Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Takács Frigyes általában az volt a szokás, hogy a vendégek által elejtett vadak a vadász tulajdonába engedtettek át. A páva akkor fejedelmi fényűzés volt, ritkasága és drágasága folytán. Különben is igen ügyes szakácsnak kellett annak lenni, a ki illően el tudta készíteni az asztal számára. Mert az volt a szokás, hogy a gondosan lefejtett páva bőrét minden tollazatával együtt újból ráhúzták a megsütöttre, hogy mikor az asztalra került, díszes tollazatának teljes pompájában álljon a vendégek előtt. Beatrix királynőnek két kis kutyája volt betanítva a pávák megfogására Bonfini szerint, a melyeket még Olaszországból hozott magával. Díszes kirándulásokra szolgáló hajórajának is itt, a sziget alsó részén volt állandó kikötője, a melyen az előkelő királyi vendégek — vadászat után — leereszkedtek a Dunán a tündérszép visegrádi vagy budai várkastélyba, melyeknek híre világszerte eljutott. Az árvízveszedelem már akkor is több ízben meglátogatta a Csallóközt s elhárítására Zsigmondnál találjuk az első intézkedést, a mit Mátyás még jobban igyekezett elhárítani.... Az egykor kedvencz királyi vadászterületről eltűntek előbb az erdők, azután a vadak. Kiirtották a «szabadító» osztrák zsoldosok. S ma már csak az esti szellő susog a réges-rég letűnt századok dicső királyairól és azok víg vadászatairól.... * Ipolyi Arnold 1858-ban az írásaiban többször is említ Mad közelében egy terebélyes fát, mely fa (körte vagy hárs) árnyékában szívesen megpihent az arra vadászó király és társasága. ** Nagy Iván Sok legenda fűződik a Duna mellett található kis község, Vajka nevéhez is. 1186-ból származó levéltári iratok utalnak arra, hogy az akkor Pozsony vármegyéhez tartozó Vajka névadója szintén lehet királyi személyiség. Géza fejedelem fia Vajk herceg, aki később, mint államalapító I. István király (Szent István) néven vált közismertté szintén vadászott a Csallóközben, mégpedig a Duna árterületein, szarvasra. A mondák szerint a herceg lova a sebzett szarvas üldözése közben megbotlott, lovasa az ág Dunába (Duna-ágba) esett honnan a helyi halászok mentették ki őt. Az ezredfordulóig a Csallóközben bárki vadászhatta a vadat. I. István uralkodása idején lettek először kialakítva az ú.n. uralkodói vadászterületek, (a Tátrai királyi terület, Zólyomi erdő, Liptói királyi erdők és néhány vadaskert is) A 11. század az ideje annak, mikor a kiváló államférfiak, katonák stb. tetteik elismeréseként kiváltságokat kaptak. Az ilyen kiváltságok tartalmazhattak vadászati jogokat is. A legrégebbi erről szóló írásos emlék 1075-ből származik. Később, 1095-től I. László király tiltása szerint ünnepnapokon nem volt szabad vadászni. 1157-ben II. Géza Magyarország királya ezt a rendeletet megerősítette és a szarvas, mint királyi vad vadászatát, és a vaddisznó vadászatát az alattvalóknak megtiltotta, egyben elren-
