Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Vadászat a Csallóközben lyikférfi. Zrínyi Ilonáról tudva van, hogy költö-hadvezér bátyjának — Zrinyi Miklósnak — udvarában s oldalán országos hírű vadászszá képezte magát. Ha már mostfigyelembe veszszük azt, hogy a XVII-ik században is ilyen kedvencz sportja volt a magyar nőnek a vadászat, elképzelhetjük, mily kifejlett lehetett az a XV-ik század elején, a mikor úgyszólván egyedüli szórakozását képezte a vadászat, különösen főrangú hölgyeinknek. Zsigmond idejében különösen szerettek hölgyeink vadászni s ebben szinte versenyre keltek a férfiakkal. Hiszen még alig múlt el Nagy Lajos daliás kora, mikor a Buda és Visegrád környékén tartott, világra szóló vadászatokon kötelességének tartotta minden magyar úr s családjának ifjabb női tagja, a megjelenést. Zsigmond első feleségének halála után ugyan egy időre szünetelt az udvari élet, de Czillei Borbála, a második feleség annál zajosabbá tudta tenni. A csallóközi vadászatokat is az ö kedvéért rendezte Zsigmond, a melyekre még Ausztriából sem sajnálták a főurak az átjövetelfáradságát. Itt kezdődtek azok a szerelmi regények, a melyek az izzóvérü Borbála királynét utóbb az egész ország előtt oly botrányos színben tüntették föl, hogy uraink később már nem is tartották tanácsosnak lányaikat, feleségüket az udvarba vinni. Zsigmond halála után hosszú ideig nem verte föl a sziget erdeinek csöndjét a királyi vadászat zaja. I. Ulászlót rövid uralkodása, az ijjú V. Lászlót pedig más oldalról foglalták el dolgaik. Az elsőt a török mozgolódás,az utóbbit pedig gyámjának - Czilleinek tervszerű nevelése, mely az ifjút a kicsapongások rabjává tette — mindenférfias időtöltés megutálásával. Mátyásnak kellett királylyá lenni, hogy a Csallóköz újból királyi vadászatok helye legyen.* A nagy király itt tartott vadászatairól még ma is több legenda él a csallóközi nép ajkán. így az, a mely a mádi kársakkal hozza összeköttetésbe Mátyás nevét. A néplegenda szerint Mátyás itt, ezek alatt a hársak alatt szőtte volna szerelmi idilljét*) - mint a király vadásza — a madi molnár leányával, aki csak akkor tudta meg, hogy az a kedves férfiú, a kit egész leikével megszeretett, maga a nagy király, mikor egy ízben Beatrix s többfejedelmi vendégével jött a szigetre. Ezek a csallóközi vadászatok gyakran nevezetes eseményeknek voltak színhelyei. Itt vette rá Beatrix a férjét, hogy kiskorú rokonával, Hyppolittal töltse be az esztergomi prímási széket. Mivel Mátyás ilyen alkalomkor — vadászás közben — igen könnyen rávehető volt bármire. Itt vendégelte meg III — ik Wasziljevics Iván orosz czár** küldötteit, a kik Mátyástól tüzérséget kértek. Az akkori nagyúri asztal ékessége a páva volt. A királyné részére drága pávákat hozatott Olaszországból s a mádi lankáson tenyésztették ezeket a díszes tollazatú állatokat. Mátyásnak ez a páváskert tízezer arany forintjába került s a tenyésztés felügyeletével egy Benuti nevű olaszt bízott meg. E kertben még maga a király sem szokott vadászni, csupán Beatrix királyné, vagy hölgyvendégei. A királyi asztalra kerülő pávákat rendesen a királyné maga ejtette el; egyébként pedig
