Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)

Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben

Takács Frigyes ző dunai halászati tevékenységnek ma már semmilyen értelme nem volna. Ami pedig nem jött magától, annak az ember elébe ment. A WWF (Természetvédelmi világalap) „áldásos” tevékenységének következménye képen, Európában pár helyen visszatelepítették a több száz éve még őshonos európai hódot. A telepítés olyan jól sikerült, hogy a hód a Csallóközben új történelmet ír. Elfoglal minden vizes helyet, duzzasztókat épít, és azt teszi, amit számára a természet parancsol - szaporodik. Közben kifinomult önálló erdőgazdálkodást folytat, amelyet az erdészszakma se­hogy se tud besorolni saját praktikái közé. Sajnos ezáltal úgy az erdészetnek, mint a vízügynek óriási károkat tudnak okozni. Az utóbbi pár évtizedben a Csallóköz rendezett vízgazdálkodása a jövevény (inváziós) vadfajok egyre szélesebb skáláját se hagyta érdektelenül. Az ember által szabadjára engedett nutria már nem elégszik meg azokkal a nádfoltokkal, ahol a kezdetben meg tudta magát húzni. Földalatti járatokat, néhol már komoly föld­alatti várakat épít, és a szaporasága, rágcsáló életvitele már jelentős vadkárokat is okoz a mezőgazdaságban. Amit a szintén ember segítségével betelepült amerikai nyérc a Felső-Csallóközben művel, arról az ott szaporodó vízi világ tudna legin­kább beszélni. Az inkább közép-ragadozóként ismert aranysakál a Csallóközben őshonos, de közel 180-évig eltűntnek volt nyilvánítva. Már itt van újra! Mivel rendkívül talá­lékony, opportunista ragadozó, bármilyen állati eredetű eledellel beéri, és megél az emberi szeméten is. Pont az ember termelte szemét az, amiből a Csallóközben az utóbbi időben több van mint elég. A „Népi vadászatot” megteremtő 23/1962 Zb. törvény 1993-ban lett megújít­­va-feltöltve. A legjelentősebb újítása az volt, hogy a 99/1993 Z.z. törvény a vadá­szati jogot újra párosítja a földtulajdonjoggal. így 2009-től a napjainkban is hasz­nálatos vadásztörvény szerint vadászunk. A 274/2009 Z.z. szám alatt jegyzett va­dásztörvény a tartósan fenntartható vadászat alapeszméjére épült, és ennek érde­kében összefűzi a mező-, víz- és erdőgazdász érdekeket a természetvédelem a va­dászat érdekeivel. A 274/2009 Z.z. vadászati törvény terméke lett az új vadász ér­dekvédelmi tömörülés, is a Szlovák Vadászkamara (Slovenská poíovnícka komo­­ra), mely 2010 januárjában alakult. Most van kialakulóban egy új Szlovák Vadászati Törvény, mely e pillanatban még csak javaslatkánt köröz a szakminisztériumok és a vadászati szervek asztalain. Arról, hogy milyen változásokat vagy, hogy hoz-e egyáltalán valami újat, változást még korai nyilatkozni. Már csak ketten élnek közülük. Kivétel nélkül mind egyszerű mezőgazdasá­gi munkás volt, de a kalapnak és a vadászegyenruhának (a mundúrnak) nagy volt a becsülete. Köszönve a Csehországban kifejlődött, Európa közepén elter-

Next

/
Thumbnails
Contents