AZ ELSŐ MAGYARORSZÁGI NÉPSZÁMLÁLÁS 1784–1787 (1960)

A NÉPSZÁMLÁLÁS ROVATAINAK ÉRTÉKELÉSE

hogy a katonai szolgálatra alkalmasnak minősitett férfiak számát tartalmazta. Azonban éppen ezek a foglalkozási, - a férfiakat egyrészt katonai szempontból osztályozó rovatok egyéb csoportositási lehetőségekre is módot nyújtottak. Nem véletlen, hogy ilyen részletesen kellett bontani a férfiak számát és nemcsak a katonai szolgálatra kötelezhető vagy alkalmas, és katonai szempontból számításba nem vehető csoportokat alkották meg. A nemeseket például korra, tényleges foglalkozásra való tekintet nélkül elsősorban azért sorolták egyetlen rovatba, mert a nemesség hadbamenetele egyébként is más elbirálás alá esett. Ugyanakkor azonban az erősödő abszolutista királyi hatalomnak legtekintélyesebb, számban és anyagi erőben legszámottevőbb ellenfele a nemesség volt. Ennek a társadalmi osztálynak a számát tehát nemcsak katonai szempontok miatt kivánták megismerni, hanem egyéb politikai indokokból is. A papok és fontosabb állami tisztviselők sem katonáskodtak, de ezeknek a gyermekeit is mentesiteni kivánták a katonai szolgálat alól, tehát külön rovatba sorolták őket, megkülönböztetésképpen az egyéb, főként gazdasági-termelési okokból mentesítendő férfiaktól. Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a hadsereg élelmezése és ellátása megkivánta, hogy az iparosok, kereskedők, parasztok rétegét, valamint a termelés zavartalan folytatását biztositó örökösöket se sorolják a katonakötelesekközé. De ebben a nagy csoportban már különböző alcsoportokat képeztek. Az özvegy paraszt, vagy a negyven éven felüli iparos, paraszt már nem tartozott a legfontosabb termelő rétegek közé, könnyen fogyasztóvá válhatott, ezért a "Zsellérek" rovatába került, ahol a még részben a termelést szolgáló, de már kevésbé fontos munkaerőket - nős napszámos, nős zsellér -, a szociális, egészségügyi szempontból katonai szolgálat alól mentesitendőket és végül a szolgáltatásokat végző inasokat, nős szolgákat tüntették fel. Végül a legszegényebb elemek, a termelés szempontjából legkönnyebben nélkülözhetők tartozHk az egyéb, katonai szolgálatra alkalmas rétegbe: az árvák, nőtlen zsellérek, nőtlen napszámosok, a polgárok és parasztok örökösnek nem tekintett és a zsellérek, szolgák 18-40 éves korú gyermekei. Az 1784/87. évi népszámlálás foglalkozási-osztály csoportositása tehát elsősorban katonai érdekeket tartott szem előtt, azonban ezen belül a korabeli termelési viszonyoknak megfelelően elkülönített alcsoportokba sorolta a férfi népességet. Egy-egy foglalkozási ág, vagy társadalmi osztály katonai és egyéb, elsősorban termelési és szociális szempontok szerinti csoportositását, illetve "szóródását" a túloldali sematikus vázlat szemlélteti. 15 *