Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában
Prof, emeritus RNDr. Alexander Dudich, CSc. voltak kapcsolatba hozhatók. Néhány dolgozatában foglalkozott a Csallóköz állatközösségeinek elszegényedésével (pauperizációjával), a térség biológiai sokszínűségének kedvezőtlen változásaival és azok előrejelzésének lehetőségeivel (TurCEK 1954, 1957, 1964, 1972 etc.). Mindezeket a nem túl szívderítő, de a technológia fejlődéséből következő civilizációs nyomással összefüggő változásokat Turcsek megértéssel nyugtázta, tárgyilagosan elemezte, és pragmatikusan értékelte. Pontosan tudatosította magában a környezetváltozásokból eredő valós állapotokat, azok okait és okozatait. A reformkori Magyarország nyitása a műszakilag jóval fejlettebb nyugat felé meghozta a nagy táj változások technológiai lehetőségeit a vízszabályozásokhoz. A sűrű csatornarendszer és az árvízvédelmi gátak rendszerének kiépítése már az elmúlt századfordulóra sok százezer hektárnyira rúgó belterjesen művelhető termőföldet hozott a Csallóköz mezőgazdasága számára, és már az első Csehszlovákia idejében nem minden indok nélkül érdemelte ki a Zitny ostrov (Gabona-sziget, Cereal Island) elnevezést. Ugyan kit is érdekel már manapság az az esemény, hogy 1860-ban utoljára közlekedett gőzhajó a Kis-Dunán, talán inkább a természetbarátokat és a Duna szerelmeseit irritálja az a szomorú tény, hogy Dunakiliti és Szap között a nagy Duna-mederben időnként már csak csörgedezik a víz. Viszont ha majd leolvadnak az alpesi glecscserek és ilyen majdhogynem klímakatasztrófával fenyegető csapadékszegény éveket érünk meg, mint az utolsó két-három évtizedben tapasztaltuk, akkor nyaranta majd csak langyos és bűzös posvánnyá válhat a néhai nagy Duna medre. Turcseknek majdhogynem látnoki előrejelzései annak idején nem lehettek publikusak a szocialista-megalomán dunai vízierőmű tervének felvetése majd megtervezése idejében. Látnokinak is mondható véleménye az erőmű létesítése és működése okozta valószínű természeti változásokról, károkról, ugyanakkor az elhanyagolható energiahozamról csak szakmabeli kollégái emlékezetében maradt fenn. Talán éppen a gondviselés rendezte el a dolgokat úgy, hogy a Duna szerelmese már nem érhette meg az erőmű építésével járó természeti és erkölcsi károkat és azok társadalmi következményeit, nemkülönben a déli szomszédokkal való perpatvar nemzetközi szégyenét. Turcsek Ferenc hosszú súlyos betegsége következtében, családja körében hunyt el Selmecbányán, 1977. március 4-én. Családi sírhelyük, több XIX. századbeli Selmecbányái akadémikus síremlékével egyetemben a frauenbergi temetőben található meg. Ökológiai és biocönológiai munkásságának a Csallóközre is vonatkozó kiadványai (21) a függelékben találhatók meg. A Duna-táj élővilága programszerű, rendszeres kutatásának kezdete a múlt század ötvenes éveinek legelejére tehető, amikor is Csehszlovákia, valamint Magyarország politikusai felmelegítették egy, már a századfordulón felmerült nagy
