Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)
Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában
Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természeti értékeinek feltárásában zölt részét a Függelék tartalmazza (24, ill. 34 idézet). Egyébként az erdőkártevők kutatásában elért eredményeinek jelentőségét mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy az egyik igen fontos erdőkártevő, a gyapjaslepke hernyó {Lymantria dispar) tömeges előfordulása előrejelzésének módszerét TURČEK (1947, 1956) dolgozta ki. Az a Turček módszer (Turčekova metóda), amely műszaki szabványként még 7 évtizeddel a bevezetése után is érvényben van (STOLINA 1984) és az összes, Selmecbányán avagy Zólyomban végzett erdésznövendék hallott róla (STN 48 27 15 - Slovenská technická norma). Turček Ferenc akadémiai munkássága az ökológia hullámhosszán Az erdészeti tárca sokáig meg nem érdemelten mellőzött kutatója nem véletlenül rövid időn belül beilleszkedett egy jól működő akadémiai intézmény, az SzTA Tájökológiai Intézetének munkatervébe. Az intézet létrehozását, munkáját a szocialista iparosítás, a nagyüzemi mezőgazdaság, a tájromboló vízgazdálkodás és a fejetlen urbanizáció okozta környezeti változások és sérülések esetleges kiküszöbölésének kényszere váltotta ki. Ugyanis a hatvanas évek elején váltak nyilvánvalóvá azok a kedvezőtlen előrejelzések, amelyek alapvető, tartós és egyre romló környezeti változásokról adtak számot. Turnék páratlan komplex biológiai ismerettára, tehát alapvető táj ökológiai problémák elemzéséhez nélkülözhetetlen szakmai felkészültsége határozta meg további munkája irányát Szlovákia nagy tájegységeinek felmérésében. Ilyenek voltak a nagy víztározók és vízszabályozások okozta környezeti vizsgálatok, felmérések a Liptói-katlanban és a kelet-szlovákiai tiszai síkságon, ipari szennyezések (emissziók és imissziók) okozta természeti változások és károk a nikkelt, alumíniumot, magnezitet feldolgozó ipari létesítmények hatáskörében. Ez irányú kutatásaiból számos publikáció készült, melyek felsorolása jócskán meghaladná jelen dolgozat célkitűzéseit, viszont megtalálhatók Turcek teljes irodalomjegyzékében (SláDEK 1992b). Itt a természettudós egyik bensőségesen meghitt kutatási témaköréről kell szólnunk, amely koronként változó intenzitással végigkísérte egész alkotó élete folyamát. Turcsek a Duna és a Dunatáj nemcsak értő megfigyelője, kutatója és szakírója, hanem egyenesen a nagy európai folyam rejtett élővilágának szerelmese volt. Nevezetesen éppen ezért érzékenyen érintették a Csallóköz kedvezőtlen környezeti-természeti változásai, melyek a vizek lecsapolásával, a mező- és erdőgazdaság kemizációjával
