AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)
A NÉPSZÁMLÁLÁS ROVATAINAK ÉRTÉKELÉSE
A férfinépesség foglalkozás szerinti megoszlását befejezve" Az asszonyi nép", tehát a helységekben lakó összes nök számát tüntették fel társadalmi helyzetük, koruk, családi állapotuk megkülönböztetése nélkül. A következő rovatok a keresztény és zsidó népesség összes számát tartalmazták, és ennek összege adta meg a h e ly s é g népességének összes számát a jelenlévő idegenek és az ideiglenesen távollévők adatai nélkül. így ezt a számot a jogi népesség fogalmának megfelelő lélekszámadatként kezelhetjük. A következő két rovat a keresztény férfiak családi állapotát tünteti fel: a házas, illetve özvegy és nőtlen férfiak számát. A népszámlálás kérdőivein végül a távollévő férfiak három és a helységben lévő idegenek öt rovatát találjuk. A családfő ideiglenesen távollévő fiúgyermekének minden adatát, tehát foglalkozását, családi állapotát is beirták, de ugyanakkor mint távollévőt is besorolták. Kivételt képeztek a házas, önálló háztartással rendelkező távollévő fiúgyermekek a hivatásuknál fogva tartósan távollévők. A nőket, leánygyermekeket lakóhelyükön, a helység állandó lakosaiként vették számba. A távollévők számában tehát a nők nem szerepelnek és igya vándormozgalom adatait nem tekinthetjük teljes értéküeknek. Végül az utasitás megjegyzi, hogy csak a huzamosabb ideig távollévőket kell ide sorolni, aki néhány napra távozott és éppen a népszámlálás időpontjában nem tartózkodik állandó lakóhelyén, állandó lakosnak kell tekinteni. Ahelységben jelenl évő idegeneket részletesebben tagolták. Az "országbéliek közül" ezúttal is csak a férfiak számát állapították meg, a más országból ideiglenesen a helységben tartózkodókat azonban már nemek szerint is feltüntették. A rendelkezés szerint más országból valónak kellett azokat számitani, akik tiz évnél rövidebb ideje laktak ahelységben, kivéve, ha "valamely Kereskedésnek avagy Mesterségnek kezdésével... az Országban való meg maradásrakedveket és akarattyokat mutattyák". Ilyen esetben a 10 évi helybenlakáshoz nem ragaszkodtak. Nem tekintették ideiglenesen jelenlévőknek azokat sem, akik mint utazók, vendégek tartózkodtak rövidebb ideig a helységben. Ha a feleség külföldről származott, akkor is helybeliként irták össze. A családonkénti számlálólapokon a jelenlévő idegenek nevét, korát, állapotát épp ugy feljegyezték, mint a helység állandó lakosaiét, de a foglalkozási, családi állapot rovatokban nem szerepeltek és a helység summázásakor is kihagyták őket. A NÉPSZÁMLÁLÁS ROVATAINAK ÉRTÉKELÉSE Az előzőekben egy-egy rovat tartalmát, az oda sorolandó lakosok csoportjait soroltuk fel. Ha most a rovatok tartalma alapján a népszámlálás célkitűzéseit részleteiben kivánjuk elemezni, vagy egy-egy foglalkozási csoport, társadalmi réteg nagyságát akarjuk eldönteni, több nehézséggel kell megküzdenünk. Mindenekelőtt az tűnik ki, hogy katonai szempontok határozták meg a megválaszolandó kérdéseket és a felvett adatok összesítését. így például mindazoknál, akiknél az életkor nem gyakorolt befolyást a katonai szolgálat teljesítésére, - papok, nemesek és főbb tisztviselők esetében, vagy mivel a nőknél egyáltalán számításba sem jöhetett - nem kellett feltüntetni az évek számát. A női nem réœletes adatainak kimaradása is a népszámlálás katonai szempontjait igazolja. A férfiak csoportosításában - bármennyire is bonyolult - felfedezhető a katonai alkalmasság szerint való osztályozás szándéka. Az "Egyéb" rovatról már megállapítottuk, 14 *
