AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A NÉPSZÁMLÁLÁS FENNMARADT FORRÁSANYAGA

őrzi. ' A felsorolt forrásokon kiviil a népszámlálással kapcsolatos utasitások, levelezések, jelentések és iratok gazdag anyaga található az Országos Levéltárban. II. József nagyjelentőségű intézkedéseinek, a népszámlálásnak, a kataszteri felmérésnek, a katonai térképezésnek az eredeti iratait halála után több helyen megsemmisitették. Ez okozta forrásanyagunk hiányait. Lehetséges azonban, hogy néhány megye összesitése levéltáraink iratanyagában más sorozatok közé keveredett és a hiányzó megyei összesitések a jövőben még kiegészithetők lesznek. AZ 1784/87. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS MEGLÉVŐ MEGYEI ÖSSZESÍTÉSEI 1 7 85 -ből származó megyei 1 7 86 -ból származó megyei ö

sBze

sité

sek: összesitések: Árva Baranya Bars (közlésére nem került sor) Bereg (anyaga nem teljes) Békés Bihar Csongrád Esztergom Gömör (Kishont nélkül) Komárom Kőrös Liptó Máramaros Nógrád Nyitra Pest Sáros Somogy Sopron Szabolcs Szatmár Szepes (a 16 szepesi város nélkül) Szeverin To ront ál Trencsén Turóc Va ras d Veszprém Zala Bars (közlésére nem került sor) Borsod Győr Hármaskerület Tolna Belső Szolnok Fehér Fogaras Háromszék Hunyad Koloz s Közép Szolnok Küktlllő Szeben Torda Udvarhely 1 787 -ből származó megyei összesitések: Bars (közlésére nem került éor) Csanád Heves Moson Vas Zemplén 18*