Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (25. évfolyam, 2020)

Dudich, Alexander: Turcsek J. Ferenc munkássága a Csallóköz természei értékeinek feltárásában

Prof, emeritus RNDr. Alexander Dudich, CSc. tým, „že kým na výskume jedni krvopotne lopotia, zatiaľ si Turček len vypisuje s imperialistickou cudzinou. Najvyšší čas mu to raz a navždy zatrhnúť! Ináč to krvopotné lopotenie (tých jedných) pozostávalo najmä zo schôdzovania v die­lenskej skupine komunistickej strany, Zväzu československo-sovietského pria­teľstva, Revolučného odborového hnutia, Zväzu protifašistických bojovníkov a iných bohumilých organizácií, kvôli čomu lopotiacim už zrejme nezostalo času či energie (alebo oboje) na publikovanie a vedecké kontakty so zahraničím - dodáva k tomu autor nie s bezdôvodne veľkou dávkou malície.” Hogy Turček mégsem kényszerült kazánfűtést vállalni, az feltehetően a cseh, magyar, lengyel és szovjet kollégái megfelelő politikai helyeken való sorozatos közbenjárásának tudható be. A munkából való elbocsátást végül is megúszta, ugyan lefokozva, de mégiscsak a szlovák erdészeti kutatás megtűrt páriája marad­hatott napi ingázással Zólyomba, illetve heti bejárónak Liptóújvárra (Liptovský Hrádok). Hogy a „Turcsek-mentésben” az úgynevezett „baráti szocialista orszá­gok” tudósainak is részt kellett venniök, jól mutatja az orosz-szovjet Nikolaj Iva­­novič Kalabuchov 21 professzor 1958 szeptemberében keltezett levele, valamint az MTA (Magyar Tudományos Akadémia) levelező tagjának, Balogh János22 pro­fesszornak Turcsekhez intézett levelének részlete: „A legnagyobb megdöbbenés­sel hallottam bizonyos híreket az Ön személyével kapcsolatban. Teljességgel le­hetetlennek és hihetetlennek tartom ezeket a híreket és nagyon kérem, hogy írja meg miről van tulajdonképpen szó. Meg vagyok róla győződve, hogy nem vagyok elfogult Önnel szemben, hiszen csak a tudományos munkái és levelei alapján is­merem Önt, személyesen mindeddig nem találkozhattunk. így az Önről alkotott véleményem kizárólag tudományos munkássága alapján született meg. Tudomá­nyos munkássága alapján kértem fel Önt arra, hogy könyvemben a gerincesek quantitativ methodikáját megírni szíveskedjék. Ez a fejezet várakozásomnak megfelelően kitűnően sikerült és egyik legértékesebb része a könyvnek. Ugyan­ilyen elismerően nyilatkoztak róla Berlinben is, ahol a kézirat megjelenése előtt egy ismételt szakmai lektúrán esett át - ha jól tudom, a Humboldt-egyetemen. A fejezet megírására annak idején azért kértem fel, mert eddigi tudományos munkássága alapján Önt tartom az egész kontinensen a kérdés legjobb ismerőjé­nek és szakemberének”. (STOLLMANN 2020). Az enyhülés éveinek kellett eljönniök, hogy a Szlovák Tudományos Akadémia Tájökológiai Intézete tárt karokkal fogadja Turcseket egy kiemelt kutatói státusz­ra és egy „testreszabott” kutatóállomást alapítson és szereljen fel Selmecbányán, Turcsek tudományos hagyományokban bővelkedő lakóhelyén, 1964-ben. Tűr­éseknek az erdei kártevők, madártársulások és a kisemlősök kutatása terén végzett vizsgálatainak a Csallóközre is vonatkozó hazai, valamint a világirodalomban kö­

Next

/
Thumbnails
Contents