Múzeumi Híradó - Spravodaj Múzea – Csallóközi Múzeum, Dunaszerdahely (24. évfolyam, 2015-2019)
Takács Frigyes: Vadászat a Csallóközben
Takács Frigyes N Csallóköz középkori katonai térképe a török hódoltság idején, 1650 körül „Aranykertnek” ajándékozza magát, és így született meg Európa legnagyobb szigetének a neve - CSALLÓKÖZ. Kis-Duna hajózhatóságal751-ben kezd romlásnak indulni. Ekkor már vádolják a benne álló malmokat, a folyóba hordott fatörzseket, csallóköziesen szólva a csököket vagy hajós nyelven a „tőkéket”. A 17. század végéig évről évre a hajózási akadályok elhárítása képezi Pozsony vármegye legfőbb gondját. A Kis-Duna lassanként végig eliszaposodott és már a 19. század második tizedétől nem fordítanak a tisztítására semmit. Az 1860-as évek derekán igen magas vízállás mellett hajózta körül a Csallóközt Pozsony megyének és a Duna Gőzhajózási Társaság vegyes küldöttsége. Szülőfalumban a dióspatonyi (dióspatony-réti) révben töltött éjszakán határozták el, „hogy az Érsekújvári-Duna ág aránytalan nagy költség árán sem lenne többé hajózhatóvá tehető”. Befejezésül - e rövid, a Csallóköz vízrajzi történelmében tett kitérő után - még annyit említenék csak meg, hogy a múltban, az Öreg- és Kis-Dunát összekötve sok olyan ág szelte át a Csallóközt, mely ágak vizei hajókat szállítottak és malmokat láttak el vizükkel. Egy ilyen vízfolyás még a 19. században is, a Csallóköz szívében található Csukár-Paka község határának ma is Gödör Móna-ként nevezett éles kanyaijában cölöpös malmot hajtott. Csallóköz mezőgazdasági jelentőségéről az időszámításunk kezdetétől (1.-4. század) vannak krónikafoszlányok, mikor a római uralom alatt lévő Duna és környéke átesett egy irányított intenzív erdőirtáson. A kivágott erdők területét mezőgazdaságra alkalmas területek váltották fel. A Duna évente kimutatott szeszélyeit az ember ekkor sem tudta legyőzni, ezért a fő folyások és a jelentősebb mellékágak megtartották az erdeiket. A rómaiak visszahúzódása után, valószínűleg a Duna
