Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mázsár László: A hantik és a masnyik nyelve és irodalma fejlődésének néhány meghatározó történés-folyamata
A hantik és a manysik nyelve és irodalma fejlődésének... Szibériában 14 nemzet - többségében kis lélekszámú népek - kaptak esélyt és lehetőséget saját írással útjára indítani nemzeti irodalmukat. Köztük voltak az obi ugorok, vagyis a hantik (lélekszámúk akkor, az 1926-os népszámlálás adatai szerint: 22600) és a manysik (lélekszámúk: 6200) is. Legközelebbi nyelvrokonaink számára az írás létrehozását széleskörű tudományos kutatómunka előzte meg. Nyelvészek, pedagógusok, néprajzkutatók kapcsolódtak be az előkészületekbe. Ez a feltáró munka abból a szempontból is jelentős volt, hogy lerakta a folyamatos és egy magasabb szintű finnugor nyelvkutatás alapjait Oroszországban. A létrehozott írás élővé vált, mert csiszolódhatott, mert folyamatosan összevetették a mindennapi gyakorlattal, s a kezdeti szakaszban több jelentős módosítást hajtottak végre. így írásuk nem vált erőltetetté, valóban a hantik és a manysik számára készült. Elfogadták, mert nyelvük, nyelvjárásaik logikájából, törvényszerűségeiből és jellegzetességeiből indult ki. Kezdetben a hanti és manysi nyelv új ábécéjét latin betűkkel hozták létre. Csakhamar rádöbbentek viszont, hogy ez az állapot - tekintettel az orosz nyelv használta cirilika jelentős eltéréseire —, komoly gyakorlati nehézségeket jelent tanulóknak, felnőtteknek egyaránt. Emiatt 1937-től áttértek a ciril betűk használatára. A hanti ábécét 1932-ben a kazimi nyelvjárás alapján hozták létre. 34 betűből áll. A gyakorlat viszont jelezte, hogy olyan jelentősek az eltérések a további nyelvjárások között, hogy módosított írás szükséges számukra. így 1950-ben további 3 nyelvjárás - a vahovi, a szurguti és a surishari - igényeihez igazodva módosították az írást számukra. Jelenleg tehát a hantik nyelvét gyakorlatilag 5 különálló írás képviseli. A manysik nyelve az északi nyelvjárások jellegzetességeire épül, s ábécéje úgyszintén 34 betűből áll. 1931-től rendelkeznek saját írással. 1930-ban, az akkori Leningrádban létrehozzák a szibériai nemzetek nyelvének és kultúrájának fejlődését és a körükből kikerülő szakemberek képzését biztosító Északi Népek Intézetét. 1931-1932-ben megjelennek az első tankönyvek, hanti nyelven P. E. Hatanzejev szerkesztésében, V. Csernyecov elsőként ad ki vogul meséskönyvet. A hantik és a manysik nyelvén újságok, folyóiratok jelennek meg, s az első önálló irodalmi alkotásokra sem kell sokáig várni. 1936-ban 1.1. Avgyejev gyűjtötte „Manysi népdalok” címmel jelenik meg kiadvány. 1940-ben pedig az Omszkban megjelenő „Hanti és manysi költészet”című összefoglaló kötet mutatja be e két nép gyorsan ébredő irodalmát. Az 1948-ban megjelenő ,A sátor fölött ragyogó nap”, illetve 1949-ben a „Mi, Észak gyermekei” című kötetek 25 nyugat-szibériai fiatal irodalmár műveit mutatják be. Néhány évvel később „Daloljatok, csillagaim” címmel megjelenik Juvan Sesztalov (az ő csillaga vált a legfényesebbé az északi irodalom égboltján) első ver-
