Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Mathédesz Lajos: Római kőemlékek a Csallóközben
Római kőemlékek a Csallóközben D(is) M(anibus) /lulio Sereno m / i[l(iti)J le[g(ionis]p(rimae) ad(iutricis) st[ij / [pejn(diorum) XX vi[x(it)] / annos XLVI Iul(ia) Ru[f]ina coniux / et Terentius / f(aciendum) c(uraverunt) /E P VIC EIUS7 7 CIL III 11028; RIU 741. 8 CIL III 11064; RIU 742. 9 Fröhlich 1891,238. 10 Rómer 1887,34. 11 Rómer 1866, 176. 12 CIL III 3666. A halotti isteneknek, lulio Serenonak az első segédlégió (légió I adiutrix) katonájának, aki katonai szolgálatának huszadik évében negyvenhat évesen elhunyt. A síremléket Iulia Rufina és Terentius állíttatták. A másik töredékes négysoros felirat a következő:----------] ARIAE VITAL / —] ORIBVS VITA / —] ISCI AD / —] VENNA8 Fröhlich a felirattal kapcsolatban megjegyezte, hogy az első sort [lanti] ariae Vital[i]-ra lehet kiegészíteni, a többi bizonytalan.9 Rómer Flóris az Archaeologiai Közlemények 1877. számában közölte Annia Lupa sírkövét. A leletről a következőket jegyezte le: „Leihely ismeretlen. Előbb a püspöki nevű falu primatialis kertjében állott, hova alkalmasint Esztergom vidékéről felszállították, legújabban Simor János bibornok ő főméltósága Esztergomba lehozatta és palotájának udvarában állíttatta fel.”10 A kőemlék felirata a következő: [D(is)] M(anibus) / et memóriáé / Anniae Lupáé / quae vixit an / nis Vilii mens(ibus) /XI dieb(us) XVI C(aius) /Ann(ius) Candidi / amis et Aurelia /Lupa parentes /filiae carissimae /f(aciendum) c(uraverunt) Amelyet a következőképpen fordíthatunk: A halotti isteneknek és Annia Lupa emlékének, aki 9 évet 11 hónapot és 16 napot élt. A szülei Caius Annius Candidus és Aurelia Lupa a legdrágább lányuknak állíttatták. A feliratos emlékről a Magyar régészeti krónikában találunk utalást, amely az Archaeologiai Közlemények 1866. számában jelent meg. A közlés alapján Rómer Flóris a leletet Nyergesújfaluhoz kapcsolta. A feliratról a következőket jegyezte le: „Ürge József esperes úr figyelmeztetett egy római kőre, melyet a nép török hagyománynak hitt, mert Diana jelképe a hold egy koszorúban fordul elő más vadászati alakokkal. Ennél sokkal érdekesebb azon felírás, melyet tisztelt barátom a sz. Háromság szobra előtt a piszkei út mellett talált.”11 A felirat a CIL III. kötetében a 3666-os szám alatt szerepel. A feliratot Crumerum (Neudorf, ma Nyergesújfalu) lelőhely alatt ismertetik.12 A felirat
