Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Takács Frigyes L A P 0 K A LOVÁSZAT ÉS VADÁSZAT KÖRÉBŐL. Csütörtök január 15. I. SZ. Első évfolyam 1857. Az első magyar nyelven kiadott vadászati szakfolyóirat legelső számának címlapja A 19. század derekán a magyar szabadságharc leverése után a vadászat gyakorlása azonban jelentősen megtorpant. Dúlt a császári megtorlás, a fegyvereket begyűjtötték és így a fegyveres vadászatot csak a császári politikának behódolt kiváltságosok engedhették meg maguknak, kiket nem érintettek a frusztrációs megkötések. A puskák híján vadászni csak a vadászatra alkalmas vadászebek segítségével lehetett. így vált a történelmi Magyarországon, s benne a Csallóközben is nemzeti sporttá a kopók és agarak segítségével űzött vadászat. Ha átlapozzuk az 1857 januárjában kiadott Lapok a Lovászat és Vadászat köréből (a későbbi Vadász és Versenylap) korabeli oldalait, akkor érthetővé válik, hogy a havonta megjelenő szaklap szinte a teljes terjedelmét a lovak, kopók és az agarak tenyésztési, képzési és gyakorlati témájának szenteli. A vadászati lehetőségektől megfosztott polgárság, a kisbirtokok képviselői nem váltak az új vadászati szaklapok olvasóivá, és nem is támogatták azt. A Vadász- és Versenylap olvasói, támogatóinak és a publikálok tábora is inkább csak az arisztokrácia köreiből toborozódott. Ebben a megaláztatásokban és kirekesztésekben bővelkedő világban hozott némi lazulást, változást az 1867-es kiegyezés. A kiegyezést követő nyugodtabb időszak sokban hatott a vadászat fejlődésére is. A vadállomány gyarapodott, és az arisztokrácia gyakorolta vadászatba kezdett bekapcsolódni a polgárság, a vidéki értelmiség, a kisbirtokosok és mások is, akik már fegyverhez jutottak.
