt rovatát sem, miután ezek a vándormozgalomról amúgy sem nyújtanak teljes képet. Összevontuk a családok, házas és nőtlen férfiak, valamint nők vallás szerint megkülönböztetett adatait is, mivel különválasztásuk nem eredményezte volna eltérő demográfiai jelenségek megfigyelését. Itt jegyezzük meg, hogy mivel a társadalmi-foglalkozási megoszlásra vonatkozó községi adatok csak a keresztény férfiakra vonatkoznak, ezek összes száma olykor eltér a férfiak összes számától. Végül nem közöltük a helységek egyházi beosztását sem. A forrásokban közölt községi adatok közül tehát a családok, házas és nőtlen férfiak, nők, szabadságolt katonák, távollévők és idegenek rovatait vontuk össze. A jogi népesség, a távollévők, idegenek és a tényleges népesség adatait a házak és családok száma után közöltük, majd ezután tüntettük fel a nemek, családi állapot és foglalkozás összevont adatait. Az adatok belső összefüggése igy nyilvánvalóbb és könnyebben áttekinthető. Az 1784/87. évi népszámlálás megyei összesítőjében szereplő rovatok összevonását, illetve a II. részben községenként közölt rovatokkal való összefüggését a következő oldalon lévő kimutatás szemlélteti. 23 *