Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)

Mázsár László: A hantik és a masnyik nyelve és irodalma fejlődésének néhány meghatározó történés-folyamata

Mázsár László Vagátova írónőnél seskötete. 1961-ben össze­hívják az északi népek iro­dalmárainak első konferen­ciáját, amelyen a manysik és hantik irodalmát népes cso­port: J. Sesztalov, A. Tarha­­nov, M. Vahrusjova, M. Sulj­­gin, G. Lazarev, R. Rugin, P. Szaltikov képviselték. A hanti és manysi írók, költők számára jelentős előnynek bizonyult, hogy a megnőtt hazai figyelemnek köszönhetően az anyanyel­ven megjelent legértékesebb művek gyorsan lefordításra kerültek és több milliós pél­dányszámban kiadva köz­kinccsé válhattak az orosz nyelvet bíró olvasók számára. Az is gyakori jelenséggé vált, hogy a szerzők anya­nyelvükön kívül orosz nyel­ven is alkotnak, illetve ma­guk fordítják oroszra művei­ket. Ilyen módon irodalmi alkotásaik kikerülhettek a világba, átléphették az akko­ri Szovjetunió határait. A magyar irodalomban is többségében oroszból for­dítva tükröződött-tükröző­­dik az osztják és vogul iroda­lom. írásuk megjelenésével a hantik és manysik páratlanul gazdag, csodálatosan sokszí­nű népköltészeti értékei szé­les körben közkinccsé vál­hattak S az érdeklődő világ Városháza Hanti-Manszijszkban - mint hanti sátor

Next

/
Thumbnails
Contents