AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE

A FORRÁSOK KÖZLESÉNEK ÉS AZ ADATOK FELDOLGOZÁSÁNAK MÓDSZERE A kiadvány második része a népszámlálás községi adatsorait tartalmazza. Az adatok közlését megelőzően ismertetjük a forrás-feldolgozás módszereit, az eredeti és a közreadott számadatok összefüggését, valamint a jegyzetek készítésénél követett gyakorlatot. A megyék, községek sorrendje A községek megyénként, azon belül betűrendben követik egymást. Magyarország megyéit a három horvátországi megyével együtt, Erdély megyéit pedig külön közöljük, a megyék nevének betűrendjében. Erdélyt nemcsak közjogi különállása miatt választottuk el a magyarországi megyéktől, hanem azért is, mert a közölt népességi adatok egységesen az 1786. évből valók, mig amazok főleg az 1785. és 1787. évi népességszámot tartalmazzák. H. József az ország közigazgatási beosztását jelentősen megváltoztatta. Megszüntette Horvát-Szlavonország különállását, és a megyéket 10 kerüleibe ("Districtus") sorolta. Több megyét egyesitett, igy Abauj és Torna, Bereg és Ugocsa, Békés, Csanád és Csongrád, Komárom és Esztergom, Moson és Győr megyét, mig Kishontot Gömörhöz csatolta. Uj megyebeosztást léptetett életbe Erdélyben is, amely a korábbi és későbbi állapotoktól sok tekintetben különbözik. Megszüntette a székely és szász székeket, valamint Felső Fehér me20 / gyét és Erdély területét 11 megyére osztotta. A korabeli megyebeosztást a mellékelt térkép szemlélteti. A közigazgatási területi reform nem érintette a népszámlálás területi beosztását, mert az egyes megyék adatai különálló kutforrásokban találhatók. Forrásaink általában járásonként, az összeirók szeszélyesen kanyargó livonalának sorrendjében közlik a helységek adatait. Áttekinthetőség kedvéért a helységneveket forrásainkban szereplő névalakjuknak megfeleljen, betűrendben közöltük. Ettől a sorrendtől csak a praediumok nevénél tértünk el bizonyos esetekben. A források ugyanis a puszták adatainak felsorolásánál háromféle gyakorlatot követtek. Ennek megfelelően apraedium adatait az előtte vágy utána szereplő helységgel azonos sorszámon közölték és igy ha összetartozásuk kétséget kizáróan megállapítható volt, a praedium nevét és adatait - kissé beljebb irva - annak a helységnek neve után tüntettük fel, melyhez forrásunk szerint tartozott. Ha a praedium adatai külön sorszámon önálló adatsorral szerepeltek és igy a település hovátartozása nem volt egyértelmű, a megye többi helységének betűrendjébe került. Végül abban az esetben, ha a pusztának csak nevét, esetleg a helység határában fekvő puszták számát tartalmazták forrásaink, de adataikat az anyaközségétől nem választották szét, a praedium nevét ("Xpr. adataival együtt") vagy számát ("öt megnevezés nélküli pr. adataival együtt") csak a jegyzetben tüntettük fel. Helységnevek A helységnevek pontos névalakjának közlése és egységes Írásmódjának biztosítása igen sok fáradsággal járt. Az adatgyűjtést végző és a népesség anyanyelvét általában nem ismerő összeíró biztosok ugyanis a helységek névalakját gyakran helytelenül, eltorzítva jegyezték fel. A többnyire német nyelven kitöltött és a másolók által további hibákkal tarkított összesítésekbe e neveket német helyesírás szerint vezették be. A helységek jelentős részének ebben a korban egyébként sem volt véglegesen kialakult névformája, gyakoriak voltak a párhuzamosan használt, különböző nyelvű névalakok. Igy azután előfordul, hogy a névirás egy megyén belül sem következetes, például Sáros megye egyik járásában inkább a magyar, a másikban inkább a szlovák helységneveket jegyezte be két, feltételezhetően különböző nyelvű összeíró. Az adatközlés forráskiadvány jellegét hangsúlyozva a helységneveket forrásainkban található nyelvi 19 *